Vendégünk Szelestei N. László professor emeritus, témánk: Álom a magyar lelkiségben című konferencia
Szerkesztő: Sallai Éva

"A koronavírus-járvány tömegek életét változtatta meg végérvényesen. Sok ezrekét pedig el is vette. Számtalan édesanya és édesapa vesztette életét, fiatalok százai maradtak árvák vagy félárvák. Gyermekek, akiket gyászukban segíteni, életükben támogatni kell. Ahogyan a járvány ellen az összefogás ereje segített, úgy a Covid árváit is ennek az összefogásnak kell támogatnia. A szüleik hiányával tovább élni kénytelen gyermekek és fiatalok tragédiáját megváltoztatni sajnos nem tudjuk, de kötelességünk gondoskodni róluk. Több száz sors, több száz élethelyzet, amelyek mindegyike külön-külön figyelmet követel: a cselekvésnek is ehhez a sokféleséghez kell igazodnia.
Elsősorban anyagi támogatást nyújtunk, ami lehet évente egyszeri, egyösszegű (külön kérelemre), vagy rendszeres (havi, negyedévenként folyósított), illetve évenként négyszeri kiegészítő (a fűtési, a nyári táboroztatási, az iskolakezdési és a karácsonyi időszakban). Mentális, lelki segítségnyújtással, táboroztatással, nyaraltatással, a felajánlások és az igények összekötésével is foglalkozunk. A támogatottakkal éves, felsőoktatásban tanulók esetén féléves szerződést kötünk. Segítsünk együtt, hogy ezek a gyerekek biztonságban növekedhessenek, gyarapodhassanak tovább!"- olvasható a Regőczi István Alapítvány a Koronavírus Árváiért honlapján.
Dr. Herczegh Anita, a Regőczi István Alapítvány a Koronavírus Árváiért kuratóriumi elnöke interjút adott műsorunknak az alapítvány létrehozásának május 11-én tartandó öt éves évfordulója alkalmából. Témánk: az alapítvány létrehozásának oka, tevékenységének célja, a támogatás és az adományozás módja, lehetőségei.
(fotók: https://regoczialapitvany.hu)

Az elmúlt hetek politikai eseményeiről beszélgetünk Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel,

A Nyugatnak hozzá kell szoknia a gondolathoz, hogy Kína immár nélkülözhetetlen szereplő lett a közel-keleti arab államok számára. Olajfelvásárlás, befektetések, kikötők, vasútvonal, csúcstechnológia, 5G, fegyverek...
Vendégünk Salát Gergely, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

A Felvilágosodás utáni tudományos hullámban számos tudós foglalkozott az Evangéliumok hitelességének kérdésével. Bár bizonyítékuk nem volt, többnyire arra jutottak, hogy az Evangéliumok nem hitelesek, az események nem történtek meg, és a szereplők sem léteztek. Az új vallás: a tiszta ész, később pedig a kommunizmus iránti nagy buzgalmukban egyesek még azt is megkérdőjelezték, hogy maga Jézus valóságos személy volt. Napjainkra azonban egészen más irányt vett a történelemtudomány. Ma már az evangéliumokat is egyre inkább hiteles történeti forrásoknak tekintik, amiben a legújabb régészeti kutatásoknak óriási szerepük van.
Vendégünk Prof. Dr. Grüll Tibor ókortörténész, tanszékvezető egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora.

Az elmúlt adásokban a cselekvőképesség általános szabályaival, és az ezzel kapcsolatos jogi szabályozással ismerkedtünk meg. Ma elsőként a korlátozottan cselekvőképes kiskorúak által megtehető jognyilatkozatokkal folytatjuk adásunkat, majd ezt követően a cselekvőképtelen kiskorúakkal kapcsolatos szabályozásról lesz szó, amelyben segítségünkre lesz műsorunk állandó jogi szakértője, Dr. Szalay Kornél Géza ügyvéd.

Báthory Istvánt 1576. május 1-jén Krakkóban, a waweli székesegyházban lengyel királlyá koronázták.
Egy államférfi, aki Lengyelországban is, és Magyarországon is rendkívüli dolgokat vitt végbe.
Emlékét itt is, ott is őrizzük.

