A fiú, aki egy cseppet sem adta fel - mesekönyv id.dr. Béres Józsefről, a Béres Csepp megalkotójáról
Szerkesztő: Sallai Éva

Bodor Attila környezetkutató író A fiú, aki egy cseppet sem adta fel című mesekönyve id. dr. Béres József, a Béres Csepp megalkotójának elszántságát, küzdelmes életpályáját és munkája elismerését mutatja be gyerekek számára. A Móra Kiadó Naphegy életrajzi sorozatában megjelent kötetet Káposztás Judit illusztrációi színesítik. Az életrajzi mese egyszerre szól kutatásról, próbatételekről, kitartásról, szeretetről. A könyvsorozat célja olyan magyar példaképek életének a bemutatása, akik gyerekkoruktól kezdve bátran és kitartóan kiálltak az álmaik mellett.
A mesekönyv február 4-én, a Béres székházban tartott sajtótájékoztató bemutatóját követően Regéczy-Béres Melinda, id. dr. Béres József unokája vezetésével megtekinthettük a Béres József Emlékmúzeumot. Ezt követően Bodor Attila meseíró, a Szegedi Tudományegyetem Biotechnológiai és Mikrobiológiai Tanszékének tudományos munkatársa és Regéczy-Béres Melinda interjút adott műsorunk számára.
(fotók: Móra Könyvkiadó, Bach Máté)

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozásának 15. évfordulóját ünnepli. A felsőoktatási intézmény több karral büszkélkedik. Szakos Enikő oktatáskutatóval, a Nemeskürty István Tanárképző Kar Stratégiai és Fejlesztési Osztály vezetőjével beszélgetünk.

"... a döntő tényező az, hogy mennyire tudja szabályozni a saját viselkedését, érzelmeit, impulzusait és mennyire tart attól, hogy lemarad valamiről”

"... a túlzott idejű mobilozás nemcsak pszichés terhet jelent, hanem hosszú távon fizikai következményekkel is járhat: a rossz testtartás miatt romolhat az egyensúly, lassulhat a reakcióidő és nehezebbé válhat a koncentráció."

Vendégeim:
dr. Takács Johanna, tudományos főmunkatárs; Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar
Seregély Beáta, tanársegéd; Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar

fotó:
https://semmelweis.hu

"... a döntő tényező az, hogy mennyire tudja szabályozni a saját viselkedését, érzelmeit, impulzusait és mennyire tart attól, hogy lemarad valamiről”

"... a túlzott idejű mobilozás nemcsak pszichés terhet jelent, hanem hosszú távon fizikai következményekkel is járhat: a rossz testtartás miatt romolhat az egyensúly, lassulhat a reakcióidő és nehezebbé válhat a koncentráció."

Vendégeim:
dr. Takács Johanna, tudományos főmunkatárs; Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar
Seregély Beáta, tanársegéd; Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar

Dr. Birinyi Péterrel, a budapesti Mikszáth Gyógyszertár gyógyszertárvezető szakgyógyszerészével, a Magyar Vöröskereszt Budapest Fővárosi Szervezete elnökével, a Vöröskereszt önkénteseinek az extrém hideg miatti aktuális feladatairól, a rászorulók és a hajléktalan emberek támogatásáról, az influenza elleni védekezésről, a betegellátásról, a magisztrális gyógyszerkészítés újabb eredményeiről, valamint az egészségvédelem és a segítségadás jelentőségéről beszélgetünk.
(fotó: Polcz Péter, Magyar Katolikus Rádió és https://voroskeresztbp.hu)

Szentek a rajzfiókból című sorozatunkat folytatjuk: Remete Szent Pálra,
Szent Veronikára, Szent Dorottyára és Szent Apollóniára emlékezünk. A falképmásolatokat a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ őrzi. Kovács Gergely művészettörténésszel, a tervtár munkatársával beszélgetünk

Február 14-én mintegy 50 keresztényt lemészároltak, és többeket elraboltak dzsihadista fegyveresek: egy rettenetes, évek óta tartó sorozat része. Csak a legutóbbiak: November végén egy nigériai katolikus iskola közel 300 diákját és 12 tanárát rabolták el; január közepén több mint 160 keresztényt raboltak el Nigéria északi részén szentmise közben, és februárban sem ez múlt hétvégi volt az első eset.
Az Open Doors keresztény érdekvédelmi csoport 2026. évi jelentése szerint Nigéria a világ 7. legrosszabb országa a keresztényüldözés szempontjából. A gyilkos támadások és tömeges emberrablások megsokasodása az Egyesült Államok figyelmét is felkeltette, amelynek elnöke, Donald Trump szerint a nigériai keresztények „üldözésnek” vannak kitéve és „terroristák” által elkövetett „népirtás” áldozatai.
Mi történik, mi áll a konfliktusok, a kereszények elleni támadások hátterében? Egyáltalán milyen ország Nigéria, amelynek stabilitása nem csak az Egyesült Államok, de Magyarország számára is oly fontos lenne?

Vendégünk Horváth-Sántha Hanga, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, a Károli Gáspár Református Egyetem Jogi Karának adjunktusa.

Magyarország történelmi léptékű szemléletváltásba kezdett: a korábbi vízelvezetés helyett a víz megtartása lett az elsődleges cél. Az Energiaügyi Minisztérium és a vízügyi igazgatóságok által indított „Vizet a tájba!” program a klímaváltozás okozta aszályokra próbál választ nyújtani, célja pedig, hogy az árhullámokat és a belvizet ne a folyókon vezessük le, hanem a tározókban és a földeken tároljuk. A kezdeményezés sikere az összefogásban rejlik: eddig már több mint 900 gazda ajánlott fel területet a vízvisszatartásra.
A program különlegessége, hogy Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület bevonásával valósul meg, szakmai mentorálásuk nyomán a vízvisszatartás valódi ökológiai sikertörténetté válhat. Ez a szakmai partnerség európai szinten is példaértékű, hiszen közvetlenül támogatja az Európai Unió természet-helyreállítási céljait, miközben biztonságosabb jövőt teremt mind a gazdálkodók, mind a madárvilágunk számára.

