Nemzetünk kincsei – a hungarikumok

A bükkaljai kőkultúra a táj és az ott élő ember sajátos kapcsolatrendszere. Bemutatja a kő, mint (építő)anyag jelentőségét, a kőfaragó mesterséget, ennek népi szakrális művészetét, a bükkaljai barlanglakásokat, kőbújókat, borospincéket, mint például a Szépasszony-völgy. Ez a világ – melynek a legarchaikusabb rétegét a kaptárkövek alkotják – egy jól körülhatárolható hazai tájegységre jellemző, történelmi gyökerű, élő hagyományokkal rendelkező, összetett természeti-tájgazdálkodási-kulturális rendszer. A kaptárkövek természetföldrajzi fejlődése és geológiai felépítése alapján hazánk különleges tájegysége. Vendégünk a stúdióban Baráz Csaba, a Bükki Nemzeti Park osztályvezetője és Havasi Norbert, a Kárpátok Alapítvány-Magyarország program koordinátora

A magyar gasztronómia különlegessége. rengeteg ételünk kiváló kiegészítője. A Piros Arany és az Erős Pista a legkiválóbb minőségű, pirosra érett, kézzel csipkedett fűszerpaprikából készül. A Piros Arany és Erős Pista ételízesítőket más paprikatermelő országokban készülő, hasonló termékektől egyedi színe és íze különbözteti meg. A termékek fűszerpaprika alapanyaga 100%-ban hazai nemesítésű, termesztésű, a kalocsai és a szegedi tájkörzetből származik. A Piros Arany és Erős Pista ételízesítőket - Németországon, Csehországon, Lengyelországon, az Egyesült Államokon keresztül - világ közel húsz országába exportálják. A hazánkba érkező vendégek kedvenc ajándéka Magyarországról az Erős Pista és a Piros arany.

A magyar halászleveknek három fő családja van: a balatoni, a dunai és a tiszai. Bár mindhárom halászlé alapja a jó minőségű hal, a hagyma és a paprika, hármójuk között a különbség az elkészítés módjában van. A klasszikus Tiszai halászlé a fehérhúsú halakból, a ponty fejéből, farkából és hagymából készülő alaplé készítésével kezdődik, majd a passzírozás után a felöntött alaplébe kerül a só, a piros paprika, és a pontyszeletek. A Tiszai halászlé, amellett, hogy jellegzetes étele a Tisza-mentének, maga a tovább élő halászhagyomány. Az alapanyagok tekintetében szigorúan őrzi az ősi halászkultúrát, ugyanakkor a természetes ízfokozónak tekinthető alaplé használatával mindenki számára élvezetes étel.

Csodavilág a föld mélyén. A földrajzilag összefüggő egységet alkotó karszton jelenleg 712 változatos képződésű barlang ismert. Leghíresebb barlangja a Baradla barlangrendszer, amelynek összhosszúsága 25 kilométer. Jelentős a térség biológiai, geológiai, őslénytani és régészeti értéke is: a védelem alatt álló felszín alatti világ több, mint 500 barlanglakó és barlangkedvelő állatfaj otthona. Az érték az UNESCO által nyilvántartott világörökség listán szerepel. Így, a Hungarikum törvény erre vonatkozó pontja alapján úgynevezett "törvény általi hungarikumként" került be a Hungarikumok Gyűjteményébe.Vendégünk a stúdióban Bacsó Zsolt, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Ökoturisztikai és Környezeti Nevelési Osztály Közönségkapcsolat és Marketing Csoport csoportvezetője.

Szentgyörgyi Horváth Fülöp János leánya, Anna-Krisztina tiszteletére tartotta az első Anna-bált 1825. július 26-án, Balatonfüreden. A kisasszony a hagyomány szerint akkor ismerkedett meg leendő férjével, a későbbi aradi vértanú Kiss Ernő honvédtábornokkal. Azóta az Anna naphoz legközelebbi szombaton megtartott Anna-bál az ország legelőkelőbb eseményei közé tartozik, művészek, politikusok, közéleti személyiségek nyári találkozóhelye. A reformkorban szívesen látott vendég volt Kossuth Lajos, Széchenyi István, Wesselényi Miklós, majd Jókai Mór, Blaha Lujza és Vörösmarty Mihály. 1962 óta Huszka Jenő Anna-bál keringője a nyitótánc, a szépségverseny győztese és udvarhölgyei Herendi vázát vehetnek át, a bálkirálynő ezen felül megkapja Eris aranyalmáját is.

A tó környéke 8000 év óta a különböző kultúrák találkozópontja. A vidéknek a természeti értékek mellett figyelemre méltó népi építészete is, több jelentős 18-19. századi kastélya pedig jelentős kulturális látnivalót jelent – többek között a fertődi Esterházy és a nagycenki Széchenyi Kastély, amelyek különleges értéket képviselnek e tájegységben.Az érték az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) által nyilvántartott világörökség listán szerepel. A Hungarikum törvény erre vonatkozó pontja alapján ezen érték úgynevezett "törvény általi hungarikumként" került be a Hungarikumok Gyűjteményébe. Vendégünk a stúdióban Kulcsárné Róth Mathaea, a Fertő-Hanság Nemzeti Park igazgatója.

