Nyelvédesanyánk

Lázár Ervin híres mesehőse, bizony a színházi feldolgozásban sem mond mást, mint amit mindig: "Dömdödöm". De ennyi pontosan elég ahhoz, hogy a többiek megértsék őt. Minya Károly szókincskutató, a nyíregyházi főiskola tanára bevallottan a szívszerelmének áldozott, amikor azt kezdte vizsgálni: mi hangzik el a világot jelentő deszkákon. Különleges szóalkotások, egyedi kifejezések, stílusrétegek tobzódása, adott esetben felpaprikázott humor?! Olyasmi, amit az oktatásban is jól lehet használni a fiatalok figyelmének a megragadására?! Az elektronikus formában korábban már megjelent, részben kiegészített cikkekből egy kötetnyi anyag állt össze: a Színház és nyelv c. könyvet még a Magyar nyelv hete alkalmából mutatták be.

Szóburjánzás helyett csak úgy neki! Buvári Márta jegyzete.

Professzor Emeritus Kövecses Zoltán nyelvész, lexikográfus, az ELTE Angol-Amerikai Intézetének oktatója beszél a düh metaforáról.
Buvári Márta nyelvész mai jegyzetét a számára-részére helyes használatáról hozta.
A műsor végén pedig nyelvi játékra hívjuk önöket.
************************
A teljes portrébeszélgetést a július 31-i műsorunkban hallgathatják meg.
(Fotó: Veres Ádám)

Langalló, kenyérlángos, bodag, vakarcs, molnárpogácsa, pompos sőt vakvarjú.
A gasztronómia tökéletesen érzékelteti, mennyi neve lehet ugyanannak az
ételnek, vagyis milyen színes a tájnyelv. Természetesen ízes is, ha a kiejtésre
gondolunk. Anyanyelvünk határtalan – ez volt a Magyar nyelv hetének idei
jelmondata: s valóban egy minden távolságot legyőzni képes közösségteremtő
erőről van szó. Ugyanakkor az is igaz, hogy például a földrajzi határok változása
visszahat a beszélőkre, mint ahogy maga a beszédmód is mutat területi
eltéréseket. Beszélgetőtársam Ferenczi Gábor az ELTE nyelvtudományi doktori
iskolájának hallgatója.

A habozik és a háborúzik közös gyökerei. Horváth Katalin jegyzete.

Kép: XIX. század végi térkép a magyar nyelvjárásokról (nem azonos a mai felosztással!)

Jegyzetíró: H.Tóth Tibor

"Valamikor a tanítványokat is a feltámadás öröme a halál legszembetűnőbb
jegyei közt érte. A sírbatétel, a keresztlevétel kopár tényei után. A halál
mozdulatlansága után, mi őket is megbénította, halott Mesterükhöz hasonlítva
őket. Nem lázadoztak, még csak nem is panaszkodtak. Egyszerűen tovább
szerettek." – írja Pilinszky János. A rövid elmélkedés címe: „Tél és tavasz közt” a
teremtett világ ismétlődő ritmusainak egyikére utal, nem véletlen, hiszen a
mulandó így mutatja meg az örök tükörképét. A költő ars poetica helyett azt
fogalmazta meg például, hogy a tények mögül száműzött Isten időről időre
átvérzi a történelem szövetét. Hafner Zoltán Pilinszky-kutatóval beszélgettem.

Nyelv és íz, nyelvészet és ízlés, szógyökerészet és étel. Buvári Márta jegyzete a sonkáról.

Megrendezték Kolozsváron a XXVI. Aranka György nyelv-és beszédművelő versenyt. A főszervezővel és az iskolaigazgatóval beszélgetünk. H. Tóth Tibor nyelvész mai jegyzetét a Tárgyas ragozás – tárggyal és tárgy nélkül témakörben hozta. A műsor végén pedig nyelvi játékra is hívjuk önöket.

Azt vallja, hogy a fordító személyisége eltűnik, ám a nyelvben ennek ellenére
mégis megmarad belőle valami. Őt magát azonban nem lehet nem észrevenni,
bár találkozásunkkor maszkot visel – aztán szabadkozik is, hogy otthon,
Barcelonában még hordják - szóval az arctakaró ellenére megismerem, annyira
jellegzetes (én azt mondom, hogy kunvágású) a szeme. Kovacsics Ádámként
mutatkozik be, a világ 'Adan Kovaksziszként' ismeri. Chilében született, ifjúságát
Ausztriában töltötte. Műveli – és nem mellesleg tanítja is – a műfordítást, sőt
maga is ír. Kezdetben német aztán magyar alkotásokat ültetett át spanyolra.
Csak egy kis szemezgetés: Eszterházy és Pilinszky, Illyés és Karinthy,
Szentkuthy és Spiró. 2009-ben megkapta a Pro Cultura Hungarica kitüntetést. Munkásságáért 2017-ben elsőként vehette át a Balassi Műfordítói Nagydíjat.
Egy szálloda halljában beszélgettünk.

Nem elnapolta, hanem napirendre vette. Avagy egy égitest, a 24 órányi
időtartam és a többiek. Horváth Katalin jegyzete.

Széles Tamás színművész a szinkronról
H.Tóth Tibor jegyzete
Nyelvi játék

Bárczi Géza jellemzése a derűs munkakedvet, az átfogó tudást, a színes leleményt, a legmagasabb tudományos erkölcsöt és a mély emberséget sorolja, Benkő Loránd pedig azt teszi hozzá, hogy: „személyében szinte egyedülálló módon tükröződött a tudós és a tanár elválaszthatatlan egysége”. A talán legtöbbször idézett mondata a következő: „A tudomány az életért van, s a mi életünk legyen a tudományért.” Az 1886-ban március 20-án született Pais Dezsőről egy nyelvész utódjával, Juhász Dezső professzorral beszélgettem.

Amikor a felszólítás nem egészen az, aminek látszik, pontosabban hallatszik.
Buvári Márta jegyzete.

Lohnné Stigens Erika logopédussal a beszédállapotokról
H.Tóth Tibor jegyzete a Keverék kifejezésekről
Nyelvi játék

Lázár Ervin híres mesehőse, bizony a színházi feldolgozásban sem mond mást, mint amit mindig: "Dömdödöm". De ennyi pontosan elég ahhoz, hogy a többiek megértsék őt. Minya Károly szókincskutató, a nyíregyházi főiskola tanára bevallottan a szívszerelmének áldozott, amikor azt kezdte vizsgálni: mi hangzik el a világot jelentő deszkákon. Különleges szóalkotások, egyedi kifejezések, stílusrétegek tobzódása, adott esetben felpaprikázott humor?! Olyasmi, amit az oktatásban is jól lehet használni a fiatalok figyelmének a megragadására?! Az elektronikus formában korábban már megjelent, részben kiegészített cikkekből egy kötetnyi anyag állt össze: a Színház és nyelv c. könyvet még a Magyar nyelv hete alkalmából mutatták be.

Szóburjánzás helyett csak úgy neki! Buvári Márta jegyzete.