Kerengő

Innováció, versenyképesség, ellenállóképesség, az innováció megvalósításának a lehetőségei a felsőoktatásban, az Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Karán és a nagyvilágban. Minderről, valamint a jó gyakorlatokról beszélgetünk dr. Varga Jánossal, az Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Karának oktatási dékánhelyettesével, a Marketing és Üzleti Tudományok Intézet intézetigazgató, egyetemi docensével.
(fotó: https://kgk.uni-obuda.hu)

A mai Budapest 1873. november 17-én jött létre a Duna bal partján fekvő Pest, valamint a jobb partján elterülő Buda és Óbuda városának egyesítésével. Az évforduló kapcsán Fodor Péterrel, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatójával beszélgetünk.

1. Óriási tüntetések zajlanak Franciaországban a nyugdíjreform ellen, amelyet Emmanuel Macron elnök a franciák háromnegyedének nemtetszése ellenére, és parlamenti szavazás nélkül fogadtatott el a kormánnyal. Ebbe belebukhatott volna a francia kormány, hiszen ellenzéki képviselőcsoportok a kormánnyal szemben két bizalmatlansági indítványt is benyújtottak, ám hétfőn mindkét indítvány elbukott. Tovább zajlanak tehát a megmozdulások. Mi történik Párizs utcáin? és belebukhat-e Macron elnök ebbe a nyugdíjreformba – kérdezem Almássy Ferencet, a Visegrád post főszerkesztőjét.

2. 26 év börtönre ítélték a katolikus egyház püspökét Nicaraguában, mert kritizálni merte a rendszert. A nicaraguai rezsim egyre erősebb egyházellenes lépéseket tesz, a legutóbbi az volt, hogy múlt hét pénteken bezáratta a vatikáni nagykövetséget. Ferenc pápa mélységes aggodalmát fejezte ki és erős szavakat használt a Közép-Amerikai ország vezetőivel kapcsolatban. Szakértőnk Nagy Sándor Gyula, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára.

Készülő kiállítások 2023-ban, önálló és vendégkiállítások, hazai és nemzetközi témák;
újabb 5 év az intézmény élén: a régi-új főigazgató terveiről - ezek lesznek a témáink a március 15. alkalmából a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével kitüntetett Kemecsi Lajossal.

Dr. Kereki Judittal, a Családbarát Magyarország Központ Gyermekút Módszertani Központjának szakmai vezetőjével beszélgetünk..

Mikor volt sikeres a magyar gazdaságpolitika az 1990. óta eltelt időben. És mi lenne a helyes irány?

És egy kis gazdaságpolitikai aktualitás: mi okozza a kormányzat és a Nemzeti Bank közötti véleménykülönbséget?
Vendégünk Csath Magdolna közgazdász.

Ugyanitt említik a Főőrség épületét és Karakas pasa tornyát is.
De mitől különleges a Szt. István terem, vagy a Főőrség, vagy a Lovarda épülete?
Vendégünk Rostás Péter művészettörténész

Dr. Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért és innovációért felelős államtitkára a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet és Társadalomtudományi Karának diplomaátadóján elmondott beszédében hangsúlyozta a hit és a tudomány összekapcsolásának fontosságát, az értékközpontúság jelentőségét. A vele készült interjúban a felsőoktatásban most zajló modellváltás céljáról, az innováció jelentőségéről és lehetőségeiről is tájékoztatja hallgatóinkat.
(fotó: https://kormany.hu)

Ezekben a napokban ünnepeljük történelmünk több, 1848-1849-hez köthető eseményét. Marossy Endre hadtörténésszel személyes sorsokat mutatunk be.

Ferenc pápa megválasztásának 10. évfordulóján, március 13-án, Popecast című podcastjében azt mondta: „A háborúk mögött a fegyveripar áll, és ez ördögi”. Március 12-én, a svájci olasz RSI televíziónak adott interjúban pedig úgy fogalmazott: az ukrajnai háborút nemcsak Oroszország, hanem több birodalom érdekei vezérlik. A Szentatya korábban béketervet dolgozott ki, tárgyalások helyszínéül ajánlotta a Vatikánt és kijelentette, hogy Kijevbe és Moszkvába is elutazna.
Ugyanakkor március 10-én a finn miniszterelnök Kijevben váratlanul bejelentette: összes vadászgépüket átadják Ukrajnának.
Mennyire hallgat a világ a pápára? Mekkora az esély egy közeli béketárgyalásra? Mekkora az eszkaláció veszélye? Kinek az érdeke Európa meggyengítése?

A protokoll nem a hétköznapi értelemben (vagy éppen a hétköznapi értelemben) jómodor is, ami - figyelem, itt a súlyos megcáfolandó állítás -, amúgyis kiveszőfélben van. Hogy csak egy kérdés álljon itt a mindennapokból: felülírhatja-e egy multinacionális cég előírása a hétköznapi normákat? És kinek kell toleránsnak lenni bizonyos helyzetekben? Az idős úrnak, akit a tizenévesnek tűnő bolti eladó hangos sziával köszönt, vagy mégse az idős úrnak?
De azért szó lesz a diplomáciai protokollról is: mennyire kínos, mikor egy jelentős ország első embere rendre letér a piros szőnyegről a díszsorfal előtt, hogy lerövidítse az útját.

Vendégünk Laczkó Rita, a Magyar Protokollosok Országos Egyesületének elnöke.

A protokoll nem a hétköznapi értelemben (vagy éppen a hétköznapi értelemben) jómodor is, ami - figyelem, itt a súlyos megcáfolandó állítás -, amúgyis kiveszőfélben van. Hogy csak egy kérdés álljon itt a mindennapokból: felülírhatja-e egy multinacionális cég előírása a hétköznapi normákat? És kinek kell toleránsnak lenni bizonyos helyzetekben? Az idős úrnak, akit a tizenévesnek tűnő bolti eladó hangos sziával köszönt, vagy mégse az idős úrnak?
De azért szó lesz a diplomáciai protokollról is: mennyire kínos, mikor egy jelentős ország első embere rendre letér a piros szőnyegről a díszsorfal előtt, hogy lerövidítse az útját.

Vendégünk Laczkó Rita, a Magyar Protokollosok Országos Egyesületének elnöke.

Az elmúlt hetek közéleti történéseit foglaljuk össze Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel.