Tény-kérdés

Szent Gellért ünnepnapja idén vasárnapra esik. A 975 éves Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony plébániatemplom kegyoltárában őrzik a szent ereklyéjét is, s azon a napon kisbúcsút is tartanak. A 10:00 órai szentmiséhez kapcsolódóan emléktábla-áldásra, majd Erdődy János orgonaművész ünnepi hangversenyére kerül sor. Hogy miért is lehet kisbúcsúja egy nem Szent Gellért titulusú templomnak, s hogyan őrzik ott tiszteletét ma is, arról Osztie Zoltán plébánostól érdeklődünk.

(fotó: Magyar Kurir)

Már a tervező nevén is máig megoszlanak a véleménynek, hogy tudniillik Sztraka Ernő vagy Ybl Miklós volt-e a békéscsabai városháza tervezője, amelyet 1873-ben adtak át, de a települést csak jóval később 1918-ban avatták hivatalosan várossá. A Viharsarok megyeszékhelyeként is ismert - most 57 ezer lakosú, hazánk 16. városaként ismert település első neve sokáig csak Csaba volt, mint ahogy sokan ma is nevezik... Története nem csak a törökök hosszú jelenléte okán, hanem a tótok és szlovákok betelepülése okán is érdekes, vagy inkább meghatározó. A szakember a továbbfejlődés zálogaként a felsőoktatásban részesültek hazatérésében és a Románia történő határmegnyitásban látja a több okból szerethető város fejlődési lehetőségeit.
Kép forrása: Bekeswiki

Mit tud adni az egyházjog a házasság szentségére való felkészítésben? Vadász Kinga szociális testvér, egyházjogász több száz tönkrement házassággal és érvénytelenítési kérelmükkel foglalkozik. A kedden megrendezett családpasztorációs papi találkozón jegyesoktatást tartó papoknak tartott előadást, melyben tapasztalatait, a felkészítéshez szükséges ismereteit is megosztotta velük.

(fotó: Magyar Kurir)

"A magyar-lengyel barátságért minden nap tenni kell!" – vallja Osztie Zoltán plébános, aki e mottó jegyében hirdette meg az altemplomi előadások c. sorozatot, melynek során hónapról-hónapra lengyel-magyar közös szentekről, jeles történelmi személyekről emlékeznek meg. A következő két egymás utáni kedden este 6 órakor Boldog Stefan Wyszynski bíborosról lesz megemlékezés az altemplomban. Erről és még több szeptemberi eseményről Osztie Zoltántól a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony templom plébánosától és Aranyossy Mihálytól a templom turisztikai vezetőjétől érdeklődünk.

Saját értékeivel Békés megye 75 településének döntő többsége bemutatkozott, és először várta sok ezer látogatót a Nemzeti Művelődési Intézet gasztrobusza, melyről Prohászka Béla mesterszakács kínálta a látogatókat.

Van egy olyan zarándokközösség, melynek célcsoportja kifejezetten a középiskolás, 14 évesnél idősebb diákok korosztálya, az egész országból. A Barátok Útja gyalogos zarándoklat talán a legrégebbi a rendszerváltozás utáni hazai zarándoklatok közül. A közösséget és a 20-30 önkéntesből álló szervező stábot Fenyvesi Olivér és Sárospataki Bálint vezeti. Közösségükről valamint a fizikai és a lelki útról kérdezzük őket.
A katolikus ifjúsági zarándoklat honlapja: www.baratokutja.hu.

Névkártyáján Dombiratos és Békéscsaba címere egyformán szerepel. A viharsarki kistelepülésről vágott neki a tágabb világnak, és némi útkeresés után a Békéscsabai Jókai Színházban kötött ki, ahol ötven évig díszítő, gondnok és műszak csoport vezető volt. Talpnyi irodájában lassan pakolja a könyveket, dokumentumokat is, ezután még több ideje lesz a helyrajzi érdeklődéssel is foglalatoskodni. Dombiratosról már írt egy általános történeti monográfiát, most a nyugdíjas években Békéscsabáról is szeretne. Interjúkban magázódunk, de régi ismeretségünk okán olykor tegeződünk is. A Békéscsaba városért kitüntetésre legalább annyira büszke, mint ahogy arra is, hogy a színház Örökös tagjává választotta. Bojczán István szolgált egy eredeti életbölcsességet is. De ezt ne áruljuk el... a beszélgetés végén majd kiderül.

képünkön: Bojczán István és Sík Ferenc, aki rendezőként a békéscsabai színháznak is ikonja.
(Fotó: MKR)

Szegeden, a Tarjánvárosi Szent Gellért templomban október 15-én 18 órakor Dávid Katalinért mutat be szentmisét Gyulay Endre, a Szeged-Csanádi egyházmegye nyugalmazott püspöke. A szertartás után a templom kapuján lévő érem panteonba – a többi híres szegedi mellé – felkerül Dávid Katalin plakettje is, amelyet Fritz Mihály szegedi művész készített. Az ünnepségen Laudatiót mond Zombori István egyháztörténész.