Magyar színházak, ha találkoznak…
Szakácskönyv színésznő módra
Évadzáró Kodály-módszerrel

Szerkesztő: Nagy György András

A vajdasági Dombos Fest 2026-ban a „4 nap újratervezés” mottóval várja közönségét a kishegyesi
löszfal alatt – az egykori szemétdomb helyén. A szervezők szerint korunk legfontosabb
kérdései megkerülhetetlenné váltak: a klímaváltozás, a vízhiány, a társadalmi
átalakulások, a közösségi felelősség és a művészet szerepe mind olyan témák, amelyek
közös gondolkodást igényelnek. A zenei és irodalmi program idén is rendkívül sokszínű, a délutáni
beszélgetések és kerekasztalok pedig új hangokat és friss nézőpontokat hoznak a délvidéki
magyar közéletbe június 25 és 28 között. A fesztivált Horváth László a Fonó Budai Zeneház igazgatója ajánlja, aki maga is ezer szállal kötődik Kishegyeshez.

"Hősök hajnala" címmel látványos és nagyszabású táncjátékot mutat be a Magyar Nemzeti Táncegyüttes július 4-én a Szegedi Szabadtéri Játékokon – amely egyben a 2026-os évad ünnepélyes nyitánya lesz a Dóm téren. Az előadás első része a mohácsi csata előtti baljóslatú időket idézi meg a Táncegyüttes "Tánckrónika Dózsa György tetteiről" című táncszínjátékában Wunderlich József színművésszel a címszerepben, a második felvonásban Zsuráfszky Zoltán és Zs. Vincze Zsuzsa különleges színpadi táncvíziójának ősbemutatója a mohácsi csata 500. évfordulóján, a máig ható, súlyos következményekkel bíró nemzeti tragédiánkra hívja fel a figyelmet "Rekviem Mohácsért" címmel. Minderről Zsuráfszky Zoltán, a Nemzet Művésze, Kossuth-díjas koreográfus a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetője mesél.

Fotó: Dombos Fest

A nyári időszakban Budapest kulturális kínálata különösen gazdag, a programok között azonban vannak olyan helyszínek, amelyek egyedi hangulatukkal és különleges eseményeikkel is kitűnnek. A Hegyvidék egyik kulturális ékköve, a Barabás Villa idén nyáron is számos koncerttel, színházi előadással, kiállítással és közösségi programmal várja a látogatókat. Reichardt Vandát, a Barabás Villa programszervezőjét Kovács Éva Rebecca kérte mikrofon elé.

A Magyar Rajzfilm Kft. idén is sok szeretettel várja kicsiket és nagyokat, kezdőket és haladókat immár több évtizedes múltra visszatekintő nyári rajzfilmes táborába. A helyszín ezúttal is a Budapest II. kerületében található, a magyar rajzfilmkészítés történetében meghatározó szerepet játszó Pannónia Stúdió, ahol a fiatal résztvevők megismerkedhetnek az animációkészítés rejtelmeivel, különféle rajzfilmes és animációs technikákkal, valamint kreatív animációtervezéssel.
A tábor célja, hogy mindenki saját alkotói világát és egyéni stílusát ötvözve megalkothassa saját animációs filmjét, a kész műveket pedig a kurzus végén pendrive-on vihetik haza a gyerekek. A részletekről, valamint a felnőttek számára is elérhető képzésekről Szentimrei Kristóf kérdezte telefonon Bocskor Ildikót, a Magyar Rajzfilm Kft. képzésvezetőjét.

Itt van a nyári napforduló, Szent Iván éjjele, a varázslatok éjszakája, amikor bármi megtörténhet. Ehhez kapcsolódóan június 26-án, pénteken este irodalmi-zenei piknik lesz a fény és sötétség témakörében a Gellért-hegyen, ahová a résztvevők vihetnek magukkal verset, mesét, novellát, drámarészletet, vagy akár hangszert és közösen elénekelhető dalt is, a szellemi csemegéket pedig kötetlen beszélgetés követi. Gertheis Veronika meseterápiás szakemberrel, íróval, az esemény szervezőjével Zsoldos Szilvia beszélget.


Zenei szerkesztő: Varga Ramona

12 értelmetlen álom után ugyanennyi eltévedt világ. Pontosabban eggyel több. A novelláskötetek címlapján az áll, hogy David Kronberg, de valójában Kellner Dénesről van szó, akinek az édesapja is álnevet használ. A szerző sajátságos humorával arra is invitálja olvasóit, hogy együtt írjanak dalszöveget egy nyomógombos telefonon. A beszélgetőtárs Nagy György András.

