Őrtüzek
Irán atomprogramja
Az új közel-keleti béke mozgatórugója egy gazdasági alapú együttműködés
Szerkesztő: Udvarhelyi Erzsébet
Elhangzott: 2025.07.05. 09:04
Irán ideiglenesen felfüggesztette az együttműködést a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ). A nemzetközi szervezet júniusi jelentésében újabb szankciókat javasolt Iránnal szemben, mert nem volt együttműködő nukleáris programjával kapcsolatban. A NAÜ vezetősége Bécsben hivatalosan is megállapította, hogy Teherán megszegte kötelezettségét, miszerint teljes atomprogramját nyilvánosságra kell hoznia. A NAÜ adatai szerint Irán több mint 400 kilogramm 60 százalékos tisztaságú, közel fegyverminőségű uránnal rendelkezik. Szakértők úgy gondolják, hogy ez 90 százalékosra tovább dúsítva már több atomfegyver előállításához is elegendő mennyiség. Izrael és az Egyesült Államok az iráni nukleáris fenyegetés felszámolásával indokolta legutóbbi támadásait. A teheráni vezetés kitart amellett, hogy nem akar atomfegyver birtokába jutni.
Irán 86 éves vezetője, Ali Hamenei ajatollah 1989 óta irányítja Irán politikáját. A több mint egy hét után megszólaló ajatollah úgy látja, hogy Teherán győzedelmeskedett Amerika és Izrael felett. Péntek reggeli nyilatkozatában Reza Pahlavi száműzött iráni koronaherceg az iszlamista rezsimet okolta az Izraellel való konfliktusért, és felszólította az irániakat, hogy „utcai tüntetésekkel és országos sztrájkokkal döntsék meg az Iszlám Köztársaságot”. Fatvát, azaz vallási rendeletet adott ki Donald Trump amerikai elnök és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen Nasszer Makarem Sirázi, Irán egyik vezető nagyajatollahja.
Miként valósulhat meg egy gazdasági érdekeken alapuló közel-keleti béke? Az iráni atomprogramról és a közel-keleti békefolyamat lehetőségeiről dr. Sayfo Omarral, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetőjével, az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézetének kutatójával beszélgettünk.
2026. január 03.
szombat
9:04 |
 |
Őrtüzek
Gróf Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter népiskola-építési programja
Szerkesztő: Udvarhelyi Erzsébet
» bővebben...Gróf Klebelsberg Kuno a két világháború közötti évek egyik legfontosabb és legnagyobb hatású kultúrpolitikusa volt, aki 1922 és 1931 között állt a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium élén. Közel egy évtizedes kultuszminiszteri tevékenységének, elméleti munkásságának, gyakorlati érzékének és szervezőkészségének bizonyítéka számos korabeli kulturális, oktatási reform, új tudományos, közművelődési, valamint oktatási intézmény – írja Székelyné Kőrösi Ilona Tanyai iskolaépítési akció Kecskeméten 1926-ban című munkájában. 100 évvel ezelőtt, 1925-ben indult az 5 évig tartó tanyai iskolaépítési program, országszerte 5000 új iskolát építettek. Ebből 1018 a Homokhátságon épült. A tanítók fontos szerepet töltöttek be a tanyavilág életében, nemcsak a gyermekek, hanem a felnőttek művelődését is segítették.
A 150 éve született gróf Klebelsberg Kunó, a korszakos jelentőségű életművet és örökséget hátrahagyó művelődéspolitikus, 1922–1931 között vallás- és közoktatásügyi miniszter hatása mindmáig felbecsülhetetlen a magyar oktatásügyre, tudománypolitikára és kultúrára. Klebelsberg Kunó születésének 150. évfordulója alkalmából a 2025-ös év Klebelsberg Kuno-emlékév. 2025. szeptember közepétől 2026. júniusig jubileumi kiállítás látható a Szegedi Dóm Látogatóközpontban. A Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtár és Levéltár kiadásában 2024-ben képes album és dokumentumgyűjtemény jelent meg Klebelsberg Kuno 1926 és 1930 közötti szegedi egyetemi építkezéseiről („Te saxa loquuntur – Képes album és dokumentumgyűjtemény az 1926–1930 közötti szegedi egyetemi építkezésekről”). Vajda Tamás történész–levéltárossal, a széles körű együttműködésben megvalósult kiállítás egyik alkotójával és a kötet egyik szerzőjével, szerkesztőjével a Klebelsberg-életműről beszélgettünk. |
2025. december 20.