Vendégünk Nagy Dénes, az MME Természetvédelmi Osztályának vezetője.

Az elmúlt hetek közéleti eseményeiről Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel beszélgetünk.

A szabály, az szabály!
De vajon a mai világban van-e még értelme a szabályoknak?
Hiszen oly sokan vannak akik nem tartják meg ezeket!
Az egyszemélyes csoport világában az egyén szabja meg azokat az előírásokat, melyeket magára vonatkoztat.
Most él csak igazán a régi mondás: kivétel erősíti a szabályt!
Mit jelent mindez a társadalom számára?
Még nem tudjuk egészen, de sejtéseink már lehetnek.
Jön a káosz, vagy ez lesz a teljes szabadság világa?
Vendégeim:
Hal Melinda, klinikai szakpszichológus
L. Simon László, iró
Topál József, etológus

Idén több német tartományban regionális választások lesznek, amelyek egyben helyi számvetést is jelentenek a szövetségi kormányzat számára: mérlegre teszik a május óta hivatalban lévő Friedrich Merz kancellár teljesítményét, és a radikális jobboldal, az AfD erősödését is lemérik majd. Ennek hátterében Németország gazdasági gondokkal küzd: a sorozatos válságok: a tömeges bevándorlás, a világjárvány, az ukrajnai háború, és a vele járó szankciós politika, tetézve a zöld energiapolitika visszásságaival próbára teszi a németek türelmét.
A Német Gazdaságtudományi Intézet becslése szerint a 2020 óta tartó válságok – a koronavírus-járvány, az ukrajnai háború és a kereskedelmi protekcionizmus – Németországnak összesen 940 milliárd eurójába kerültek, ami fejenként 11 300 eurós terhet jelent.
Ehhez hozzájönnek a hibás energiapolitikai lépések, az elöregedés, a migrációs helyzet. Mit éreznek ebből az emberek? Hogyan reagálnak?
Milyen reformokat ígért tavalyi megválasztásakor Fridrich Merz? Meg tudta-e valósítani ezeket?
Mi a tétje a közelgő 5 tartományi parlamenti választásnak?
Hogyan próbálják meg központilag ellehetetleníteni a radikális jobboldali AfD-t?

Idén több német tartományban regionális választások lesznek, amelyek egyben helyi számvetést is jelentenek a szövetségi kormányzat számára: mérlegre teszik a május óta hivatalban lévő Friedrich Merz kancellár teljesítményét, és a radikális jobboldal, az AfD erősödését is lemérik majd. Ennek hátterében Németország gazdasági gondokkal küzd: a sorozatos válságok: a tömeges bevándorlás, a világjárvány, az ukrajnai háború, és a vele járó szankciós politika, tetézve a zöld energiapolitika visszásságaival próbára teszi a németek türelmét.
A Német Gazdaságtudományi Intézet becslése szerint a 2020 óta tartó válságok – a koronavírus-járvány, az ukrajnai háború és a kereskedelmi protekcionizmus – Németországnak összesen 940 milliárd eurójába kerültek, ami fejenként 11 300 eurós terhet jelent.
Ehhez hozzájönnek a hibás energiapolitikai lépések, az elöregedés, a migrációs helyzet. Mit éreznek ebből az emberek? Hogyan reagálnak?
Milyen reformokat ígért tavalyi megválasztásakor Fridrich Merz? Meg tudta-e valósítani ezeket?
Mi a tétje a közelgő 5 tartományi parlamenti választásnak?
Hogyan próbálják meg központilag ellehetetleníteni a radikális jobboldali AfD-t?

A mesterséges intelligencia térhódítása napjainkban. Gulyás Lászlóval, az ELTE Informatikai Kar Mesterséges Intelligencia Tanszékének docensével beszélgetünk.

A magyar alapítású nemzetközi irodalmi díjat, a Balassi Bálint-emlékkardot XXX. alkalommal adták át február 14-én, Bálint-napon, Budapesten, a Papnövelde utcai Központi Papnevelő Intézet Dísztermében. Ezt az elismerést minden évben egy magyar költő és egy külföldi műfordító kapja, elősegítve Balassi költészetének világirodalmi elismertségét. A díjat Molnár Pál újságíró, szerkesztő alapította 1997-ben Budapesten, magyar értelmiségiek bevonásával. Most az ötvenhatodik és az ötvenhetedik irodalmár díjazására került sor.
A kardceremónián ebben az évben az egyik kardot a magyar líra élvonalába tartozó Bozók Ferenc piarista szerzetes, európai szellemiségű költő kapta, a másikat Szomi Béla szlovéniai költő, dalszövegíró, műfordító vehette át. A jubileumi kardceremóniára jelent meg Molnár Pál Balassi-kard lexikon - Az első 30 év című ismerettára, valamint Szomi Béla Adj már csendességet – Podaj ze tisono kétnyelvű verseskötete.
Molnár Pállal, a Balassi Kard Művészeti Alapítvány elnökével, a díj alapítójával, az ünnepi eseményről, a Balassi Bálint-emlékkard hazai és nemzetközi jelentőségéről beszélgetünk.
(fotók: Molnár Csenge Hajna, Gondola)

A mesterséges intelligencia térhódítása napjainkban. Gulyás Lászlóval, az ELTE Informatikai Kar Mesterséges Intelligencia Tanszékének docensével beszélgetünk.