Őrtüzek

A korai középkorban alakult ki a húsvét előtti 40 napos nagyböjt, amely hamvazószerdától 40 napig tiltotta a hús fogyasztását. A középkorban a katolikus egyház az év mintegy 140–160 napjára (az esztendő egyharmadára) vonatkozóan hústól való tartózkodást, böjtöt írt elő.

Az Újszövetségben Jézus negyven napos böjttel kezdi messiási küldetését. Az Üdvözítő követőit arra kéri: vegyék föl keresztjüket, böjtjük Isten őszinte szeretetéből, belülről fakadjon. Bánki Éva írót, irodalomtörténészt a középkori keresztény böjtölés hagyományáról és a bűn szépirodalmi megfogalmazásáról kérdeztük.

Bánki Éva regényei nemcsak életösszegzések, felnövéstörténetek, szembenézések, hanem gazdag kultúrtörténeti utazások is, esszészerűek, filozofikusak, a szociológia és a pszichológia teszi gazdaggá írásait. Történetei időutazások, átlépések egy másikfajta létezésbe, különböző történelmi korokba. Könyveiben a személyes sors a történelem rétegeire illeszkedik – a jelenkor eseményei minden esetben visszavezetnek a múltba. Bánki Éva író, irodalomtörténész középkori világirodalmat, galego költészetet, kreatív írást, műfordítás-történetet tanít két budapesti bölcsészkaron, a Károli Gáspár Református Egyetem Világirodalmi Tanszékén és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Portugál Tanszékén. A Károli Egyetem Kreatív Írás Specializációjának egyik alapítója és vezetője. Két nagy trubadúrantológia: a Tavaszidő édessége és az Udvariatlan szerelem főszerkesztője. Egyik alapítója és szerkesztője a Palimpszeszt című elektronikus tudományos folyóiratnak, és a tanítványaival együtt működtetett kortárs irodalmi portálnak, az ÚjNautilusnak. 2004-ben látott napvilágot Esőváros címmel első prózai műve, mely elnyerte a Szépirodalmi Figyelő-díjat. Értekező próza / esszé kategóriában Telihold Velencében című 2020-ban írt útirajzáért Szépíró díjat kapott.

Babiczky Tibor író Bánki Éva leírásait Szerb Antaléhoz hasonlította, gondolatfutamainak tisztaságát Borges esszéihez, miközben történetei a fikció és valóság, a középkor és a popkultúra között járnak át. Mindez megragadó szellemi és stílusbeli eleganciával tárul a szemünk elé.
Bánki Éva írót regényeiről, elbeszéléseiről, kultúrtörténeti kalandozásairól, világirodalomról kérdeztük.

A Velencei Köztársaságban a középkortól kezdődően politikai érdek volt, hogy a kultúra a társadalom szövetét átitassa, azért, hogy az elviselhetővé tegye a társadalmi igazságtalanságokat, mérsékelje a társadalmi indulatokat, békét teremtsen a társadalomban.

Bánki Éva író, irodalomtörténész, a Károli Gáspár Református Egyetem docense rajongása tárgyáról, Velencéről az Aranyhímzés című regényében, a Fordított idő-trilógiában és a Telihold Velencében útinaplószerű regényében szólal meg és rajzol kultúrtörténeti körképet. Ez utóbbi esszészerű utazási regényéért 2022-ben Szépíró-díjban részesült.

A mediterrán kultúra miliőjében született, a Velencei Köztársaságban kibontakozott karneváli kultúráról Bánki Éva íróval, irodalomtörténésszel, a Károli Gáspár Református Egyetem docensével beszélgettünk.

Európa és a kereszténység kapcsolatának vizsgálatát azzal a gondolattal kezdi XVI. Benedek pápa A Benedek Európája a kultúrák válságában című kötetében, hogy bár a kereszténység nem Európából indult ki, és így gyökereit, eredetét tekintve nem nevezhető európai vallásnak, mégis „Európában nyerte el a maga történetileg leghatásosabb kulturális és intellektuális arculatát.” Ezért különleges módon összefonódott Európával. Másrészt ez a kereszténységgel átitatott Európa bontakoztatta ki a tudományos racionalizmust, amely ma technikai kultúrájával bizonyos szempontból uniformizálja a világot. Majd így folytatja: „Európa kifejlesztett egy olyan kultúrát, mely az emberiség számára korábban ismeretlen módon kizárja Istent a közgondolkodásból, akár úgy, hogy teljesen tagadja, akár úgy, hogy a létét bizonyíthatatlannak, bizonytalannak, ezért a szubjektív döntések területére tartozónak ítéli, olyan valaminek, ami teljesen jelentéktelen a közélet számára.”

„…Nem építhetünk valódi közös európai házat, ha figyelmen kívül hagyjuk a kontinens népeinek identitását. Ez történelmi, kulturális és morális identitás, mielőtt földrajzi, gazdasági vagy politikai lenne. A különböző identitások részét alkotják egyetemes értékek is, amelyeket a kereszténység alakított. A kereszténységnek így Európában nem csupán történelmi, hanem alapító szerepe is van. Ezeknek az értékeknek, amelyek a kontinens lelkét adják, a harmadik évezredben is jelen kell lenniük, és továbbra is kovásznak kell lenniük a népeknek. Ha ugyanis eltűnnének, hogyan lehetne az »öreg« kontinens kovász az egész világnak?"
(Részlet XVI. Benedek pápának az Európai Püspöki Konferencia kongresszusán mondott beszédéből, 2007. március 24.)

Érszegi Márk, Vatikán-szakértővel arról beszélgettünk, hogy mit gondolt XVI. Benedek pápa Európáról és a kultúrák válságáról.

Ahogy Karol Wojtyła, úgy Joseph Ratzinger is történelmet írt: a II. Vatikáni Zsinat zsinati szakértője, a Zsinatot formáló teológus, a teológia megújítója, a Hittani Kongregáció prefektusa volt, aki, mint azt Peter Seewald, életrajzírója kiemeli, Karol Wojtyła oldalán a korszak viharában irányban tartotta az Egyház hajóját, és az első olyan pápa volt, aki korára való tekintettel vonult vissza hivatalából. Életrajzírója hangsúlyozza, hogy XVI. Benedek soha nem vált árnyék-, mellék- vagy ellenpápává. Korunk egyik legnagyobb gondolkodója a korforduló pápája volt: pápasága valaminek a végét és valaminek a kezdetét jelenti, világok közötti híd építője, Pontifex volt, aki megmutatta, hogy a vallás és az értelem nem ellentétesek egymással.

XVI. Benedek pápa tudományos teológiai életművéről, pápaságáról, örökségéről Érszegi Márk Vatikán-szakértővel beszélgettünk.

II. Vilmos német császár győztes katonáit már 1914 őszére hazavárta. Mindenki arra számított, hogy a háború rövid idő alatt véget ér. Ezért a katonákat meglepetésként érte, hogy a karácsonyt a fronton kellett tölteniük.
Bár XV. Benedek pápa 1914. december 7-én felhívást intézett a harcoló felekhez annak érdekében, hogy legalább karácsonyra szüntessék be a harcokat, a szemben álló katonai tömbök ezt azonban egyhangúan elutasították, de a legfelső katonai vezetők – akik még december 24-én is ragaszkodtak a szigorú hadi fegyelem fenntartásához – karácsony napján számos helyen mégsem tudták megakadályozni a spontán tűzszünetet.
Az 1914. évi karácsonyi fegyverszünetről, a Nagy Háború frontkarácsonyairól, szilveszter, újév és vízkereszt megünnepléséről dr. Stencinger Norbert hadtörténészt, az első világháború magyar hadszíntereinek kutatóját, a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány kuratóriumának tagját, a blog alapítóját kérdeztük.

