A magyar művészet élő legendái

Hit és bensőségesség szövi át Kecskés Ágnes kárpitművész alkotásait, legyen szó az Ég és Föld című minigobelinről- amelynek kis kazettaképeiben templomokat, Krisztust és Angyalokat ábrázol a művész- vagy éppen a körömi asszonyokkal együtt készített nagy méretű falikárpitról. A monumentális Dunakanyar című kárpitot, egyik méltatója „érzelmesen tudatosnak" értékeli, egy helyütt pedig templomfestőnek és zarándokutasnak nevezik a művészt, akinek életmű-kiállítására gyönyörű katalógus is készült 2009-ben. Ez az összegzés egy szakrális térben, a Tihanyi Apátság altemplomának termeiben, mindmáig a leghangsúlyosabb hazai és külföldi -Komáromtól Genfig tartó -bemutatkozásainak sorában.
Kecskés Ágnes Munkácsy-díjas kárpitművész textilfreskói magától értetődő természetességgel kapcsolódnak azokhoz az alkotásokhoz, amelyekből a Magyar Kárpitművészek Egyesülete 100 négyzetméternyit tár a nagyközönség elé a Pesti Vigadóban, fennállásának 25. évfordulója alkalmából. Erről is beszélgetünk otthonában, majd rádiónk stúdiójában, bele-belepillantva a katalógusba és egy művészi pálya sűrű szövedékébe. ( A képeken: Kecskés Ágnes Munkácsy-díjas kárpitművész, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja, részlet a Vigadó kiállítóteréből.. A fotók forrása: Art Limes, karpitmuveszek.hu)

Jánosi András a magyarországi táncházmozgalom indulásakor az általa alapított Jánosi Együttes prímásaként kezdett foglalkozni a hangszeres magyar népzenével. Az autentikus népzene mellett a kezdetektől feladatának és hivatásának tekintette a szerzett- komponált zene és a népzene viszonyának, kölcsönhatásainak feltárását itt, a Kárpát-medencében. Részint erre épül a nevével fémjelzett együttes repertoárja is, hiszen ezeken a fellépéseken, majd előadásokon keresztül egyre szélesedett azoknak a köre, akik megismerkedhetnek a kutatások eredményeivel. Doktori disszertációját az archaikus magyar hegedűjátékból írta, a Magyar Művészeti Akadémián A magyar muzsika öröksége címmel tartott székfoglaló előadásában többek között elmondta:" a táncházmozgalom egyik legnagyobb vívmánya az volt, hogy összekötötte a generációkat és fiatalok tucatjait késztette zarándokútra, hogy öregek már senkinek sem kellő tudásából szellemi jövőt építsenek." Összeállításunkban egyebek között a legendás táncházmozgalom fénylik fel, de kiderül az is, melyek a népi hegedűjáték legfontosabb jellegzetességei. (fotó: Veres Ádám, Magyar Katolikus Rádió)

A keresztény kultúrkör legtöbbször megörökített női alakja Szűz Mária. Mária, a Megváltó édesanyja, Mária, a közbenjáró, az oltalmat keresők védelmezője, a bölcsesség trónusa, az Alázatosság Madonnája, a Fájdalmas Szűzanya- s nekünk patrónusunk, aki köpönyegét terítette ránk. Mária alakja gyönyörű kompozíciókban tűnik fel a világ számtalan képtárában, mindenütt féltve őrzött kincs egy-egy különleges szépségű alkotás. Szenzációszámba megy, ha valahol felbukkan egy-egy elfeledettnek hitt Mária-kép,, amelyről kiderült hogy remekmű- éppen csak elő kellett hívni valódi színeit és elmosódott kontúrjait , amint az Giorgio Vasari Angyali üdvözlet című festményével történt. A szenzációs felfedezést gondos és aprólékos munka követte, így a Szépművészeti Múzeum restaurátor- festőművésze Kovács Zsuzsanna munkája is gyakran zajlott reflektorfényben - amely egyébként nem csak a restaurátor művész egyéniségétől, de magától e különleges munkától is távol áll. A Vasari-kép regényes újjászületéséről, a Szépművészeti Múzeum Spanyol gyűjteményének remekműveiről is szót váltunk vele. ( fotó forrása: Délmagyar,Frank Yvette ill. a szerző)