szombat
9:04 |
|
Őrtüzek
Egy éve bukott meg az Aszad-rezsim – Szíria új helye a világban
Szerkesztő: Udvarhelyi Erzsébet
» bővebben...Az elmúlt egy évben gyökeres külpolitikai irányváltás következett Szíriában, melynek értelmében az eddig a keleti blokkhoz tartozó Szíria a nyugati blokk részévé vált – mondta rádiónknak Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője. Az Ahmed es-Saraa által vezetett Levantei Felszabadítási Szervezet (Hajat Tahrír as-Sám, HTS) 2024. december 8-án egynapos villámoffenzívával elfoglalta a fővárost, véget vetve ezzel az Aszad-rezsim megdöntésére irányuló, 2011-ben kirobbant polgárháborúnak. Ahmed es-Saraa jelenleg ideiglenes elnökként vezeti a muszlim és arab többségű közel-keleti országot. Szíria külpolitikai kapcsolatait elemeztük Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emirátusok, Törökország, Washington és az Európai Unió vonatkozásásban. Sayfo Omarral, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetőjével, az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézetének kutatójával beszélgettünk. |
2025. december 06.
szombat
9:04 |
|
Őrtüzek
„Koreai típusú” béke Ukrajnában? – Az USA hosszú távú érdekei az orosz–ukrán konfliktusban
Szerkesztő: Udvarhelyi Erzsébet
» bővebben...Hetven év alatt sem sikerült az időleges tűzszünetet valódi békeegyezménnyé alakítani Észak- és Dél-Korea között. Milyen békeegyezmény várható Oroszország és Ukrajna között?
Ha mindenki elégedetlen, az jó eredmény, mert ez azt jelenti, hogy senki sem kapott meg mindent – így összegezhető az amerikai külpolitika célkitűzése az orosz–ukrán konfliktus rendezésében. Kedden Mark Rutte NATO-főtitkár Ukrajna esetleges NATO-tagságával kapcsolatban kiemelte, hogy a NATO-hoz csatlakozáshoz szükséges konszenzusra Ukrajna esetében jelenleg nincs lehetőség – utalva arra, hogy az Egyesült Államok nem támogatja Ukrajna NATO-tagságát. Ukrajna elsősorban mint ütközőzóna szerepel a nagystratégiában. Mivel az Egyesült Államoknak nincs létfontosságú érdeke Kelet-Európában, annál inkább az indiai- és a csendes-óceáni térségben, ezért az USA azt szeretné, hogy ha az Európai Unió átvenné az amerikaiak szerepét az európai biztonsági struktúrában. Az amerikai külpolitika célkitűzéseiről az orosz–ukrán konfliktus relációjában dr. Magyarics Tamás történésszel, az ELTE professor emeritusával beszélgettünk.
|
2025. november 22.
szombat
9:04 |
|
Őrtüzek
Ukrajna az orosz–ukrán háború után
Az orosz területi követelések
Szerkesztő: Udvarhelyi Erzsébet
» bővebben...Az oroszok feltétele az ukrán háborút kiváltó okok tartós rendezésére, hogy az Egyesült Államok katonai jelenléte szűnjön meg az 1997. után csatlakozott NATO-tagállamokban.
Oroszország az „annektált” öt ukrán megye teljes területét magának követeli, Ukrajna azonban ragaszkodik ahhoz, hogy az alkotmány alapján nem mondhat le a politikai vezetés az ország területeiről. Moszkva Ukrajna alkotmányának visszavonását és a nemzeti kisebbségekre vonatkozó diszkriminatív törvények eltörlését követeli.