Több emberöltőt, több történelmi korszakot ölelt fel II. Erzsébet uralkodásának ideje. A királynő személye a hidegháborús konfliktus, Európa történelmi átalakulása, a Szovjetunió megszűnése, az 1990-es években kialakult új világrend, Németország újraegyesülése mellett is az állandóságot jelentette. Az Egyesült Királyság éppenhogy kikerült a II. világháborúból, bár győztesen, ám folytatódott a világháború előtti birodalmi hanyatlás. Az egykori Brit Birodalom II. Erzsébettel azonban meg tudott újulni, el tudott gondolkodni arról, hogyan lehetne újraszervezni az egykorvolt nagyhatalmú birodalmat, és ebben milyen szerep juthat a Monarchiának, az alkotmányos királyságnak. II. Erzsébet a brit diplomáciát viharos történelmi időkben vezette át egy új korszakba, és a britek számára a középhatalmi státuszba kerülés idején az összetartóerőt jelentette.

Gálik Zoltánt, a Budapesti Corvinus Egyetem docensét az Egyesült Királyság és a Nemzetközösség kapcsolatáról, II. Erzsébet uralkodásáról és III. Károly személyéről kérdeztük.

25 évesen lépett trónra, és 96 éves koráig uralkodott a 20. század legmeghatározóbb uralkodója, II. Erzsébet brit királynő. Életének 97., uralkodásának 71. évében halt meg, csak a „Napkirály”, XIV. Lajos francia király uralkodása volt ennél néhány hónappal hosszabb az európai történelemben. Szerepe az alkotmányos monarchiában elsősorban ceremoniális volt, ugyanakkor a Nemzetközösség tagjai, 54 ország között nagyon szoros kapcsolatot sikerült fenntartania, a Nemzetközösség és az anglikán egyház feje, és 15 országnak, közöttük Kanadának, Ausztráliának és Új-Zélandnak is államfője volt.

II. Erzsébet brit királynő halálával lezárult az a történelmi folytonosság, amely a II. világháború végén kezdődött és a több évtizedig tartó hidegháborús konfliktusba torkollt. Halálával új korszak veszi kezdetét az európai és a brit történelemben. A 20. után a 21. század. Talán nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy a világtörténelem e formálójának halálával ért véget a 19. után a hosszú 20. század. Az Egyesült Királyság 71 évig uralkodó királynője az utolsó nagy létező monarchia uralkodója volt, ahol a klasszikus értékek még számítottak, és bár a modern idők a Monarchiában is utat találtak, II. Erzsébet állandóságot jelentett a briteknek, de Európa más népeinek is. Milyen örökséget hagyott ránk II. Erzsébet, és hogyan vihető tovább ez az örökség?

Udvarhelyi Zsuzsannával, teológussal és angoltanárral a tradicionális brit társadalomról, II. Erzsébet történelemformáló személyéről, II. Erzsébetről mint női uralkodóról, feleségről, családanyáról, a női uralkodók és az anglikán egyház szerepéről beszélgettünk.

Görögországban 1994 óta nemzeti ünnep a pontuszi görögök genocídiumának emléknapja. Idén 100 évvel ezelőtt ért véget a Fekete-tenger déli térségében a törökök által 1914 és 1922/1923 között elkövetett népirtás és erőszakos áttelepítés, amely közel egymillió görög életébe került, és további 1,9 millió lakos kényszerült elhagyni otthonát, Kis-Ázsiából menekülve.
A kis-ázsiai görög genocídium történelmi okairól és Trianon kutatásáról Szidiropulosz Archimédesz görög származású magyar történészt, szociológust kérdeztük.

A Magyar Tudományos Akadémia dísztermében szeptember 24-én 102. alkalommal adták át a Magyar Örökség Díjakat, amelyekkel idén újabb hét kiemelkedő személy és intézmény tevékenységét ismerték el.
Magyar Örökség Díjban részesült a nagyváradi Csillagocska Alapítvány hitre és magyar tudatra nevelő szolgálata, Keszi-Kovács László néprajzi filmezés terén végzett munkássága, a Kolozsvári Magyar Opera, Mács József felvidéki magyarság sorsát megjelenítő irodalmi munkássága, Mányi István építőművészete, Prokopp Mária Széchenyi-díjas művészettörténész, mert kiemelkedő művészettörténeti munkássága magyar örökség, valamint a Trianoni Szemle szerkesztőségének történelmi feltáró munkája.
Portrébeszélgetés prof. em. dr. Prokopp Mária Széchenyi-díjas művészettörténésszel.