Dr. Birinyi Péter, a Magyar Vöröskereszt Budapest Fővárosi Szervezete elnöke, aktuális feladatokról
Szerkesztő: Sallai Éva

Magyarország történelmi léptékű szemléletváltásba kezdett: a korábbi vízelvezetés helyett a víz megtartása lett az elsődleges cél. Az Energiaügyi Minisztérium és a vízügyi igazgatóságok által indított „Vizet a tájba!” program a klímaváltozás okozta aszályokra próbál választ nyújtani, célja pedig, hogy az árhullámokat és a belvizet ne a folyókon vezessük le, hanem a tározókban és a földeken tároljuk. A kezdeményezés sikere az összefogásban rejlik: eddig már több mint 900 gazda ajánlott fel területet a vízvisszatartásra.
A program különlegessége, hogy Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület bevonásával valósul meg, szakmai mentorálásuk nyomán a vízvisszatartás valódi ökológiai sikertörténetté válhat. Ez a szakmai partnerség európai szinten is példaértékű, hiszen közvetlenül támogatja az Európai Unió természet-helyreállítási céljait, miközben biztonságosabb jövőt teremt mind a gazdálkodók, mind a madárvilágunk számára.

Vendégünk Nagy Dénes, az MME Természetvédelmi Osztályának vezetője.

Az elmúlt hetek közéleti eseményeiről Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel beszélgetünk.

A szabály, az szabály!
De vajon a mai világban van-e még értelme a szabályoknak?
Hiszen oly sokan vannak akik nem tartják meg ezeket!
Az egyszemélyes csoport világában az egyén szabja meg azokat az előírásokat, melyeket magára vonatkoztat.
Most él csak igazán a régi mondás: kivétel erősíti a szabályt!
Mit jelent mindez a társadalom számára?
Még nem tudjuk egészen, de sejtéseink már lehetnek.
Jön a káosz, vagy ez lesz a teljes szabadság világa?
Vendégeim:
Hal Melinda, klinikai szakpszichológus
L. Simon László, iró
Topál József, etológus

A szabály, az szabály!
De vajon a mai világban van-e még értelme a szabályoknak?
Hiszen oly sokan vannak akik nem tartják meg ezeket!
Az egyszemélyes csoport világában az egyén szabja meg azokat az előírásokat, melyeket magára vonatkoztat.
Most él csak igazán a régi mondás: kivétel erősíti a szabályt!
Mit jelent mindez a társadalom számára?
Még nem tudjuk egészen, de sejtéseink már lehetnek.
Jön a káosz, vagy ez lesz a teljes szabadság világa?
Vendégeim:
Hal Melinda, klinikai szakpszichológus (Mathias Corvinus Collegium)
L. Simon László, iró
Topál József, etológus, (HUN-REN, Természettudományi Kutatóközpont)

Fábián Éva Príma Primissima díjas népdalénekes, mesemondó, előadóművész, az Óbudai Népzene Iskola népi ének tanára, a Hagyományok Háza Találkozás a néphagyománnyal és a Magyar népmese - hagyományos mesemondás elnevezésű képzésének oktatója, mesemondója.
Fábián Évával gyermekkori élményeiről, a rádióban hallgatott mesékről, a népi énekek és az élőszavas mesemondás hagyományának őrzéséről, továbbadásának jelentőségéről, valamint a Hagyományok Háza képzéseiről és a Mese 25 - Konferencia a mesemondás hagyományának továbbéltetéséről című tanácskozásról beszélgetünk.
(fotók: https://hagyomanyokhaza.hu)

Rendszeresen beszélünk az egészségügyről, egészségpolitikáról Balaton Péterrel, a Magyar Kórházak és Rendelőintézetek Szövetségének főtitkárával és Poller Imre onkológussal, egészségpolitikai szakemberrel. A következő fél órában az elmúlt fél évet vesszük górcső alá.

Kiemelkedő érdeklődés mellett zajlott január 22-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar budapesti nyílt napja, melynek célja az volt, hogy az érdeklődő középiskolások és családtagjaik átfogó képet kapjanak a BTK képzési kínálatáról, a hallgatói élet sokszínűségéről. Az eseményre közel ezren regisztráltak, ami jól mutatja az egyetem és a képzések iránti növekvő érdeklődést. Sok látogatót vonzott a pszichológia, a kommunikáció és médiatudomány, a szabad bölcsészet, a gyógypedagógia, a nemzetközi tanulmányok, valamint a gazdálkodás és menedzsment alapszakok bemutatója, melyeken a résztvevők részletes információkat kaptak a képzésekről, az elhelyezkedési lehetőségekről.
Műsorunkban dr. Birher Nándor dékánnal a Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK sokirányú képzési lehetőségeiről, nemzetközi kapcsolatairól, konferenciáiról, valamint a Pázmány Szenior Egyetem céljáról, az idős korosztály felé való nyitásról, a keresztény szellemiségű oktatás és ismeretszerzés jelentőségéről beszélgetünk.
(fotók: https://btk.ppke.hu)

A világ jelentős energia- és klímapolitikai átrendeződés előtt áll. A Trump adminisztráció irányváltása legalábbis ezt valószínűsíti-írta tavaly egyik cikkében dr Toldi Ottó, a Klímapolitikai Intézet kutatásvezetője. Toldi Ottóval beszélgetünk az elmúlt év klíma politiikájáról és a jelen helyzetről.

