"Pelenkázz, tovább élsz!"
KINCS apaság kutatás 2025
Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Csodálatos tájak különleges ókeresztény, sőt, ószövetségi emlékei közt barangolunk képzeletben a Kerengőben ma és holnap. Gondolatban és a szó szárnyán Törökország legkeletibb tájaira utazunk, és olyan ősi keresztény szent helyeket, emlékeket templomokat látogatunk meg, ahová mi magyarok kevesen jutunk el. Kalauzunk Tóth Ági, korábbi gasztro-diplomata, a török konyhaművészet elkötelezett nagykövete, aki keresztül-kasul számtalanszor bejárta ezt a számunkra még mindig kicsit idegen és egzotikus országot, ismeri és szereti tájait, nyelvét, történelmét népét és gazdag kulturális kincseit.

1.rész: Szent Péter barlangja Antakyában; a csodálatos Mardin

Közéleti eseményekről beszélgetünk Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel.

Mi lehet Irán sebezhető pontja, amely képes eltéríteni a síita államot a Hormuzi szoros blokádjától?
Mik az Egyesült Államok szándékai?


Vendégem Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója.

Börtönbe kerülhet a király testvére?
Mindez hogyan hat az Egyesült Királyságra?
Hogyan éli túl a tradicionális brit berendezkedés a jelen kihívásait?
Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales: így együtt az Egyesült Királyság.
Élén az uralkodó III. Károly.

Vendégem:
Kaiser Tamás, tanszékvezető egyetemi tanár, Kormányzástani és Közpolitikai Tanszék, Nemzeti Közszolgálati Egyetem

fotó:
wikipedia
royal.uk
antk.uni-nke.hu/

Béres Marcell, a Béres Gyógyszergyár elnöke és dr.Birinyi Péter, a budapesti Mikszáth Gyógyszertár gyógyszertárvezető szakgyógyszerésze, a Magyar Vöröskereszt Budapest Fővárosi Szervezetének elnöke segítségével folytatjuk a Kerengőben március 20-án elhangzott beszélgetésünket az egészségtudatosság, a preventív szemlélet kérdésköréről.
Témáink: Melyek a táplálékkiegészítők, vitaminok, gyógyszerek internetről történő beszerzésének a veszélyei, egészségügyi és biztonsági kockázatai? Miért fontos orvos vagy gyógyszerész tanácsát kérni táplálékkiegészítők, vitaminok szedése esetén is? Milyen termékinnovációs illetve fogyasztói trendek vannak napjainkban? Mi a felelőssége az egyénnek, a patikáknak, a gyártóknak? Milyen hatása van ezeknek egyéni, társadalmi és népegészségügyi szinten?
(fotó: Magyar Katolikus Rádió, Szekeres Zsombor)

A Benes-dekrétumok feszültséget okoznak még 80 évvel később, napjainkban is. Erről pá napja heves vita volt az Európai Parlamentben is. Az 1947-es döntésről Szarka László történésszel, a Rubicon Intézet tudományos főmunkatársával beszélgetünk. (fotó: Rubicon Intézet)

Franciaországban vasárnap megtartották az önkormányzati választások második fordulóját. A voksolást sokan a jövő évi elnökválasztás főpróbájának tartották. A második forduló után minden párt győzelmet hirdetett, az urnákból azonban nem kerül ki egyértelmű győztes.
A választás egyik legfontosabb tanulsága kétségkívül a rekordmagasságú távolmaradási arány: a szavazásra jogosult több mint 17 millió francia állampolgár mintegy 57,47%-a vett részt a voksoláson. Miért? Miért maradt Párizs a szocialistáké, amikor a leköszönő szocialista polgármestert szinte össznépi utálat övezi? Vajon megjósolható egy jövő évi konzervatív fordulat a mostani eredményekből? Össze tud-e fogni a jobboldal is, vagy ezt a baloldali pártok még mindig sokkal jobban és gyakorlatiasabban csinálják? Tovább tudott-e erősödni az anarchista elemekre és radikalizálódó muzulmánokra is támaszkodó szélsőbaloldal? Van-e jellemző „keresztény szavazat” Franciaországban?
Szakértőnk Fejérdy Gergely, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

