Nemzetünk kincsei – a hungarikumok

A boldogság éppúgy, mint a szomorúság, nótára fakasztja a magyart. Nemzeti azonosságunk része, ez a mi zenei anyanyelvünk, szervesen illeszkedik hagyományaink közé. A magyar nóta ritmusa egyfelől a táncból ered, onnan hozza magával az ősi, ösztönös mozdulatokat, amely egyesül nyelvünk harmóniájával. A nóta nagy hatással volt a XIX-XX. század fordulójának kulturális-, és társadalmi életére, hozzájárult ahhoz, hogy a magyar lassan és nagy biztossággal kiszorította az idegen szavakat az általános nyelvhasználatból. Napjainkban a hazánkba érkező külföldiek is szívesen hallgatják. Vendégünk a stúdióban Tarnai Kiss lászló nótaénekes, a Dankó Rádió alapító-főszerkesztője.

A XIX. század végén alakult ki a tarka, szabadrajzú, térkitöltő hímzés, amelyet lakástextileken, valamint vászon és bőr viseletükön egyaránt alkalmaznak. A számtalan motívum között legjellegzetesebb a matyó rózsa. A színes virágminta az önálló művészeti ággá váló bútorfestésben is főszerepet kap. A karakteres matyó népviseletet ma is szívesen felöltik a különböző helyi közösségek tagjai hagyományőrző és más ünnepi rendezvényeken. Az érték az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) által nyilvántartott, az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listáján is szerepel. Vendégünk a stúdióban Nyeste Sándor, a Matyó Néptáncegyüttes tagja és családja.

A „Pozsonyi kifli” mákkal vagy dióval töltött, kifli alakú finom pékáru, márványszerű, fényes felülettel. felülete barna – sötétbarna, metszetben a néhány milliméteres burkolaton kívül csak a töltelék van, amely mákos töltelék esetében sötét, illetve csaknem fekete, diós töltelék esetében barna színű. Felülete szilárd, kettétörés esetén porhanyós és omlós. Illata és íze finom, a felhasznált töltelékre jellemző (tehát jellemzően diós vagy mákos); íze kellemesen édes, a felhasznált adalékok illatával dúsított. A termék nem nagyipari módon, hanem kézi munkával készül. Tömege: általában 40–60 gramm. Vendégünk a stúdióban a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett Auguszt Olga cukrászmester és Erdélyi Balázs, a Magyar Cukrász Ipartestület szakmai elnöke.

A törkölypálinka kizárólag Magyarországon termett szőlő törkölyéből készíthető, amelynek erjesztését, lepárlását, érlelését, pihentetését és palackozását is Magyarországon végezték. A törkölypálinka nemzeti kincs, nemzeti italunknak számít és törvény is rendelkezik róla (2008. évi LXXIII. tv). A törkölypálinkák gazdag ízviláguknak és magas élvezeti értéküknek köszönhetően igazi kuriózumnak számítanak. Ezért a törkölypálinka szó névhasználata az Európai Unióban eredetvédelmet élvez, hazánk számára van fenntartva. Vendégünk a stúdióban Mihályi László, a Pálinka Nemzeti Tanács elnöke és Beliczay Zsolt, a zamárdi Zimek Pálinka Manufaktúra tulajdonosa, a Pálinka Nemzeti tanács delegáltja.

A téliszalámi Pick Márk által a XIX. század végén kifejlesztett és azóta is titokban őrzött egyedi recept alapján készül, sertéshús és sertésszalonna felhasználásával, hideg füstöléssel, szárításos érleléssel. A téliszalámi csakis természetes alapanyagokból, az előírásoknak megfelelően tenyésztett, nagysúlyú sertésekből készülhet. A húst darálás helyett vágják, hogy a szövetek ne sérüljenek. A fűszerszobában zamatos fűszerek kavalkádjából mérik ki téliszalámihoz szükséges mennyiséget. Az egyedülálló ízvilág megteremtéséhez a szaktudás mellett elengedhetetlen a közeli Tisza folyó állandó hűvös levegője és Szeged város kedvező mikroklímája. Világhírű csemegénkről műsorunkban Fülöp Zsolt szalámimester beszél.

