A médiavilág erkölcséről

Ma a teljesen szexuális kielégülés központú perverziókat nevezik "szeretet alapú kapcsolatoknak", persze már felnőtt emberek, hogy aztán a következő generációkat a saját perverzióikra formálják. Az interneten nyilván van más is, de az internet, vagyis az azt használó húsz év alattiak teljes figyelmét lekötő egyedi platformok csak a gyermekeink átprogramozásával vannak elfoglalva...

Márai Sándor "Egy polgár vallomásai" című könyvéből azt idézzük fel, hogy a gyermekkori lázadás miként vezet el a sehova tartozni nem akarás élményéhez...

Pozitív példaként rádiónknak a Kalocsa-kecskeméti főegyházmegye jubíleumán készült műsorait ajánlom, a siker titkait adjuk ezzel tovább a fiataloknak...

A képen: Lázár Csabának nyilatkozik Bábel Balázs Kalocsa-kecskeméti érsek

A BBC, az AFP, a New York Times munkájában a szerkesztőknek tilos a Hamásszal kapcsolatban a „terrorista” kifejezés használata...

Márai Sándortól, szokott történelmi kalauzunktól ezúttal az ötvenes évek elejéről egy rövid bejegyzést idéznék, az „Ami a Naplóból kimaradt" című gyűjteményből. Hátha találunk benne olyasmit, amit érdemes a ma viszonyai között is megszívlelni.

A mába visszatérve egy e-mailból idéznék, amit nyilván többen is megkaptak a CitizenGO elnevezésű szervezettől, és rímel Márainak arra megállapítására, hogy félni nem érdemes, de félteni még igen… És valóban: szembekerülünk azzal, hogy erről is le kell-e szoknunk... Aki a mailt küldte, a CitizenGO által többször is említett meghurcolt szereplő, akit az LMBTQ-lobbi és a brit rendőrség vegzált.

Ez már a XXI. század brutális valósága: a jogsértők jogi terrorja. Miért feltűnően időszerű mégis a Kennedy által 62 éve megfogalmazott tétel: „Az egész világon szembe kell néznünk egy masszívan egységes és könyörtelen összeesküvéssel"? - írta Molnár Pál.

Eddig csak helyi történelem volt - Kínában, vagy Európában, vagy bárhol -, de most, mikor a technika a világot közös igába fogja, az ember most éli a földön először világ-vonatkozásban is a maga sorsát - írta az ötvenes években Márai Sándor.

Veszélyben van keresztény hitünk gyakorlásának a joga, hiszen könnyen bajba kerülhet az a hívő, aki kiáll az LMBTQ-ideológiával szemben: elhallgattatják a közösségi médiában, vagy eltilthatják akár attól is, hogy szülőként beleszólása legyen a túlszexualizált iskolai oktatásba - tette közzé petíciós felhívását a CitizenGo. Ne feledjük, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 53. ülésén idén júniusban azt tárgyalták, hogy a vallásszabadság, különösen a keresztény hit sérti az LMBT-jogokat.

Veres András püspök szerint Ferenc pápa fontosnak tartja, hogy Magyarország geopolitikai helyzeténél fogva ne csak politikailag, hanem egyházilag is híd legyen Kelet és Nyugat között, mivel mindig is emberek és kultúrák találkozópontjának számított.

Budapesten találkoztak a külföldről támogatott pártok és a támogatóik. A főpolgármester kifejtette: nem tudja pontosan, Budapest hogyan tud segíteni, de az ő elképzelése szerint hidakat kell építeni.

Márai Sándor ismeretlen Naplójából Bajor Gizi haláláról és egy franciául író magyar műkedvelő költő látogatásáról írt helyzetértékeléseket idézünk.

A kortársak közül ezúttal Illés György író, irodalomtörténész emlékezik Kormos Istvánra és a "Tréfás mackókra"...

A média és az újságírók függetlenségének biztosítására hivatkozva a brüsszeli javaslat értelmében egy, az Európai Bizottság alá tartozó testület szabályozná például a tagállamok médiapiacán történő forráselosztást, valamint hangsúlyossá tenné a tömegtájékoztatásban például a zöldátálláshoz kapcsolódó társadalmi átalakulást, valamint az egyenlőség és befogadás témáit.

Illés György – aki egy kalap alatt egyszersmind bestseller-író és irodalomtörténész is – számos, közéleti visszhangot is kiváltott rendezvényen válaszolt az olvasók kérdéseire az „Egy magyar a Gulágon” című regénye kapcsán – amelynek tartalma nagy-nagy történelmi adóságunk - különösen ha fiatalabb generációkra gondolunk. A második világháborús szovjet frontra kivezényelt munkaszolgálatosok életveszélyes, megalázó és viszontagságos sorsát olyan akciódúsan ábrázolja a könyv, amit a filmes-videós akcióvilág ifjú fogyasztója is izgalommal fog egyre tovább lapozni.

Az amerikai nagykövetség azt írta, hogy az amerikai törvények értelmében nem áll módjukban tájékoztatást adni egyedi vízumügyekről, mert azok bizalmasak.

A korábban megszerzett történelmi felvértezettséget keresve, Márai Sándor írásaiba lapozunk bele. A forradalom előérzete című gyűjteményes kötetből idézem ami következik. Márai a nagy köpönyegforgató, Titó magatartását és érveit idézi fel 1956-ból.