Magyarországon a török, Törökországban viszont a magyar irodalmat ismertette meg Tasnádi Edit turkológus, kultúra-közvetítő. Csak néhány név a listájáról: Nazim Hikmet, Yasar Kemal, Orhan Pamuk vagy épp Balassi Bálint és Radnóti Miklós. A műfordító munkásságáról nemrég egy török nyelvű kötet jelent meg Isztambulban. Egykori kollégájával azonban természetesen Budapesten, a könyvhét alkalmából találkozott munkatársunk: Kövesdy Zsuzsanna.

Külföldi turnéra indul ősszel a Notre Dame-i toronyőr. A musicalt a Budapesti Operettszínház művészei viszik el Ausztriába, Németországba és Svájcba. A Quasimodót alakító Tassonyi Balázst Ungvári Judit kérdezte.

A klasszikus muzsika és a magyar kamarazenei élet kerül a középpontba az első alkalommal megrendezendő Anima Napokon, mely az Anima Musicae kamarazenekar szervezésében valósul meg az Óbudai Társaskörben június 19-e és 21-e között. A programok között koncertek, pódiumbeszélgetések és mesterkurzus is szerepel, ez utóbbi a Concerto Budapest és Keller András vezetésével valósult meg június 15-étől. Az Anima Musicae művészeti vezetője, az eseménysorozat megálmodója, G. Horváth László Tóth Zsófiának mesélt az Anima Napok rendezvényéről.

Az Elbe István által szerkesztett „Hódoló tisztelettel...” – Dedikált könyvek, különleges kötetek Kossuth Lajos könyvtárából című könyv Kossuth Lajos könyvtárának dedikált és különleges köteteit mutatja be. A páratlan bibliográfiai válogatás a Kossuth-hagyaték dedikációin, bejegyzésein és ex libris kötetein keresztül enged bepillantást a 19. századi emigráció szellemi életébe. A szerkesztővel az Országos Széchényi Könyvtár könyvestje után ült le beszélgetni Fazekas Gyöngyvér.

Szinetár Miklós rendezései olyan művészi szintet jelentettek, amely bárhol a világon elismerést keltett. A Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színházi, opera-, televíziós- és filmrendező kitartó unszolásra döntött úgy, hogy megírja önéletrajz-szerű visszaemlékezéseit. A harmadik kötet bemutatóján, az Országos Széchényi Könyvtárban szólította meg Fazekas Gyöngyvér.

Most szombaton rendezik meg több száz résztvevő intézmény, több ezer programjával a Múzeumok Éjszakáját.
A programkavalkádból a Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény is kiveszi a részét gyermekeknek és felnőtteknek szervezett eseményeivel. Hiszen e nap az intézmény számára a búcsú éjszakája is: lezárul a RÓTH 160 emlékév, azaz a művész születése 160. évfordulójára készült ünnepségsorozat, de a Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény kapui is bezárulnak. Utoljára járhatjuk be a múzeum tereit jelenlegi formájukban, június 21-től ugyanis az épület felújítás miatt zárva tart, várhatóan megújultan ősszel nyit újra, sok-sok újdonsággal.
Június 20-án pedig nemcsak a világhírű mozaik- és üvegművész egykori otthonában, a VII. kerületi Nefelejcs utcában várják programokkal az érdeklődőket, hanem tematikus séták is lesznek a környéken, melyek során időutazásban lehet részünk, mert a szervezők Róth Miksa korát fogják a séták során megidézni, s például azt is megtudhatjuk, hogy igazából miért hívták a városrészt Csikágónak.
(Riporter: Szerdahelyi Csongor)

E hétvégén vélhetően nemcsak a múzeumok, de az iskolások is ünnepelnek, hiszen kezdődik a vakáció, s ezzel párhuzamosan kezdődik a nyári táborok szezonja is.
Megannyi lehetőség közül mi a Magyar Nemzeti Múzeum Vissza a középkorba! címmel meghirdetett napközis nyári táborára hívjuk fel figyelmüket műsorunkban, mely július közepén várja tartalmas programjaival és igényes alkotóeszközeivel a 9-13 éves korosztályt.

