Klíma-vita: miért nincs konszenzus? Tudomány a politika szorításában. Vendég: Dr. Szarka László
Szerkesztő: Pozsgai Nóra

„A klímaváltozási konszenzuson túl” Ezzel a címmel rendeztek nemzetközi konferenciát a Magyar Tudományos Akadémián decemberben. Az eredeti szándék a klímaváltozással kapcsolatos nézetek kiegyensúlyozott vitája és szembeállítása volt. A fősodorhoz tartozó kutatók azonban elutasították a részvételt, így a programban a szkeptikus oldalt képviselő előadások domináltak. Az esemény jelentős áttörésnek tekinthető, mivel ez az első alkalom, hogy egy nemzeti akadémia engedélyezte egy ilyen találkozó megrendezését saját épületében.

Vendégünk a konferencia főszervezője, Prof. Dr. Szarka László Csaba geofizikus mérnök, az MTA rendes tagja, a Professzorok Batthyány Köre energia-munkacsoport elnöke, a Klímaintelligencia Alapítvány magyarországi követe.

(A fotón a konferencia egyik fő előadója: Demetris Koutsoyiannis)

A Davosi Világgazdasági Fórumról Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel beszélgetünk, illetve arról, hogy körülbelül 170 párt indulhat a 2026. április 12-ére kitűzött országgyűlési képviselő-választáson – közölte az Országos Bírósági Hivatal az MTI kérdésére.

A történetet, mely Széchenyi István felajánlását illeti, az iskolában is tanítják. De hogyan is történt? Mi is történt? Kiknek volt meghatározó szerepe a Magyar Tudós Társaság, vagyis a Magyar Tudományos Akadémia létrejöttében?
Hogyan alakultak az első évek? Hogyan lett Arany János az Akadémia főtitkára?
Vendégem Csorba László történész, a Budapesti Történeti Múzeum igazgatója

fotó:
wikipedia.org
mta.hu

Az is kiderült, hogyan élt a macsói Béla herceg, merre járt, sőt, milyen volt az étrendje.
És mi köze volt a Rurik-dinasztiához, mely az első oroszországi uralkodókat adta.
És azt is lehet tudni, ki volt a gyilkosa.
Vendégeim:
Borbély Noémi, genetikus, ELTE, HTK, Archeogenomikai Kutatóintézet
Takács Ágoston, régész, Budapesti Történeti Múzeum

fotó:
https://www.abtk.hu/

A HUN-REN–PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán, a magyar kultúra napján, január 22-én tartotta szokásos év eleji műhelykonferenciáját, melynek témája a régi magyar irodalom papköltőinek életműve volt.
"A műhelykonferencia célja annak vizsgálata, miként határozza meg a papi/lelkészi vagy szerzetesi hivatás a lírai megszólalás formáit a régi magyar irodalom papköltőinek műveiben. Elsősorban arra keressük a választ, hogy miben különbözik a felszentelt szerzők vallásos költészete a világi alkotókéitól, kimutatható-e az ordó jelentősége az életműben, illetve az egyes költeményekben, valamint hogy a papi hivatás és a lírai szubjektivitás miként viszonyul egymáshoz." - olvasható a műhelykonferencia meghívójában.

A konferenciát követően műsorunknak interjút adott Egyed Emese költő, irodalomtörténész, egyetemi tanár és Hubert Ildikó irodalomtörténész, ny. főiskolai tanár a tanácskozás témaköreiről és az előadásukban bemutatott Ányos Pál, valamint Baróti Szabó Dávid munkásságának a jelentőségéről.

A Biztonságosabb Internet Napját 2004 óta ünneplik a világban. Jelenleg körülbelül 170 országban tartanak programokat. A világnap mindig február második hetének keddjén van. Mennyiben lesz más az idei? Kérdezem vendégünktől, Baracsi Katalin internetjogásztól.

1. Míg Európa Grönladra figyelt, az amerikai polgárokat sokkal jobban foglalkoztatta egy másik ügy. Az Egyesült Államok egyik legnagyobb belpolitikai válsága bontakozott ki az elmúlt hetekben Minnesotában, a bevándorlási ügynökségek jelenléte miatt.
Csizmazia Gábor Amerika-szakértővel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársával beszélgetünk a háttérről és a következményekről.

2. Év eleji villámkérdés a Nyugat-Balkánról: mi várható, és lesz-e uniós csatlakozás? Lángné Petruska Szidóniát, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját kérdezzük.

