Édesanyám főztje

Egy házimalom hozta el a fordulatot. Ahogy írja: „korábbi életünket és a fővárost magunk mögött hagyva az ország egyik legcsodálatosabb helyére, Balatonfüredre költöztünk, hogy azzal foglalkozzunk, amivel igazán szerettünk volna. Igazi pék lettem. Méghozzá Péklány.” Hogyan ragadja magával az embert a kenyérsütés szenvedélye? Nem múlik-e el, ha ez válik kenyérkeresetté? Hogyan érvényesülhet egy ilyen közegben a kreativitás és mi lesz a családi receptekkel? Aki válaszol: Zeliska Orsolya.

Szeretnék megtudni milyen az a juhtúrós-sajtos pogácsa, amibe egy kis kakukkfű is kerül?! Keressenek rá a leírásra a péklányleszek.com oldalon.

„50 éve fogyasztok többféle ételt 30 éve fotózok mindenféle ételt 20 éve írok sokféle ételről” – írja saját magáról. Ha egy kicsit részletezzük mindezt akkor például beszámol a csúcsgasztronómia eseményiről, étteremkritikát kanyarít, bort kóstol, alapanyagokat ismertet, megtudhatjuk tőle, hogyan kávézott Petőfi, de az sem idegen tőle, ha rádióban kell megszólalni egy úgymond főzős műsorban. Üdvözlöm Önöket! A távbeszélő túloldalán: Bakcsy Árpád, aki egyszer egy különleges kísérlet résztvevője volt: egy étteremben bedrótozták. Egy hazugságvizsgálóhoz hasonló berendezéssel ellenőrizték az agyhullámait. Tulajdonképpen az volt a kérdés, hogy ténylegesen miként reagál az elébe tett ételekre.

Vadnai Szabolcs fényképén: Étteremkritikus, amikor őt vizsgálják

Mi az a kígyóhús, a műméz és a Hitler-szalonna? Mivel kellene etetni egy hadsereget a frontvonalban, és vajon ez a 2. világháborúban a keleti fronton sikerült-e? A Don-kanyarban harcoló magyar katonák élelmezéséről beszélgettünk György Sándor történésszel, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága kutatójával.

Volt egy olyan időszak, amikor a fapados jelző nem a minőséget minősítette, hanem csak az árat. Így lehetett akkoriban belekóstolni a világba, értve ezalatt az utazást, meg a szó szerinti falatozást. Mai beszélgetőtársam is így kezdte gasztronómiai karrierjét, aztán volt, amikor még kuktának is elszegődött. Ahonnan azonban a legtöbben ismerik a nevét, az az Ínyencbaba blog. Ez a konyhanapló a címének megfelelően tényleg szól azoknak az anyukáknak, akik már megkezdték a kicsi hozzátáplálását. De valójában a család minden tagja talál magának receptet- hiszen például az asztalt együtt ülik körül. Szóval nem kell félni a különleges, vagy csak annak tartott alapanyagoktól, fűszerektől - megfelelő tudással, ismeretekkel, no meg elkészítési ötletekkel felvértezve letehetünk az asztalra olyat, ami nagyobbaknak és kisebbeknek egyaránt ízlik.
A telefonvonal végén: Hajdú Zsanett.

Milyen egészségügyi problémák miatt kellett teljesen megváltoztatni az étkezését a családnak? Hogyan sikerült egy komoly életmódváltással megszüntetni ezeket? Milyen ételeket esznek így és hogyan tudta a család angol, franci és magyar konyhai hagyományait átültetnie a mindennapokba? A két gyerekes Woodroffe Judittal beszélgettünk franciaországi otthonában.

Amikor a túrógombóca nem úgy sikerült, mint a mamáé, keresni kezdte a megoldást. Meg is találta: a morzsát nem olajban, hanem sertészsíron kell megpirítani. Hogyan lesz egy átlagos dolgozó nőből, egy egyszerű háziasszonyból olyan valaki, akinek ma már a hivatása a gasztronómia? Akinek a nevéhez egy szakácskönyvsorozatnak címet adó saját konyha köthető? Aki azt szeretné, ha mindenki képes lenne a mosollyal fűszerezett ételvarázslatra? A Hartán élő Rupáner-Gallé Margóval beszélgettem. További receptek és ötletek megtalálhatók a rupanerkonyha.hu honlapon.

Hogyan lesz egy marketinges édesanya konyhatündér? Miért jó nemcsak a családjának, hanem internetes segítségként másoknak is főzni egy saját főzőcsatornán? Az ételfotózáskor megtapasztalt kreatív energiákat hogyan lehet hasznosítani?
Beszélgetés a sokoldalú Lovász-Horváth Karolinnal.

Békés megyétől Anglián keresztül, Budapesten át Vácig tart Fodor József története - hogyan, milyen élmények hatására készülnek az ételek a kis hamburgerezőben?