Magazinunk végén pedig Kultúrmorzsák rovattal jelentkezünk, benne a közeljövő kulturális híreiből adunk válogatást. (Szerkesztő: Zsoldos Szilvia)

Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

„bőrömön ország süt át” – ezzel a címmel nyílt meg a Petőfi Irodalmi Múzeumban az a kiállítás, amelynek fókuszában Nagy László kevésbé ismert oldala áll, hiszen nemcsak költőként, hanem képzőművészként, grafikusként és képszerkesztőként is komoly elismerés övezte.
Az október végéig látható tárlat bemutatja Nagy László képzőművészeti alkotásait, könyvillusztrációit, az Élet és Irodalom képszerkesztőjeként folytatott tevékenységét, mindemellett pedig a kortárs képzőművészekkel való kapcsolata is kiemelt szerepet kap. Bartal Máriával, a kiállítás kurátorával Szentimrei Kristóf járta be az izgalmas és sokszínű anyagot.
Június 20-án a Múzeumok Éjszakája alkalmából több program is kapcsolódik a tárlathoz, amelyekről szintén bővebben olvashatnak a pim.hu weboldalon.

Olyan kiváló művészek tanultak itt, mint Gáti Oszkár, Trokán Péter, Lázár Kati vagy Hámori Ildikó, de a névsor még hosszan folytatható. Ami összeköti őket, az a szellemiség és az a szakmai tudás, amelyet Bodnár Sándor, Simon Zoltán és Tatár Eszter alapoztak meg. Munkájukat később olyan neves oktatók vitték tovább, mint Csernus Mariann, Ivánka Csaba, Béres Ilona, Szélyes Imre és számos elismert mesterségtanár.
De hol zajlott ez a magas színvonalú képzés? A válasz minden színházkedvelő számára ismerősen cseng: a Nemzeti Stúdióban, amely idén ünnepli fennállásának 60. évfordulóját. Az intézmény alapítója, Bodnár Sándor pedig ebben az évben lenne 100 éves. E kettős jubileum apropóján Kovács Éva Rebecca olyan egykori növendékekkel beszélgetett, akik azóta a magyar színházi élet meghatározó alakjaivá váltak: Pregitzer Fruzsina színművésszel és Bóka László színháztörténésszel.

Műsorunk zárásaként Kultúrmorzsa rovatunkat hallhatják, amelyben az előttünk álló hét programkínálatából válogat a szerkesztő, Szentimrei Kristóf.


Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

Képek forrása: PIM/Gál Csaba (a „bőrömön ország süt át – Nagy László művészete” c. kiállításról)

Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

„A halál völgyében is velem voltál” - ezzel a címmel dolgozta fel szívbeültetésének történetét Jäger Tamás. A szerző vallja, hogy mostani életének részese lett egy ismeretlen donor és annak családja is: áldozatuk adott számára új lehetőséget. Nagy György András kérdezte őt.

Két nagyon eltérő téma ugyanattól a szerzőtől. Pünkösd előtt mutattuk be itt a Katolikus rádióban Liszkay Zoltán a Szentlélek boldog szegényeiről című kötetét. Most egy olyan munkájáról lesz szó, amely a magyar nyelv törökségi gyökereiről szól és egyszerre esszé és egy kis nyelvkönyv is. A beszélgetőtárs Liptay Katalin.

Dávid Ádám trilógiájának harmadik részét, a Doktor Szuri szülinapját ajánlja figyelmükbe Csuth Judit. A szerző Földanyó és a flórik népe című tízrészes mesejátékát néhány esztendővel ezelőtt mutatta be a Katolikus rádió.

A tánc és a népzene ünnepe lesz a 31. Duna Karnevál, melyet június 12-e és 19-e között rendeznek Budapesten. A programok között nemzetközi néptáncverseny, fiataloknak szóló megmérettetés és fesztivál, gálaműsor, flash mob, táncház és látványos karneváli felvonulás is szerepel. A fellépők között a Magyar Állami Népi Együttes, a Duna Művészegyüttes, valamint a Nyírség és a Balaton Táncegyüttes tagjait is láthatjuk. Vincze Andrea fesztiváligazgatóval Tóth Zsófia beszélgetett, elsőként arról, hogyan tekint vissza az indulás óta eltelt 31 évre.

Henry Blount, egy nagy múltú angol família tagjaként elhatározta, hogy egy alapjaiban más rendszer szerint működő birodalom tanulmányozásába fog. Így indult el 1634 tavaszán Velencéből, hogy az Oszmán Birodalomban majdnem egy évet eltöltve 1635 tavaszán visszaérkezzen Itáliába. Útja során saját szavai szerint kilenc királyságban fordult meg, tizenegy hónap alatt több mint hatezer mérföldet utazott, főleg szárazföldön. Az utazását természetesen könyvben örökítette meg, amely nemrég jelent meg először magyar fordításban az Országos Széchényi Könyvtár gondozásában. Várkonyi Gábor történész után a kötet fordítóját, Bakonyi Zsuzsannát, az OSZK tudományos munkatársát faggatja Fazekas Gyöngyvér.

