Vendég: Széles Tamás színművész
Szerkesztő: Ungvári Judit

A Művészbejáró mai adásában ezúttal egy animációs alkotót mutatunk be. B. Nagy Ervin 2011-ben diplomázott a MOME animáció szakán. Dolgozott külföldi stúdiókban, a Kecskemétfilmnek és Richly Zsolt Luther animációs műhelyében is, 2014 óta pedig egy 13 részesre tervezett sorozaton munkálkodik, amely a magyar olimpikonok gyerekkoráról szól. A mintegy 8 perces részekből álló „CSEREBOGARAK” című animációs széria mindegyik epizódja más sportolót, másik sportágat mutat be, leginkább a bajnokok ifjúkorára fókuszálva. Az eddig elkészült öt epizódban az úszó Egerszegi Krisztina, a kardvívó Kárpáti Rudolf, a sakkozó Polgár-lányok, az ökölvívó Papp László, az öttusázó Balczó András életének egy-egy különleges pillanata látható. Az animációs alkotót saját munkája és tervei mellett a magyar animáció helyzetéről is kérdezzük a műsorban.

Európa mérhetetlen kincsesláda, teli sokféle gyönyörű kulturális értékkel, amelyeket nemcsak a több különböző nemzet, hanem a számtalan itt élő nemzetiség is képvisel. Ezeknek az értékeit meg kell őriznünk és meg kell mutatnunk egymásnak, hiszen ettől leszünk többek és jobbak. Ezeket a gondolatokat is megfogalmazta Rusz Milán, a Magyarországi Szerb Színház vezetője, akivel a magyarországi nemzetiségi színházak Jelen/Lét fesztiváljának nyitó kerekasztal-beszélgetése után váltottunk szót. A magyar-szerb kulturális évad és a nemzetiségi-kisebbségi színházak alakuló világszervezete – ezekről a témákról is beszélgetünk a magyar-szerb kulturális évad miniszteri biztosával a Művészbejáróban.

A vers az „húsleves”, hosszú ideig kell főzni, és meg kell adni a módját az elfogyasztásának is – mondja Lőrincz P. Gabriella, akinek immár tizedik kötete jelent meg. A beregszászi születésű író-költő ezúttal verseskötettel jelentkezett, amelyben istenes verseit gyűjtötte össze. A Művészbejáróban vele beszélgetünk, legújabb verskollekcióján kívül a kárpátaljai magyarság helyzete és még a mesterséges intelligencia is szóba kerül. És egy-egy költemény is elhangzik a frissen megjelent kötetből, a szerző tolmácsolásában.

Egészen rendkívüli alakítást nyújt Csehov Ványa bácsi című darabjában Széles Tamás színművész a Soproni Petőfi Színházban. A Szabó K. István rendezésében színre vitt produkció nem a megszokott módon közelít a műhöz, és remek szereposztásának is köszönhetően a 2025-2026-os évad egyik legizgalmasabb vidéki előadásának mondható. Ebből az apropóból beszélgetünk a Művészbejárónkban Széles Tamás színművésszel, aki az ország egyik legismertebb és legnépszerűbb szinkronhangjának számít. Erről is szólunk a beszélgetésben, mint ahogy arról is szót ejtünk, mit jelent számára a hit, és milyen hatással van színészi munkájára.

Bár jó ideje már az anyaországhoz köti a sorsa, a munka, mégsem tudott elszakadni szülőföldjétől, Kárpátaljától Tarpai Viktória színésznő. A Déryné Társulat tagjaként dolgozott az elmúlt években, de, amikor tehette, mindig hazament, ahogy mondja, egy kis hazai friss levegőt szívni. A beregszászi társulatban nőtt fel és nemcsak képletesen, hiszen már tizenhárom éves korától játszott a beregszászi színházban, ezzel a csapattal járta be Európát, és otthon is megszokta a vándorszínészi létet, talán ezért is érzi jól magát most a Déryné Társulattal az országot járva. Tarpai Viktória pályájának meghatározó állomása Nagy Zoltán Mihály A sátán fattya című regényéből készült monodrámája, majd a Zsigmond Dezső rendezte azonos című film főszerepe, ezzel az alakítással a Los Angeles-i Magyar Filmfesztiválon a legjobb női színésznőnek járó díjat nyerte el 2018–ban. 2021-ben Jászai Mari-díjat kapott. A Déryné Társulat előadásaiban játszotta a címszereplőt a Déryné ifiasszonyban, most szerepel a Bajnokok bajnoka című, a bokszoló Papp Laciról szóló darabban, Tamási Áron Csalóka szivárványában és legutóbbi bemutatójukban, a Chioggiai csetepatéban is.

Életének hetvenhetedik évében elhunyt Aknay János Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas festőművész, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja - közölte a hírt az MMA hétfőn. Mai Művészbejárónkban egy 2024-ben készült beszélgetéssel emlékezünk a képzőművészre.

Egyfajta szellemi régészetnek nevezte Hoppál Mihály néprajzkutató azt a munkát, amellyel Toót-Holló Tamás író, irodalomtörténész új, drámai formába ülteti a népmesékből ismert történeteinket. A korábban megjelent Aranyhajú hármasok című könyv mellé egy újabb kötet is társult, a 2024-es könyvhétre jelent meg a szerző Boldogasszony keresztlánya című műve, amely az előzőhöz hasonlóan a népmesei hagyományokra támaszkodó, sokrétegű liturgikus dráma. Ezekről és a magyar kultúrkincs tanulságairól is beszélgetünk Toót-Holló Tamással a műsorban.

Jellegzetes, karakteres, karcos hangjáról azonnal felismerik a magyar szinkron kedvelői, ám színpadon is remekel szerepeiben Schnell Ádám, aki pályájának legutóbbi tizenkét évét a Nemzeti Színházban töltötte. Sokféle feladat megtalálta ez idő alatt, és több izgalmas kihívással is találkozott. Nem méricskéli szerepeinek hosszát, mindig örül bármilyen feladatnak, azt mondja, s igyekszik kihozni a legjobbat magából. Talán ez a jó értelemben vett szakmai alázat is hozzájárult ahhoz, hogy a teátrum felterjesztésére idén március 15-én megkapta a kiváló művész elismerést. Erről, az elmúlt időszak színházi feladatairól és az eddigi pályájáról is beszélgetünk Schnell Ádámmal a mai Művészbejáróban.

Egy gyilkosság mellékszálai – ezzel a címmel állította színpadra a Borbély Szilárd azonos című, 2008-ban megjelent esszégyűjteményének írásaiból komponált előadást Seress Zoltán színművész-rendező a Vígszínházban. A nem mindennapi vállalkozás a tragikusan korán elhunyt költő-író bölcseleti mélységű írásait vegyíti a Borbély Szilárd szüleit ért rablótámadás dokumentumaival, és folytat sajátos lélektani nyomozást a történtekről, valamint azok költői lenyomatairól. Nem könnyű téma, de Seress Zoltán úgy érezte, tartozik ezzel a 2014-ben elhunyt költőnek, akivel személyesen is jó kapcsolatot ápolt. Az Egy gyilkosság mellékszálai című előadás elkészültéről beszélgetünk a Művészbejáróban a színművész-rendezővel.