Ferences szerzetes, az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium korábbi igazgatója és tanára.
A Parma fidei – Hit pajzsa kitüntetést azoknak az élő egyházi személyeknek ítélik oda, akik a kommunista diktatúra alatt is hűségesek maradtak hitükhöz, magyarságukhoz. A díjat 2002-ben Horváth Béla kisgazda országgyűlési képviselő, valamint Gyurkovics Tibor író alapította. A díjat a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja (február 25.) alkalmából adják át minden esztendőben.
(wikipedia.org)

MEGHÍVÓ
Szeretettel hívjuk-várjuk Önt és kedves családját, ismerőseit
2026. február 21-én, szombaton
a 11 órai szentmise keretében átadásra kerülő,
a Kommunizmus áldozatainak emléknapja
alkalmából idén 25. alkalommal megrendezendő
Parma fidei – Hit pajzsa díjkiosztó ünnepségére,
a Pesti Ferences Templomba
(Bp. V. ker. Ferenciek tere)
Ünnepi beszédet tart
Exc. Michael Wallace Banach memphisi címzetes érsek úr,
apostoli nuncius
A 2026. év kitüntetettje
REISZ PÁL ATYA, FERENCES SZERZETES,
az esztergomi ferences gimnázium egykori tanára, igazgatója
Laudációt mond Sajgó Szabolcs jezsuita atya,
jószolgálati nagykövet
A díj Miletics Katalin Janka éremművész alkotása
Műsorvezető: Bágya Rita
Dr. Horváth Béla kurátor,
a díj alapítója.
(facebook.com)

fotó:
ferencesek.hu

Február 14-én mintegy 50 keresztényt lemészároltak, és többeket elraboltak dzsihadista fegyveresek: egy rettenetes, évek óta tartó sorozat része. Csak a legutóbbiak: November végén egy nigériai katolikus iskola közel 300 diákját és 12 tanárát rabolták el; január közepén több mint 160 keresztényt raboltak el Nigéria északi részén szentmise közben, és februárban sem ez múlt hétvégi volt az első eset.
Az Open Doors keresztény érdekvédelmi csoport 2026. évi jelentése szerint Nigéria a világ 7. legrosszabb országa a keresztényüldözés szempontjából. A gyilkos támadások és tömeges emberrablások megsokasodása az Egyesült Államok figyelmét is felkeltette, amelynek elnöke, Donald Trump szerint a nigériai keresztények „üldözésnek” vannak kitéve és „terroristák” által elkövetett „népirtás” áldozatai.
Mi történik, mi áll a konfliktusok, a kereszények elleni támadások hátterében? Egyáltalán milyen ország Nigéria, amelynek stabilitása nem csak az Egyesült Államok, de Magyarország számára is oly fontos lenne?

Vendégünk Horváth-Sántha Hanga, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, a Károli Gáspár Református Egyetem Jogi Karának adjunktusa.

Február 14-én mintegy 50 keresztényt lemészároltak, és többeket elraboltak dzsihadista fegyveresek: egy rettenetes, évek óta tartó sorozat része. Csak a legutóbbiak: November végén egy nigériai katolikus iskola közel 300 diákját és 12 tanárát rabolták el; január közepén több mint 160 keresztényt raboltak el Nigéria északi részén szentmise közben, és februárban sem ez múlt hétvégi volt az első eset.
Az Open Doors keresztény érdekvédelmi csoport 2026. évi jelentése szerint Nigéria a világ 7. legrosszabb országa a keresztényüldözés szempontjából. A gyilkos támadások és tömeges emberrablások megsokasodása az Egyesült Államok figyelmét is felkeltette, amelynek elnöke, Donald Trump szerint a nigériai keresztények „üldözésnek” vannak kitéve és „terroristák” által elkövetett „népirtás” áldozatai.
Mi történik, mi áll a konfliktusok, a kereszények elleni támadások hátterében? Egyáltalán milyen ország Nigéria, amelynek stabilitása nem csak az Egyesült Államok, de Magyarország számára is oly fontos lenne?

Vendégünk Horváth-Sántha Hanga, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, a Károli Gáspár Református Egyetem Jogi Karának adjunktusa.

Szentek a rajzfiókból című sorozatunkat folytatjuk: Remete Szent Pálra,
Szent Veronikára, Szent Dorottyára és Szent Apollóniára emlékezünk. A falképmásolatokat a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ őrzi. Kovács Gergely művészettörténésszel, a tervtár munkatársával beszélgetünk

Dr. Birinyi Péterrel, a budapesti Mikszáth Gyógyszertár gyógyszertárvezető szakgyógyszerészével, a Magyar Vöröskereszt Budapest Fővárosi Szervezete elnökével, a Vöröskereszt önkénteseinek az extrém hideg miatti aktuális feladatairól, a rászorulók és a hajléktalan emberek támogatásáról, az influenza elleni védekezésről, a betegellátásról, a magisztrális gyógyszerkészítés újabb eredményeiről, valamint az egészségvédelem és a segítségadás jelentőségéről beszélgetünk.
(fotó: Polcz Péter, Magyar Katolikus Rádió és https://voroskeresztbp.hu)

Szentek a rajzfiókból című sorozatunkat folytatjuk: Remete Szent Pálra,
Szent Veronikára, Szent Dorottyára és Szent Apollóniára emlékezünk. A falképmásolatokat a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ őrzi. Kovács Gergely művészettörténésszel, a tervtár munkatársával beszélgetünk