Látogassunk el most Amerikába is: ott ugyanis a neonáci ukrán Azov-ezred tagjai és ukrán titkosügynökök is részt vettek a Capitolium ostromában.

A baloldali újságírók és politikusok, akik nap mint nap tele vannak közhelyekkel a tiszteletről és a toleranciáról -, ahelyett, hogy elítélték volna a gyűlöletkeltő támadást, megvédték az elkövetőket -, az agresszorokat az elnyomó rendszer áldozataiként és az LMBT mozgalom mártírjaként mutatták be. Ennek eredményeként az Európa Tanács emberi jogi biztosa az aktivisták oldalára állt...

Tízmilliókat hozhatott a konyhára Böjte Csaba meghurcolása az akcióban részt vevő baloldali újságíróknak.

Márai Sándor 1956-ban kihallgatáson járt a pápánál. Ezidőtájt a hazai, Rákosista rendszer írósztárja, Aczél Tamás Belgrádban kimondta: "nem vagyok többé kommunista"...

Domán Kornél magyar eredetű, spanyol nyelvterületen ismert sorozatszinész is a manipulációs tartalmak áldozatává vált - ezúttal ő írja le az események természetrajzát...

A jelenséget azzal magyarázzák, hogy a 150 napos ingyenes menekültstátusz lejártát követően - megközelítőleg 2.500 menekült érkezik az országba hetente, nem hivatalos statisztikák szerint pedig közel 700 ezer ukrán menekült lehet az országban - a legtöbb menekültnek nincs más lehetősége, mint visszatérni Ukrajnába, vagy csatlakozni egy bűnbandához, amely illegális eszközök révén védőhálót jelent a kitoloncolástól, amely alól csak a nők, gyerekek, idősek és fogyatékosok mentesülnek.
Ennek köszönhetően elárasztották Csehországot az ukrán menekültekből verbuválódott bűnbandák.

A párisi gyújtogatók – A kommün története címmel reprint kiadásban a napokban jelentette meg a fiatalok több mint figyelemre méltó, Patrióták nevű civil szervezete Rákosi Viktor 1911-ben a Franklin Társulatnál napvilágot látott „regényes korrajzát” – amely, túlzás nélkül állítható, a maga nemében szenzáció. A kötetből megismerhető tanulságok enyhén szólva aktuálisak, Párizsba és a neomarxizmusba süllyedni kezdő, azzal mind intenzívebben kacérkodó, végromlásával küszködő Nyugaton különösen, de alighanem mindenhol, így idehaza is.

Lánczi Tamás a mesterséges intelligencia médiára és nyilvánosságra gyakorolt hatására hívta fel a figyelmet, szerinte az újságírást „felzabálta” az informatika, ma a „gépek”, a kontent és az algoritmusok ellen folytatunk harcot, ez pedig szinte megnyerhetetlen küzdelem. Fontos probléma az is, hogy a valóság és a fikció lassan megkülönböztethetetlenné válik, van olyan fakenews ugyanis, melyet még a szakmabeliek sem tudnak megkülönböztetni a valóstól.

Márai Sándor 1951-ben az Ami a naplóból kimaradt című gyűjteményében beszámol arról, hogy aligha lehet bízni abban, hogy a kommunistákkal társutas, népieskedő parasztkáderek képesek lennének átvenni a műveltséghordozó szerepkört...

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója úgy látja, hogy a politika törésvonalának új dimenziója a szuverenisták és a föderalisták között húzódik, és az Európai Egyesült Államok hívei intézményi és ideológiai nyomás alá helyeznek egyes tagállamokat. A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy Magyarország ellen pusztán ideológiai jellegű támadást indított a progresszív liberális elit.

Ha az Európai Bizottság súlyos kockázatokat tapasztal, előírhatja például, hogy a médiapiaci koncentrációban résztvevők lépjenek vissza a társulástól. A képviselők véleménye szerint a brüsszeli testület a döntésnél köteles figyelembe venni, ha az adott tagállammal szemben folyik a 7. cikkelyes eljárás a médiaszabadságot érő veszélyek miatt, mint például Magyarország esetében. Ez az eljárás azt jelenti, hogy az Európai Unió értékeit súlyosan és tartósan megsértő tagállam egyes jogai, beleértve a tagállam kormányának képviselőjét a tanácsban megillető szavazati jogot, felfüggeszthetők.

Márai Sándor 1954-ben a Szabad Európa Rádióban egy kazincbarcikai példa nyomán feltárta, miként kívánták a kommunisták átnevelni az ifjúságot.

A Magyar Nemzet megírta: az Atlanti-óceánon átnyúlóan egyesít minket a béke- és a szabadságvágy, a gyermekek genderideológiától való megóvása, valamint az illegális migrációt kordában tartó határvédelem – jelentette ki Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója, miután a Központ csatlakozott az amerikai Media Research Center által létrehozott Szövetség a Szólásszabadságért kezdeményezéshez.
A legnagyobb múltú amerikai konzervatív médiakutató intézet által indított projekt célja, hogy a jobboldal együttesen lépjen fel a család- és határvédelem, valamint a politikai korrektség veszélyeztette szólásszabadság ügyében.