Neumann nem csak a matematikában, hanem számos más tudományban: a számítástechnika, a fizika, a közgazdaságtan, a meteorológia, az automataelmélet és nem utolsósorban a játékelmélet terén is maradandót alkotott. A modern számítógépek működését mai napig megalapozta a Neumann-elvek megalkotása, 1945-ben írt tanulmányában meghatározta a számítógépek működését. A mai napig minden infokommunikációs eszköz az asztali számítógéptől a laptopon keresztül, az okostelefonokon át az ipari alkalmazásokig, mind-mind azonos felépítésű, Neumann-elven működő rendszerek. Beszélgetőtársunk Képes Gábor informatikatörténész,a Neumann János Számítógéptudományi Társaság marketing igazgatója.

A Teqball átmenet a lábtenisz és a pingpong között, Sportágat egy meghajlított asztalon játszák. Megálmodói Borsányi Gábor, Gattyán György és Huszár Viktor 2012-ben mutatták be Magyarországon, majd innen indult világhódító útjára. A sportág irányítója a Nemzetközi Teqball Szövetség (FITEQ), illetve 150 országban rendelkezik saját nemzeti sportszövetséggel. A Teqballt egyéniben ketten, párosban négyen játszák nemtől és kortól függetlenül. A sport játszható beltéren és kültéren, akár a strandon, homoktalajon is. A Teqball "arca" a brazil világbajnok Ronaldinho, célkitűzése, hogy egy napon olimpiai sportággá váljon. Vendégünk a stúdióban Vasas Lea kétszeres világbajnok játékos és Murányi Gergely, a hazai szövetség diplomáciai kapcsolatokért felelős vezetője.

A történelem korai időszakától folyamatosan megtelepedő nomád népek és a honfoglalás utáni pásztorközösségek hagyományos földhasználata az ember és a természet harmonikus együttélésének kiemelkedő példája. Európa legnagyobb összefüggő füves pusztája nem az erdők kiirtásával keletkezett, hanem a pásztorközösségek munkája révén, amely azóta is képes megőrizni a puszta biológiai sokféleségét. Ezen, a 80 ezer hektáron óriási több ezres gulyák, nyájak, ménesek legelnek, bivalyok dagonyáznak. Ezekben a hetekben van ó az ellés időszaka, amikor a látogatók megcsodálhatják a Hortobány legújabb lakóit. Vendégünk a stúdióban Medgyessy Gergely Árpád, Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója és vele tart egy számadó juhász kollégája is.

A kozmetikai alapanyagok ellátáshiánya és Ilcsi néni szakmai igényessége indította be ezt a fantasztikus pályát. A nehézségekkel teli kezdeti éveken Ilcsi nénit a természet szeretete, a négy idegen nyelv ismerete és a külföldi szaklapok állandó olvasása segítette át. Az Ilcsi termékek készítésekor a legszigorúbb natúrkozmetikai előírásokat követik, és kizárólag a legjobb minőségű bioalapanyagokat– friss gyógynövényeket, gyümölcsöket, zöldségeket –használnak. Több, mint 100 féle növényt alkalmaznak termékeik előállításánál, amelyek nagy részét saját bioültetvényükön termesztik. Jelenleg a világ közel 40 országában ismerik el Ilcsi néni és az Ilcsi Szépítő Füvek munkáját. Műsorunk vendége Szanyi Ágota az Ilcsi Szépítőfüvek szakmai vezetője és Molnár Ferenc cégtulajdonos, Ilcsi néni fia.

Az ország legrégebbi, 1777 óta folyamatosan működő porcelángyára a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Hollóházán található. Az idők során a komoly múltra visszatekintő gyárban olyan termelési palettát alakítottak ki, amely sikeresen ötvözte a meglévő igényeket a magas minőséggel és a megfizethető árral. A porcelángyár mindennapi használatra szánt, finoman megformált, ízlésesen dekorált termékei a hétköznapi környezetbe is eleganciát és igényességet csempésznek. Jelenleg Japántól az Amerikai Egyesült Államokig, a Skandináv-félszigettől Ausztráliáig a világ számos pontjára exportál a gyár.