Dr. Náray-Szabó Gábor akadémikussal a Professzorok Batthyány Köre tevékenységéről beszélgetünk.
Szerkesztő: Sallai Éva

„Valamikor nem is olyan nagyon régen, a Tolna megyei Györében, egy kis szabóműhelyben rendszeresen összegyűlt a szomszédság, székelyek, svábok és tősgyökeres györeiek – nagybeszédű emberek, valamennyien a történetmesélés „professzorai”. A téli estéken közös munkával és színes történetekkel, anekdotákkal szórakoztatták egymást. Az akkor kislány, Evacska pedig figyelmesen és nagy odaadással hallgatta őket...A Hagyományok Házában évről évre majd kétezer gyermek vesz részt a Találkozás a néphagyománnyal gyermekprogramon, és amikor a mesemondás következik, ők immár Evacskát hallgatják élvezettel, lebilincselve.”- írja Németh Nóra az ...oda-küjjel Andrásfalán – Fábián Éva mesél című könyv előszavában.(lsd.:https://fabianevamesel.hagyományokhaza.hu)

Fábián Éva Príma Primissima díjas népdalénekes, mesemondó, előadóművész, az Óbudai Népzene Iskola népi ének tanára, a Hagyományok Háza Találkozás a néphagyománnyal és a Magyar népmese - hagyományos mesemondás elnevezésű képzésének oktatója, mesemondója. Mai műsorunkban a bukovinai székely élőszavas mesemondás hagyományának őrzéséről és továbbadásáról, a mesemondási alkalmak jelentőségéről, a mese varázsáról beszélgetünk.

(fotók: https://fabianevamesel.hagyományokhaza.hu és Magyar Katolikus Rádió Szekeres Zsombor)

Az elmúlt hetek közéleti eseményeiről beszélgetünk Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai eiemzőkkel.

Ahogy az észak-atlanti térség geopolitikai helyzete egyre széttöredezettebbé válik, az Egyesült Államok és az Európai Unió között mélyülő szakadékból az „eltűnő Nyugat” fogalma kezd kirajzolódni. Ezt tovább súlyosbítja, hogy az USA és Kanada között is mélyül a szakadék. Az elszigetelődéstől tartva Ottawa agresszíven mélyíti intézményi és gazdasági kapcsolatait Brüsszellel, hogy így megkerülje az amerikai változékonyságot.
Vedégeink a Magyar Külügyi Intézet munkatársai: Ramachandra Byrappa vezető kutató és Lévai Dániel kutató

Hiába van mondanivalónk, hiába van értékes gondolatunk, tudásunk, vagy akár tárgyi termékünk is – ha nem jut el az emberekhez. Akkor olyan mintha nem is lenne. „Az ismertség eszköz. A követőtábor erőforrás. A befolyás felelősség. A népnevelés pedig kötelesség.” –mondja Csábi Boróka, a Te vagy a brand alapítója és vezetője, aki tanfolyamokkal, tananyagokkal, egyéni mentorprogrammal segít láthatóvá tenni az embert a cég mögött.
Vele beszélgetünk a Kerengőben.

A Boldog Ceferino Intézet egyik fő tevékenysége a cigánypasztoráció. Két munkatárssal, Bángi Magyar Annával és Németh Péter szakmai asszisztenssel beszélgetünk

Mire jók az immateriális befektetések?
Milyen a magyar adórendszer?
Mire jó az ÁFA?
Hogy adóznak a multik?
Mik lehetnek a magyar gazdaság fő prioritásai?
Mit tesz hozzá az emberi boldogság a gazdaság teljesítményéhez?

Vendégem Csath Magdolna közgazdász.

Szálláshelyek: , vagyis rövid időre történő szálláskiadás: újabb tiltások jönnek?

Vendégem Balla Ákos, a Balla Ingatlan ügyvezető tulajdonosa

„Amikor nagyon fáradt leszel, érted üzen az erdő,"- írta Márai. Engem is sokszor hív az erdő, a közeli és távoli tájak mezői. Vajon az erdők tényleg hívnak? Vagy csak mi gondoljuk, hogy szeretik, ha bevetjük magunkat rengetegükbe? Sokszor tűnődöm ezen, keresem a választ a levelek susogásában, az ágreccsenésben, a méltóságos koronák árnyában. Talán nem csak én vagyok így ezzel..."- olvasható Halmos Monika természetgyógyász, aranydiplomás gasztronómus, az ehető virágok szakértőjének a honlapján. Mai műsorunkban a Vadon nőtt étterem - kalandozás a vadnövény-gasztronómiában című, a Hagyományok Háza Szabadegyeteme keretében május 7-én tartott előadása témaköreiről beszélgetünk.
(fotók: Magyar Katolikus Rádió Szekeres Zsombor, https://halmosmonika.hu és a szerk.)

A Rubicon est témája Isonzó volt. 1915. májusi hadba lépése után Olaszország minden erejét összeszedve egyetlen frontszakaszon próbálta áttörni az osztrák–magyar hadsereg védővonalát az Isonzó folyó mentén, hogy aztán a hátországba betörve kiüsse a Monarchiát a háborúból. Pontosan 109 évvel ezelőtt, a X. isonzói csata során az olaszok minden korábbinál nagyobb erőket vetettek be, azonban támadásaik hatalmas áldozatok árán is csak csekély területi nyereségekkel jártak. Az extrém földrajzi viszonyok és a Monarchia hadseregének helytállása keresztülhúzta az olaszok számításait, sőt, 1917-ben jelentős német segítséget igénybe véve Caporettónál sikerült áttörni az olaszok védővonalát, így a frontvonal több mint két évnyi öldöklő küzdelem után elmozdult. A kortársak közül többen is földi pokolként hivatkoztak az Isonzó vidékére, ami számos nemzet fiainak – köztük több tízezer magyarnak – végső nyughelyévé vált. A meghívott szakértő Dr. Juhász Balázs történész, az ELTE Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék docense volt. Vele beszélgetünk.

Vendégünk Trembeczki Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet kutatója.