Kedvenc geometriai témája: a kör. Ebben találta meg azt a kifejezésmódot, amit a térről gondol Szenes István Ybl Miklós- díjas építész, tervező, művész, akinek kiállítása Képzelet és Valóság címmel nyílt meg a Pesti Vigadóban. A körök és az ívek az élet, a Teremtés teljességét szimbolizálják, amelyeket ösztönösen rajzol és magától értetődően használ munkáiban. A többszörös Európa Nostra-díjas belsőépítész szerint akkor születik meg egy igazán jó alkotás, ha sikerül megteremteni a harmóniát az exteriőr és az enteriőr között. Szenes István Magyarország Érdemes Művésze, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, az Akadémia Iparművészeti és tervezőművészeti tagozatának vezetője, a Budapesti Műszaki Egyetem oktatója és tiszteleti egyetemi tanára, az általa alapított Szenes Design Stúdió vezető tervezője visszatekintve úgy véli: az élethez sok-sok kegyelem, segítség és szerencse kell, amely független az ember alkotói képességeitől. A csodák sorozatáról is szót váltunk a 75 esztendős belsőépítésszel, s néhány emblematikus épületről is, amelyekkel díjakat nyert, s amelyekkel nem csak a díjakat odaítélő szakmabeliek, hanem a látogatók elismerését is elnyerte.
(Fotó: MMA honlapja)

Nemrégiben ünnepelte 85. születésnapját dr. Györgyi Erzsébet a Néprajzi Múzeum nyugalmazott főtanácsosa és főmuzeológusa, akit nem csak több évtizedes munkássága okán, de a Kiss Áron Magyar Játék Társaság elnökeként is ismernek, immár Európa-szerte. Szerteágazó muzeológiai, gyűjtő, tudományos kutató és feldolgozó munkájának- amelyet a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkereszt kitüntetéssel ismertek el- középpontjában a gyermekkultúra, a játék, a népművészet, a családi élet kultúrája, a hagyományozódás állt. Legkedvesebb témái közé sorolja a a gyermeknevelés és játék, a házasságkötés szokáskörét, valamint a tojásdíszítő művészetet. Fáradhatatlan előadó és szervező, évtizedes kapcsolatokat ápol a Tojásdíszítők Egyesületétől a Szórakaténusz Játékmúzeumon át a Pulszky Társaságig, Szívügye a játékkultúra népszerűsítése és gazdagítása- utóbbiról lesz szó a mai összeállításban, különösképpen a babakészítőkről és a jövőre 35 esztendős Kiss Áron Magyar Játék Társaságról.

“A zene lelki táplálék és semmi mással nem pótolható. Aki nem él vele: lelki vérszegénységben él és hal. Teljes lelki élet zene nélkül nincs. Vannak a léleknek régiói, melyekbe csak a zene világít be.” Hogy a zene nélkül nem teljes az élet és nem egész az ember, ezt már Kodály Zoltán megfogalmazta nekünk és a Teremtő adott olyan művészeket, olyan zenepedagógusokat , akik az egész életüket feltették arra, hogy ezt megértessék és megismertessék velünk. Ketten beszélnek arról a kincsről, amelyet a muzsika ismerete , a zeneértés adhat nekünk: Rónaszéki Tamás hegedűművész és zenepedagógus valamint Zelinka Tamás , aki immár több ezer koncerten és előadáson, no meg a Parlando folyóiratban mutatta be a művek hátterét a nagyközönségnek. ( képeinken: Rónaszéki Tamás a SZO-LA-MI zeneiskola ünnepén(fotó: VIRA) és Zelinka Tamás (fotó: BP 18)..)

Még a karantén idején sem tétlenkedett: Vadas Ernő élettörténetében talált egy eddig ismeretlen érdekességet , amelyből kiderült, hogy tanítómestere egy társával együtt olyan fényképezőgépen dolgozott, amely egyszerre készített volna fekete-fehér és színes képet. Nem csak kíváncsisága, de a szakma iránti szeretete és a humora is végtelennek tűnik. Chochol Károly fotóművész ma is nyomdakészen fogalmaz és közlés-készen fényképez. legyen szó 1956 decemberéről vagy éppen múltbéli karácsonyi készülődésekről.

Még a karantén idején sem tétlenkedett: Vadas Ernő élettörténetében talált egy eddig ismeretlen érdekességet , amelyből kiderült, hogy tanítómestere egy társával együtt olyan fényképezőgépen dolgozott, amely egyszerre készített volna fekete-fehér és színes képet. Nem csak kíváncsisága, de a szakma iránti szeretete és a humora is végtelennek tűnik. Chochol Károly fotóművész ma is nyomdakészen fogalmaz és közlés-készen fényképez. legyen szó 1956 decemberéről vagy éppen múltbéli karácsonyi készülődésekről.

Még a karantén idején sem tétlenkedett: Vadas Ernő élettörténetében talált egy eddig ismeretlen érdekességet , amelyből kiderült, hogy tanítómestere egy társával együtt olyan fényképezőgépen dolgozott, amely egyszerre készített volna fekete-fehér és színes képet. Nem csak kíváncsisága, de a szakma iránti szeretete és a humora is végtelennek tűnik. Chochol Károly fotóművész ma is nyomdakészen fogalmaz és közlés-készen fényképez. legyen szó 1956 decemberéről vagy éppen múltbéli karácsonyi készülődésekről.