A most csütörtökön kezdődő 97. Ünnepi Könyvhét egyik újdonsága Gál Vilmos muzeológus-történész Egy áldott jó ember című családregénye. (Képünkön, fotó: IdőJel Kiadó).
A korábban történelmi regényekkel jelentkező szerző ezúttal a közelmúltba, a kádári évtizedekbe kalauzolja olvasóit, s megvilágítja, sokszor milyen rossz minták, modellek alakították szüleink, nagyszüleink életét, és egy széthullott család több szálon futó történetén keresztül késztet mindannyiunkat vélt és valós értékeink, múltunk, jelenünk s jövőnk újragondolására.
A napokban megjelenő Egy áldott jó ember című családregényt a 97. Ünnepi Könyvhét rendezvénysorozatában most pénteken délután fél 5-kor mutatja be a könyvkiadó a Vigadó téren.

Különböző műfajok között teremt hidat a hagyományosan nyár elején jelentkező MVM Classic And Club koncertsorozat. A MOMKult szabadtéri színpadán ezúttal a latin szenvedélyé és swingé lesz a főszerep. A június 10-ei koncerten a Swing à la Django kitűnő formációja, valamint a hazai zenés színpadok két meghatározó művésze, Fischl Mónika és Dolhai Attila lép fel. Filmzenék, klasszikus jazz darabok, ismert slágerek swinges feldolgozásai, valamint popzenei és latin ritmusok egyaránt megszólalnak majd. A koncertről Fischl Mónika Kossuth- és Liszt-díjas énekesnőt, a Budapesti Operettszínház művészét Tóth Zsófia kérdezte.

Kultúrmorzsák rovatunkban ezúttal is a közeljövő kulturális programkínálatából adunk hírválogatást.

Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

A szakrális népénekeket, vagyis a múltunk egyik legjellemzőbb lenyomatait tartalmazza az a kötet, mely Medgyesy S. Norbert művelődéstörténész kutatómunkájának összefoglalásaként jelent meg A Nyugat-Dunántúl egyházzenei anyanyelve címmel. A könyv gerincét elsősorban Lajtha László zenetudós, népzenekutató 1950-es és 60-as években folytatott gyűjtőmunkája adja. A műfajok szerinti tematikába sorolt énekekről, és a kutatómunka hátteréről Tóth Zsófia beszélgetett a szerzővel, Medgyesy S. Norberttel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docensével, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népzene tanszékének tanárával.

A kard regénye című könyv, amelyet Kovács Olivér írt, a tudományos-ismeretterjesztő irodalomban jelent meg 2024 júniusában. A mű a kard történetét és jelentőségét vizsgálja. A szerző ötletén alapulva a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában nyílt kiállítás, amely a magyarországi kard-történet legérdekesebb darabjait mutatja be. A kard magyar útja című kiállítás, amely a magyar szablyák művészi és történelmi jelentőségét mutatja be. A kiállítás gyűjteményekből származó, akár műalkotásnak is minősülő példányokat sorakoztat fel, hangsúlyozva a kard emberiség egyik legikonikusabb fegyvere, valamint jelképes szerepét. Kovács Olivért és a múzeum történészét, B. Szabó Jánost, Fazekas Gyöngyvér kérdezte.

A homoludens.hu Egyesület egy 2007-ben alapított magyarországi civil szervezet. Fő célja a társasjáték-kultúra terjesztése, a játékos közösségek építése, valamint a hazai hagyományos játékkultúra emlékeinek gyűjtése és gondozása. Társasjátékklubok és játszóházak, játéksuli program, közösségi szolgálat és a hazai játékos civil szervezeteket bemutatása is szívügyük. Teszik mindezt garantáltan kütyü-mentesen. Csányiné Pataki Eszter mentor-rendezvényszervezővel az Országos Széchényi Könyvtárban, a Múzeumok éjszakáján ült le beszélgetni Fazekas Gyöngyvér.

A szakrális népénekeket, vagyis a múltunk egyik legjellemzőbb lenyomatait tartalmazza az a kötet, mely Medgyesy S. Norbert művelődéstörténész kutatómunkájának összefoglalásaként jelent meg A Nyugat-Dunántúl egyházzenei anyanyelve címmel. A könyv gerincét elsősorban Lajtha László zenetudós, népzenekutató 1950-es és 60-as években folytatott gyűjtőmunkája adja. A műfajok szerinti tematikába sorolt énekekről, és a kutatómunka hátteréről Tóth Zsófia beszélgetett a szerzővel, Medgyesy S. Norberttel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docensével, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népzene tanszékének tanárával.

A kard regénye című könyv, amelyet Kovács Olivér írt, a tudományos-ismeretterjesztő irodalomban jelent meg 2024 júniusában. A mű a kard történetét és jelentőségét vizsgálja. A szerző ötletén alapulva a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában nyílt kiállítás, amely a magyarországi kard-történet legérdekesebb darabjait mutatja be. A kard magyar útja című kiállítás, amely a magyar szablyák művészi és történelmi jelentőségét mutatja be. A kiállítás gyűjteményekből származó, akár műalkotásnak is minősülő példányokat sorakoztat fel, hangsúlyozva a kard emberiség egyik legikonikusabb fegyvere, valamint jelképes szerepét. Kovács Olivért és a múzeum történészét, B. Szabó Jánost, Fazekas Gyöngyvér kérdezte.

A homoludens.hu Egyesület egy 2007-ben alapított magyarországi civil szervezet. Fő célja a társasjáték-kultúra terjesztése, a játékos közösségek építése, valamint a hazai hagyományos játékkultúra emlékeinek gyűjtése és gondozása. Társasjátékklubok és játszóházak, játéksuli program, közösségi szolgálat és a hazai játékos civil szervezeteket bemutatása is szívügyük. Teszik mindezt garantáltan kütyü-mentesen. Csányiné Pataki Eszter mentor-rendezvényszervezővel az Országos Széchényi Könyvtárban, a Múzeumok éjszakáján ült le beszélgetni Fazekas Gyöngyvér.

Nem könnyű egy-egy színházi évad mérlegét megvonni, mégis mindannyiszor erre vállalkozik a teátrumok országosnak nevezett találkozója, amely valójában már kárpát-medencei fórum. Nagy György András a házigazdát – vagyis a Debreceni Csokonai Színházat - képviselő zsűritagot, Ráczkevei Anna Jászai Mari-díjas színésznőt, érdemes és kiváló művészt kérte beszélgetésre.

Lehet egy szakácskönyvből színházi előadás? Ha Hegyi Barbara a szerző, akkor a válasz: igen! Természetesen, ahogy a kötet úgy a produkció sem csupán a főzésről és az ételekről szól, hanem emlékekről, érzésekről és emberi kapcsolatokról is. A felvételt a színésznővel Kovács Éva Rebecca készítette. A különleges előadást a nyáron két alkalommal: július 1-jén és augusztus 25-én láthatják a nézők Budapesten, a Barabás Villa szabadtéri színpadán.

Évek óta hagyomány, hogy a debreceni Kodály Filharmónia egy a belvárosban szervezett ingyenes koncerttel köszöni meg a nézőknek az évadot és egyben ezzel le is zárja azt. Idén a szeszélyes időjárás miatt percekkel az esemény előtt menekültek be a résztvevők a közeli próbaterembe. Itt – ahogy Mikos Ákos felvételén is hallják majd – először Puskás István a város kultúráért felelős alpolgármestere mondott köszöntőt, majd Somogyi-Tóth Dániel a zenekar ügyvezető-művészeti vezetője összegezte a helyzetet.

Nem könnyű egy-egy színházi évad mérlegét megvonni, mégis mindannyiszor erre vállalkozik a teátrumok országosnak nevezett találkozója, amely valójában már kárpát-medencei fórum. Nagy György András a házigazdát – vagyis a Debreceni Csokonai Színházat - képviselő zsűritagot, Ráczkevei Anna Jászai Mari-díjas színésznőt, érdemes és kiváló művészt kérte beszélgetésre.

Lehet egy szakácskönyvből színházi előadás? Ha Hegyi Barbara a szerző, akkor a válasz: igen! Természetesen, ahogy a kötet úgy a produkció sem csupán a főzésről és az ételekről szól, hanem emlékekről, érzésekről és emberi kapcsolatokról is. A felvételt a színésznővel Kovács Éva Rebecca készítette. A különleges előadást a nyáron két alkalommal: július 1-jén és augusztus 25-én láthatják a nézők Budapesten, a Barabás Villa szabadtéri színpadán.

Évek óta hagyomány, hogy a debreceni Kodály Filharmónia egy a belvárosban szervezett ingyenes koncerttel köszöni meg a nézőknek az évadot és egyben ezzel le is zárja azt. Idén a szeszélyes időjárás miatt percekkel az esemény előtt menekültek be a résztvevők a közeli próbaterembe. Itt – ahogy Mikos Ákos felvételén is hallják majd – először Puskás István a város kultúráért felelős alpolgármestere mondott köszöntőt, majd Somogyi-Tóth Dániel a zenekar ügyvezető-művészeti vezetője összegezte a helyzetet.