Nagyböjt, 1. hét, szerda

2019. március 13.
A nap liturgikus színe: lila
A nagyböjti időszak, őszinte megtérést kíván tőlünk, hogy szakítsunk a bűnnel. De tudnunk kell, hogy a kísértő újra és újra megpróbál minket, de ha alázatban és Isten kegyelmével együttműködve élünk, nem vehet erőt rajtunk. bővebben »
Életünk tele van bizonytalansággal. Szüntelenül azt érezzük, hogy kicsik és
tehetetlenek vagyunk a világgal szemben. Emberileg nézve szinte természetes, hogy keressük a bizonyítékokat arra, hogy van értelme életünknek, van értelme küszködésünknek, hogy biztosan eljutunk oda, ahová vágyunk; arra, hogy nem csapnak be minket.
Volt egy tanárom, aki azt mondta (régi mondás): "Aki egyszer megégette a száját, az még az aludttejet is fújja." Mi, emberek pedig már nagyon sokszor megégettük a szánkat, sokszor becsaptak, felültettek a lóra és ezért már nem hiszünk senkinek és semminek. Természetes, hogy jelet kérnek Jézustól kortársai. Csakhogy! Ez a jel, sokszoros példányban, már rég megadatott. Hiszen Jézus még az apostoloknak is mondja: "Ha másért nem, legalább tetteimért higgyetek!"
Jézusnál a tettek beszélnek. Életének odaadása (három nap a hal/föld gyomrában), tanításának tökéletessége és ereje bizonyítja, hogy ő az életünk értelme, ő küszködésünk jóra fordítója, ő az igazság megvalósítója.
Mi észrevesszük a mai idők jeleit? Elég nekünk Jónásnak vagy dél királynőjének jele?

Napi igehelyek

Jón 3,1-10
Ekkor ismét szólt az Úr Jónáshoz, s ezt nondta: ,,Kelj fel, menj Ninivébe, a nagy városba, és hirdesd ott a szózatot, amelyet majd mondok neked.'' Felkelt erre Jónás és elment Ninivébe az Úr szava szerint. Ninive háromnapi járóföldre terjedő nagy városa volt Istennek. Alighogy bement Jónás a városba, egynapi járásnyira, nagy hangon hirdette: ,,Még negyven nap, és Ninive elpusztul!'' Ninive lakói hittek Istenben és böjtöt hirdettek, és nagyjaik, kicsinyeik egyaránt szőrruhát öltöttek. És amikor a beszéd Ninive királyához eljutott, ő felkelt trónjáról, letette palástját, szőrruhába öltözött és hamuba ült. És közhírré tétette és megparancsolta Ninivében: ,,A királynak és főembereinek rendeletére! Se ember, se állat, se marha, se juh ne egyék és ne legeljen, és vizet se igyék! Öltsön szőrruhát ember és állat, és kiáltson nagy szóval az Úrhoz, és térjen meg mindenki gonosz útjáról és az istentelenségből, ami kezéhez tapad. Ki tudja, hátha visszafordul és megbocsát az Úr, és lelohad haragjának tüze, és nem veszünk el?'' Mikor látta Isten az ő cselekedeteiket, hogy megtértek gonosz útjukról, megbánta Isten a rosszat, amelyről azt mondta, hogy rájuk hozza, és nem hozta rájuk.
Lk 11,29-32
Amikor a tömeg összesereglett, így kezdett beszélni: ,,Ez a nemzedék gonosz nemzedék. Jelet kíván, de nem kap más jelet, mint Jónás próféta jelét. Mert amint Jónás jel volt a niniveiek számára, az Emberfia is az lesz ennek a nemzedéknek. Dél királynője [1 Kir 10,1-10] felkel majd az ítéleten e nemzedék embereivel, és elítéli őket, mert ő eljött a föld széléről, hogy meghallgassa Salamon bölcsességét, és íme, nagyobb van itt Salamonnál. A ninivei férfiak felállnak majd az ítéleten e nemzedékkel, és elítélik, mert ők Jónás szavára bűnbánatot tartottak [Jón 3,5]; és íme, nagyobb van itt Jónásnál.

Partnereink: