Mesterséges Intelligencia a politikai és geopolitikai átalakulás hátterében
Szerkesztő: Pozsgai Nóra

A koronavírus emléke tünedezőben.
De a vírusok - ahogy időtlen idők óta - ma is velünk élnek. És folyamatosan változnak, amit az emberek szervezete is próbál nyomon követni, időtlen idők óta. Ez általában sikerül, de a történelem sokszor megmutatta, mire képesek a járványok.
Mi a helyzet ma, amikor a világ sokkal inkább átjárhatóbb, mint akár néhány évtizeddel korábban.
Vendégem Rusvai Miklós állatorvos, virológus.

"Gróf galántai Esterházy János (Nyitraújlak, 1901. március 14. – Mírov, Csehszlovákia, 1957. március 8.)
Csehszlovákia legjelentősebb magyar mártír politikusa. Élete és állásfoglalásai a szlovák–magyar viszonyban máig viták tárgya."
(Wikipedia)
Vendégem Molnár Imre történész.

A magyar alapítású nemzetközi irodalmi díjat, a Balassi Bálint-emlékkardot XXX. alkalommal adták át február 14-én, Bálint-napon, Budapesten, a Papnövelde utcai Központi Papnevelő Intézet Dísztermében. Ezt az elismerést minden évben egy magyar költő és egy külföldi műfordító kapja, elősegítve Balassi költészetének világirodalmi elismertségét. A díjat Molnár Pál újságíró, szerkesztő alapította 1997-ben Budapesten, magyar értelmiségiek bevonásával. Most az ötvenhatodik és az ötvenhetedik irodalmár díjazására került sor.
A kardceremónián ebben az évben az egyik kardot a magyar líra élvonalába tartozó Bozók Ferenc piarista szerzetes, európai szellemiségű költő kapta, a másikat Szomi Béla szlovéniai költő, dalszövegíró, műfordító vehette át. A jubileumi kardceremóniára jelent meg Molnár Pál Balassi-kard lexikon - Az első 30 év című ismerettára, valamint Szomi Béla Adj már csendességet – Podaj ze tisono kétnyelvű verseskötete.
Molnár Pállal, a Balassi Kard Művészeti Alapítvány elnökével, a díj alapítójával, az ünnepi eseményről, a Balassi Bálint-emlékkard hazai és nemzetközi jelentőségéről beszélgetünk.
(fotók: Molnár Csenge Hajna, Gondola)

A mesterséges intelligencia térhódítása napjainkban. Gulyás Lászlóval, az ELTE Informatikai Kar Mesterséges Intelligencia Tanszékének docensével beszélgetünk.

Idén több német tartományban regionális választások lesznek, amelyek egyben helyi számvetést is jelentenek a szövetségi kormányzat számára: mérlegre teszik a május óta hivatalban lévő Friedrich Merz kancellár teljesítményét, és a radikális jobboldal, az AfD erősödését is lemérik majd. Ennek hátterében Németország gazdasági gondokkal küzd: a sorozatos válságok: a tömeges bevándorlás, a világjárvány, az ukrajnai háború, és a vele járó szankciós politika, tetézve a zöld energiapolitika visszásságaival próbára teszi a németek türelmét.
A Német Gazdaságtudományi Intézet becslése szerint a 2020 óta tartó válságok – a koronavírus-járvány, az ukrajnai háború és a kereskedelmi protekcionizmus – Németországnak összesen 940 milliárd eurójába kerültek, ami fejenként 11 300 eurós terhet jelent.
Ehhez hozzájönnek a hibás energiapolitikai lépések, az elöregedés, a migrációs helyzet. Mit éreznek ebből az emberek? Hogyan reagálnak?
Milyen reformokat ígért tavalyi megválasztásakor Fridrich Merz? Meg tudta-e valósítani ezeket?
Mi a tétje a közelgő 5 tartományi parlamenti választásnak?
Hogyan próbálják meg központilag ellehetetleníteni a radikális jobboldali AfD-t?

Bodor Attila környezetkutató író A fiú, aki egy cseppet sem adta fel című mesekönyve id. dr. Béres József, a Béres Csepp megalkotójának elszántságát, küzdelmes életpályáját és munkája elismerését mutatja be gyerekek számára. A Móra Kiadó Naphegy életrajzi sorozatában megjelent kötetet Káposztás Judit illusztrációi színesítik. Az életrajzi mese egyszerre szól kutatásról, próbatételekről, kitartásról, szeretetről. A könyvsorozat célja olyan magyar példaképek életének a bemutatása, akik gyerekkoruktól kezdve bátran és kitartóan kiálltak az álmaik mellett.
A mesekönyv február 4-én, a Béres székházban tartott sajtótájékoztató bemutatóját követően Regéczy-Béres Melinda, id. dr. Béres József unokája vezetésével megtekinthettük a Béres József Emlékmúzeumot. Ezt követően Bodor Attila meseíró, a Szegedi Tudományegyetem Biotechnológiai és Mikrobiológiai Tanszékének tudományos munkatársa és Regéczy-Béres Melinda interjút adott műsorunk számára.
(fotók: Móra Könyvkiadó, Bach Máté)

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozásának 15. évfordulóját ünnepli. A felsőoktatási intézmény több karral büszkélkedik. Szakos Enikő oktatáskutatóval, a Nemeskürty István Tanárképző Kar Stratégiai és Fejlesztési Osztály vezetőjével beszélgetünk.