A IX-XI. századi magyar íj szimbólum. Elválaszthatatlanul kötődik a Kárpát-medencében letelepedett őseink életmódjához. Mindezt jól tudják mindazok- határainkon innen és túl-, akik Európa és a népvándorlás korának történelmével foglalkoznak. Volt idő, amikor ezt a fegyvert akár vadászaton, akár harcban mindenki másnál jobban, eredményesebben használtuk. Nagy bizonyossággal kijelenthető, hogy nemzetünk megmaradását köszönhetjük a IX-XI. századi magyar íjnak. A nemzetközi hagyományőrzésben és a világ íjkészítőinek körében kiemelt rangja van ennek az íjnak, annak a formának és szerkezetnek, melyet mindenütt a világon magyarnak tartanak, illetve neveznek és velünk, magyarokkal azonosítanak.Vendégünk a stúdióban a Magyar Íj Alapítvány képviseletében Borbély László és Bencsik Péter.

A hagyomány szerint egy helybeli leány, Horváth Borbála honosította meg a faluban, az 1860-as években. A höveji hímzés öltés elemei a lukhímzés, a láncöltéssor, és a huroköltés. Mintakincse leveles ágakból, rozettákból áll, amelyek néha szabad kompozíciójú bokordíszítményt, csokrot képeznek. A höveji csipke különlegessége és egyedisége megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl. A magyarságra jellemző világszerte számon tartott szépségével és hírével országunk elismertségét növeli. Egyediségével, különlegességével a magyarság csúcsteljesítménye, amely méltán jogosult mindennemű elismerésre, megőrzésre és védelemre. Vendégünk a stúdióban Vargáné Molnár Zsuzsanna polgármester és vele tart egy höveji hímzőasszony is.

A boldogság éppúgy, mint a szomorúság, nótára fakasztja a magyart. Nemzeti azonosságunk része, ez a mi zenei anyanyelvünk, szervesen illeszkedik hagyományaink közé. A magyar nóta ritmusa egyfelől a táncból ered, onnan hozza magával az ősi, ösztönös mozdulatokat, amely egyesül nyelvünk harmóniájával. A nóta nagy hatással volt a XIX-XX. század fordulójának kulturális-, és társadalmi életére, hozzájárult ahhoz, hogy a magyar lassan és nagy biztossággal kiszorította az idegen szavakat az általános nyelvhasználatból. Napjainkban a hazánkba érkező külföldiek is szívesen hallgatják. Vendégünk a stúdióban Tarnai Kiss lászló nótaénekes, a Dankó Rádió alapító-főszerkesztője.

A XIX. század végén alakult ki a tarka, szabadrajzú, térkitöltő hímzés, amelyet lakástextileken, valamint vászon és bőr viseletükön egyaránt alkalmaznak. A számtalan motívum között legjellegzetesebb a matyó rózsa. A színes virágminta az önálló művészeti ággá váló bútorfestésben is főszerepet kap. A karakteres matyó népviseletet ma is szívesen felöltik a különböző helyi közösségek tagjai hagyományőrző és más ünnepi rendezvényeken. Az érték az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) által nyilvántartott, az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listáján is szerepel. Vendégünk a stúdióban Nyeste Sándor, a Matyó Néptáncegyüttes tagja és családja.

Termesztése a XIX. század elején kezdődött. Ekkor már húsételek ízesítőjeként használták és tudták, hogy segíti az emésztést és jótékonyan hat bizonyos reumatikus és lázzal járó betegségekre. Szegeden az alsóvárosi ferencesek kezdték el termeszteni a paprikát, majd innen terjedt el a közeli tanyavilágban. Szeged környéke, a Tisza partvidéke különösen alkalmas a paprika termesztésére: a magas napsütéses órák száma, a talajadottságok, a szegediek termesztési tapasztalatai és kísérletező kedve mind hozzájárultak a paprika sikeréhez. A XIX. század végére a paprika - tört, zúzott, őrölt, egész formában - Szeged vezető kereskedelmi terméke lett. Vendégünk a stúdióban Molnár Anita és Molnár Albert, a röszkei Paprika Malom és Múzeum képviseletében.

Termesztése a XIX. század elején kezdődött. Ekkor már húsételek ízesítőjeként használták és tudták, hogy segíti az emésztést és jótékonyan hat bizonyos reumatikus és lázzal járó betegségekre. Szegeden az alsóvárosi ferencesek kezdték el termeszteni a paprikát, majd innen terjedt el a közeli tanyavilágban. Szeged környéke, a Tisza partvidéke különösen alkalmas a paprika termesztésére: a magas napsütéses órák száma, a talajadottságok, a szegediek termesztési tapasztalatai és kísérletező kedve mind hozzájárultak a paprika sikeréhez. A XIX. század végére a paprika - tört, zúzott, őrölt, egész formában - Szeged vezető kereskedelmi terméke lett. Vendégünk a stúdióban Molnár Anita és Molnár Albert, a röszkei Paprika Malom és Múzeum képviseletében.