"1921-ben dr. Czettler Jenő akadémikus vezetésével alakult meg a Jászok Egyesülete Budapesten nevű szervezet. 1946-ban feloszlatták, betiltották. Harmincöt éve annak, hogy elődeink nyomába lépve, 1991-ben újjáalakítottuk a Jászok Egyesületét. A Jászok Egyesülete a Jászságból elszármazottak és az otthon élők intézményes kapcsolattartása érdekében jött létre. Taglétszámunk 2025 végén 549 fő volt. Hazánk valamennyi megyéjén túl külföldről, s a Jászság 18 településének mindegyikéről van tagtársunk. Az egyesületnek 43 tagszervezete van." - olvasható a Jászok Egyesülete 2026. januári, 89. sz. Hírlevelének bevezetőjében az egyesület honlapján.
Műsorunkban dr. Dobos Lászlóval, a Jászok Egyesülete elnökével, a Jászok Egyesülete tevékenységéről, 2025. évi munkájáról, a Jász Világtalálkozók jelentőségéről beszélgetünk.
(fotók: https://jaszokegyesülete.hu és https://jaszmuzeum.hu)

Szentek a rajzfiókból című sorozatunkat folytatjuk: Nagy Szent Gergely pápára emlékezünk. Az őt ábrázoló falképmásolatokat a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ őrzi. Kovács Gergely művészettörténésszel, a tervtár munkatársával beszélgetünk.
(Fotó: MÉM)

Vendégem Toldi Ottó, az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója.

Törökország legkeletibb tájaira utazunk, és olyan ősi keresztény szent helyeket, emlékeket templomokat látogatunk meg, ahová mi magyarok kevesen jutunk el. Kalauzunk Tóth Ági, korábbi gasztro-diplomata, a török konyhaművészet elkötelezett nagykövete, aki keresztül-kasul számtalanszor bejárta ezt a számunkra még mindig kicsit idegen és egzotikus országot, ismeri és szereti tájait, nyelvét, történelmét népét és gazdag kulturális kincseit.

2. rész: Mardin kolostorai, az V. századi Deyrulzafaran; Kappadókia ókeresztény barlangvárosai, és egy kis gasztronómia is -- török vendégszeretettel fűszerezve.

Törökország legkeletibb tájaira utazunk, és olyan ősi keresztény szent helyeket, emlékeket templomokat látogatunk meg, ahová mi magyarok kevesen jutunk el. Kalauzunk Tóth Ági, korábbi gasztro-diplomata, a török konyhaművészet elkötelezett nagykövete, aki keresztül-kasul számtalanszor bejárta ezt a számunkra még mindig kicsit idegen és egzotikus országot, ismeri és szereti tájait, nyelvét, történelmét népét és gazdag kulturális kincseit.

2. rész: Mardin kolostorai, az V. századi Deyrulzafaran; Kappadókia ókeresztény barlangvárosai, és egy kis gasztronómia is -- török vendégszeretettel fűszerezve.

A nagypéntek témájú faliképek hagyományosan Krisztus szenvedéstörténetét, a keresztrefeszítését, a levételt vagy a sírba tételt ábrázolják. Erről beszélgetünk Kovács Gergely művészettörténésszel, a
Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ munkatársával.
(Fotó: MÉM)

A Hagyományok Háza Tulipán & zsálya - Kertek, korok, népművészet című kiállítás 120 különleges tárgya öt évszázadot ível át, bemutatva, hogyan találkozott a kolostorok gyógyfüves udvara, a barokk kertek pompája és a falusi kertek egyszerűsége a textileken, a kerámiákon és a faragott bútorokon. A tárlat különlegessége, hogy úgynevezett "gyógyító múzeumként" nemcsak a szemünkhöz szól: a kiállítótérben lebegő levendula, rozmaring és citromfű illata segít abban, hogy valóban elmerüljünk a múlt kertjeinek világában. „Virág a kertben. Virág a hímzésen. Virág az emlékezetben. A magyar népművészet minden szirmában ott rejlik a természet és a kultúrák találkozása." - vallják a kiállítás megálmodói.
Dr. Czingel Szilvia néprajzkutató, a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum vezetője, a Tulipán & zsálya - Kertek, korok, népművészet című kiállítás kurátora, beszélgetésünkben felhívja a figyelmet arra, hogy a virág- és növényábrázolások nem csupán díszítőelemek: tükrözik a közösségek világképét, hitét és a mindennapi élet ritmusát is.
A kiállítás 2026. november 30-ig tekinthető meg.
(fotók: plakát és a szerkesztő)

A nagypéntek témájú faliképek hagyományosan Krisztus szenvedéstörténetét, a keresztrefeszítését, a levételt vagy a sírba tételt ábrázolják. Erről beszélgetünk Kovács Gergely művészettörténésszel, a
Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ munkatársával.
(Fotó: MÉM)