"... a döntő tényező az, hogy mennyire tudja szabályozni a saját viselkedését, érzelmeit, impulzusait és mennyire tart attól, hogy lemarad valamiről”

"... a túlzott idejű mobilozás nemcsak pszichés terhet jelent, hanem hosszú távon fizikai következményekkel is járhat: a rossz testtartás miatt romolhat az egyensúly, lassulhat a reakcióidő és nehezebbé válhat a koncentráció."

Vendégeim:
dr. Takács Johanna, tudományos főmunkatárs; Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar
Seregély Beáta, tanársegéd; Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar

fotó:
https://semmelweis.hu

"... a döntő tényező az, hogy mennyire tudja szabályozni a saját viselkedését, érzelmeit, impulzusait és mennyire tart attól, hogy lemarad valamiről”

"... a túlzott idejű mobilozás nemcsak pszichés terhet jelent, hanem hosszú távon fizikai következményekkel is járhat: a rossz testtartás miatt romolhat az egyensúly, lassulhat a reakcióidő és nehezebbé válhat a koncentráció."

Vendégeim:
dr. Takács Johanna, tudományos főmunkatárs; Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar
Seregély Beáta, tanársegéd; Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar

Dr. Birinyi Péterrel, a budapesti Mikszáth Gyógyszertár gyógyszertárvezető szakgyógyszerészével, a Magyar Vöröskereszt Budapest Fővárosi Szervezete elnökével, a Vöröskereszt önkénteseinek az extrém hideg miatti aktuális feladatairól, a rászorulók és a hajléktalan emberek támogatásáról, az influenza elleni védekezésről, a betegellátásról, a magisztrális gyógyszerkészítés újabb eredményeiről, valamint az egészségvédelem és a segítségadás jelentőségéről beszélgetünk.
(fotó: Polcz Péter, Magyar Katolikus Rádió és https://voroskeresztbp.hu)

Február 24-én volt négy éve annak, hogy a szomszédban háború kezdődött. Erről beszélgetünk elsőként Lesti Árpád politikai elemzővel.

Hogyan hatnak bizonyos növényvédő szerek a szervezetünkre? Különösen a glifozát tartalmú szerek, amelyek használati engedélyét - igaz, némi korlátozással - az EU 2023-tól 10 évvel meghosszabbította. Sokat beszélünk napjainkban az egyre többeket érintő meddőség problémájáról és okairól. Ha nem is ezek a szerek a legfőbb felelősök, de valamilyen szerepük azért van, ez érdekes agráregyetemi kísérletekből is kiderült.
Az élő műsor vendége Dr. Szabó Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatója, oktatója, valamint a Gödöllői Fészek Nagycsaládosok Egyesület elnöke.

Február 24-én volt négy éve annak, hogy a szomszédban háború kezdődött. Erről beszélgetünk elsőként Lesti Árpád politikai elemzővel.

Hogyan hatnak bizonyos növényvédő szerek a szervezetünkre? Különösen a glifozát tartalmú szerek, amelyek használati engedélyét - igaz, némi korlátozással - az EU 2023-tól 10 évvel meghosszabbította. Sokat beszélünk napjainkban az egyre többeket érintő meddőség problémájáról és okairól. Ha nem is ezek a szerek a legfőbb felelősök, de valamilyen szerepük azért van, ez érdekes agráregyetemi kísérletekből is kiderült.
Az élő műsor vendége Dr. Szabó Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatója, oktatója, valamint a Gödöllői Fészek Nagycsaládosok Egyesület elnöke.

Hogyan befolyásolja a politikát és milyen szerepe van geopolitikai hatalmi harcokban? És milyen lehetőségei, feladatai vannak Magyarországnak, ha nem akar lemaradni?

1. Gernot Blümel korábbi osztrák pénzügyminiszter ma egy mesterséges intelligenciával foglalkozó technológiai nemzetközi cég vezetője. A napokban az MCC Magyar-Német Intézet meghívására előadást tartott a témában Budapesten. Arról kérdeztük: hogyan hat az MI a politikára, feleslegessé válnak-e a politikusok, és miért adhat új lendületet az MI az Egyházaknak?

2. Siklósi Péter biztonság- és védelempolitikai szakembert, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója elmondja, hogyan használja a hadászat a mesterséges intelligenciát, milyen energetikai kockázatokat rejt, és mit tegyen Magyarország, ha nem akar lemaradni.