Dr. Náray-Szabó Gábor akadémikussal, a Professzorok Batthyány Köre korábbi elnökével, a PBK céljáról, feladatairól, a 2025-ben tartott rendezvényeiről, a 30 évesek lettünk című jubileumi konferenciáról, együttműködő partnereiről, a munkacsoportok tevékenységéről, a tudománytörténeti értékek továbbadásának a jelentőségéről beszélgetünk.
Az 1995-ben megalakult Professzorok Batthyány Köre a nemzet jövője iránt elkötelezett értelmiségiek polgári szerveződéseként fejti ki tevékenységét, segíti a nemzeti keresztény-konzervatív értékrend érvényre juttatását a magyar társadalomban. Tevékenysége elismeréseként korábban a Széchenyi-emlékdíjat, a Magyar Örökség Díjat és a Polgári Magyarországért Díjat nyerte el.
(fotó: https://univet.hu)

Szentek a rajzfiókból című sorozatunkat folytatjuk: Remete Szent Pálra,
Remete Szent Antalra és Szent Sebestyénre emlékezünk. A falképmásolatokat a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ őrzi. Kovács Gergely művészettörténésszel, a tervtár munkatársával beszélgetünk. (fotó: memmdk)

A Davosi Világgazdasági Fórumról Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel beszélgetünk, illetve arról, hogy körülbelül 170 párt indulhat a 2026. április 12-ére kitűzött országgyűlési képviselő-választáson – közölte az Országos Bírósági Hivatal az MTI kérdésére.

„A klímaváltozási konszenzuson túl” Ezzel a címmel rendeztek nemzetközi konferenciát a Magyar Tudományos Akadémián decemberben. Az eredeti szándék a klímaváltozással kapcsolatos nézetek kiegyensúlyozott vitája és szembeállítása volt. A fősodorhoz tartozó kutatók azonban elutasították a részvételt, így a programban a szkeptikus oldalt képviselő előadások domináltak. Az esemény jelentős áttörésnek tekinthető, mivel ez az első alkalom, hogy egy nemzeti akadémia engedélyezte egy ilyen találkozó megrendezését saját épületében.

Vendégünk a konferencia főszervezője, Prof. Dr. Szarka László Csaba geofizikus mérnök, az MTA rendes tagja, a Professzorok Batthyány Köre energia-munkacsoport elnöke, a Klímaintelligencia Alapítvány magyarországi követe.

(A fotón a konferencia egyik fő előadója: Demetris Koutsoyiannis)

1. Február 4-én és 5-én folytatódnak a háromoldalú tárgyalások Ukrajna és Oroszország között az Egyesült Államok közvetítésével Abu-Dzabiban. Mit tudunk eddig? Mi a fő vitapont? Hogyan hat a folyamatra, hogy közben Moszkva továbbra is rakétákkal és drónokkal támad? És az, hogy Európa további jelentős pénzösszegekkel támogatja Ukrajnát?
Siklósi Pétert, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját kérdezzük.

2. Újabb, és egyben utolsó év eleji villámkérdés – ezúttal Szilágyi Mátyás volt moldovai nagykövethez, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatójához címezve: Mi lesz idén a keleti szomszédságunkban? Mire és miért érdemes figyelni a külpolitikában?

1. Február 4-én és 5-én folytatódnak a háromoldalú tárgyalások Ukrajna és Oroszország között az Egyesült Államok közvetítésével Abu-Dzabiban. Mit tudunk eddig? Mi a fő vitapont? Hogyan hat a folyamatra, hogy közben Moszkva továbbra is rakétákkal és drónokkal támad? És az, hogy Európa további jelentős pénzösszegekkel támogatja Ukrajnát?
Siklósi Pétert, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját kérdezzük.

2. Újabb, és egyben utolsó év eleji villámkérdés – ezúttal Szilágyi Mátyás volt moldovai nagykövethez, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatójához címezve: Mi lesz idén a keleti szomszédságunkban? Mire és miért érdemes figyelni a külpolitikában?

Az elmúlt adásokban a Ptk. második, Az ember, mint jogalany című könyvével kezdtünk megismerkedni. Az előző adásban a cselekvőképesség általános szabályaival, és az ezzel kapcsolatos jogi szabályozással ismerkedtünk meg. Ma ezen témát a kiskorúsággal, és a korlátozottan cselekvőképes kiskorúak által megtehető jognyilatkozatokkal folytatjuk, amelyben segítségünkre lesz műsorunk állandó jogi szakértője, Dr. Szalay Kornél Géza ügyvéd. Kérdéseiket, észrevételeiket várjuk mindennap a 255-33-76-os telefonszámon, illetve a szalaykg@gmail.com címen. Kérjük hagyják meg elérhetőségüket és jogi szakértőnk visszahívja Önöket.