Vendégem: Oborni Teréz történész; tudományos főmunkatárs; ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja

fotó:
wikipedia.hu
ELTE HKT

Egy elemző azonban sok mindent megtudhat belőlük.
Például azt, hogyan alakult - és hogyan alakulhat a jövőben - a magyar gazdaság állapota.
Vagy azt, milyen irányba megy Németország gazdasága.
Tudjuk, ami ott történik, az Közép-Európában is meghatározó.
Ez a big data elemzés.
Egy definíció:
"A Big Data (nagy adat) olyan rendkívül nagy mennyiségű, gyorsan változó és sokféle strukturált vagy strukturálatlan adatot jelent, amelyet hagyományos informatikai eszközökkel már nem lehet hatékonyan tárolni vagy feldolgozni."

Vendégem Kiss Imre, elemző közgazdász, a moneymoon.hu ügyvezetője.

Témakörök:
- A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán Az ember és a gép határán – mesterséges intelligencia, etika és az új szabályozási normák címmel rendeztek tanácskozást Budapesten március 18-án. A rendezvény egy nemzetközi, multidiszciplináris kutatási projekt nyitókonferenciája volt. A kezdeményezés a mesterséges intelligencia gyors terjedésének etikai, jogi, antropológiai és szabályozási következményeit vizsgálja. A kutatás nemzetközi együttműködésben valósul meg, többek között a The Catholic University of America (Washington, D.C.) részvételével. A projekt célja, hogy a technológiai fejlődés és az emberi méltóság védelmének szempontjait összekapcsolva járuljon hozzá a felelős és emberközpontú mesterséges intelligencia kialakításához és használatához
- A Pázmány Péter Katolikus Egyetem elnyerte a rangos Lelkiegészség Egyeteme díjat, amely azoknak a felsőoktatási intézményeknek jár, amelyek kiemelkedő figyelmet fordítanak hallgatóik mentális jóllétére. Az elismerés az egyetem átfogó, több Kar együttműködésére épülő mentálhigiénés munkáját díjazza, amelyben meghatározó szerepet játszik a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar tevékenysége.
- Töretlenül nő a Pázmány BTK népszerűsége. A felvi.hu adatai szerint több mint 19 ezer jelentkezés érkezett a Pázmány BTK nappali és levelező képzéseire, ami körülbelül 17%-os növekedés az előző évhez képest. Különösen figyelemre méltó az első helyre történő jelentkezések számának emelkedése.
(fotók: https://btk.ppke.hu)

Tanárképzés a Gellért-hegy déli oldalán egykor és ma. Horváth László egyetemi docenssel, az ELTE Eötvös Kollégium igazgatójával beszélgetünk.

A HUN-REN–PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport április 17–18-án a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán tartotta Álom a magyar lelkiségben című, XIX. Lelkiségtörténeti Konferenciáját. A konferencia előadói arra a kérdésre kerestek választ, hogyan jelenik meg az élet álomszerűsége és az álom a kora újkori lelkiségi alkotásokban, az irodalomban, a képzőművészetben, a zenében, melyek az álom jelentéskörei a népi vallásosságban.
Vendégünk: Szelestei Nagy László, a HUN-REN–PPKE Barokk Irodalom és
Lelkiség Kutatócsoport alapító csoportvezetője, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK professor emeritusa.
(fotó: https://btk.ppke.hu)

Tanárképzés a Gellért-hegy déli oldalán egykor és ma. Horváth László egyetemi docenssel, az ELTE Eötvös Kollégium igazgatójával beszélgetünk.

A HUN-REN–PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport április 17–18-án a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán tartotta Álom a magyar lelkiségben című, XIX. Lelkiségtörténeti Konferenciáját. A konferencia előadói arra a kérdésre kerestek választ, hogyan jelenik meg az élet álomszerűsége és az álom a kora újkori lelkiségi alkotásokban, az irodalomban, a képzőművészetben, a zenében, melyek az álom jelentéskörei a népi vallásosságban.
Vendégünk: Szelestei Nagy László, a HUN-REN–PPKE Barokk Irodalom és
Lelkiség Kutatócsoport alapító csoportvezetője, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK professor emeritusa.
(fotó: https://btk.ppke.hu)

A francia forradalom árnyékában, 1793 és 1796 között a köztársasági erők kegyetlen hadjáratot indítottak a hívő és királypárti Vendée ellen. Turreau tábornok „pokoli oszlopai” és a nantes-i tömeges vízbefojtások közel 200 000 áldozatot követeltek, köztük rengeteg nőt és gyermeket. Ez a véres megtorlás a mai napig a francia történelem egyik legfájóbb és legtöbbet vitatott emlékezeti tabuja.

Vendégünk: Botos Máté történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető tanára