„Adódhat egy olyan történelmi lehetőség, amikor az orosz vezetőség pillanatnyi politikai érdekeinek megfelelően dönt határairól, így keleti és nyugati határairól egyaránt. Ebben a környezetben nem elképzelhetetlen egy olyan határmódosítás, amely korábbi, akár történelmi, etnikai szempontokat vesz figyelembe. Ezek a változások alapjaiban kérdőjelezhetik meg Trianont.” Erről beszélt rádiónknak dr. Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai szakértő.
Mindeközben nyilvánosságra került Donald Trump amerikai elnök 28 pontos béketerve, Ukrajna 100 milliárd dollárt kapna az újjáépítésre.
|
2025. november 08.
szombat
9:04 |
|
Őrtüzek
Törékeny béke – A Sarm es-Sejk-i békemegállapodás jövője
Szerkesztő: Udvarhelyi Erzsébet
» bővebben...Mennyire törékeny a Sarm es-Sejk-i közel-keleti békemegállapodás, és milyen hatást gyakorol a térség béketörekvéseire? Az izraeli–Hamász háborút lezáró Sarm es-Sejk-i békeszerződés aláírói, szereplői saját biztonságuk, geopolitikai célkitűzésük érdekében nyomást gyakorolnak a Hamászra. Mivel az Egyesült Államok elfogadta, hogy Szíriában a török érdekek érvényesüljenek, Törökország megígérte, hogy nyomást gyakorol a Hamászra, úgy, ahogy Katar is, amely biztonsági megállapodást kötött az Egyesült Államokkal. A béke fenntartásában Egyiptom és Szaúd-Arábia is érdekelt. Ebben a folyamatban az is szerepet játszik, hogy az európai országok migrációs politikájában kritikai szemlélet tapasztalható, ráadásul Irán kiesése, meggyengülése jelentősen hozzájárulhat a béke tartós fenntartásához.
A Törökország–Katar-tengelyről és a Sarm es-Sejk-i békemegállapodás tartósságáról, jövőjéről dr. Sayfo Omarral, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetőjével, az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézetének kutatójával beszélgettünk.
|
2025. október 25.
szombat
9:04 |
|
Őrtüzek
Sarm es-Sejk után – A palesztin államiságról II.
Szerkesztő: Udvarhelyi Erzsébet
» bővebben...Aláírta Sarm es-Sejkben a gázai tűzszüneti megállapodást Donald Trump amerikai elnök, Recep Tayyip Erdogan török államfő, Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök és Tamím bin Hamad al-Száni katari emír. A négy aláíró állam – az Egyesült Államok, Egyiptom, Katar és Törökország – garanciavállaló országként vállalta, hogy ügyel a gázai tűzszüneti megállapodás betartására. Ezzel Izrael és a Hamász egyaránt aláírta Donald Trump amerikai elnök gázai béketervének első fázisát.
Néhány napja a Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveresei többször is megtámadták az izraeli erőket, belépve a sárga vonalnak nevezett Gázai övezeti ütközőzónába, és ezzel súlyosan megsértették a két fél között csaknem egy héttel ezelőtt kihirdetett tűzszünetet. Izrael a történtek után vasárnap támadást indított Gáza ellen, ezzel halványítva a reményét annak, hogy az Egyesült Államok közvetítésével létrejövő tűzszünet tartós békéhez vezethet az övezetben. Izrael feltételezett Hamász-célpontokat támadott az övezet déli részén, Rafahban, főleg a levegőből.
Kevés esély van arra, hogy a Hamász része legyen a palesztin politikai folyamatoknak, bár ez a kérdés a kairói tárgyalásokon is napirendre került. Ám a két évvel ezelőtt, 2023. október 7-én a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet által végrehajtott brutális támadásnak köszönhetően Izrael számára ez a kérdés vörös vonalat jelent. Mára közel 170 állam ismerte el az ENSZ-ben a palesztin államot. Mindennek lényege Csicsmann László közel-kelet szakértő szerint az, hogy egyelőre lekerült a napirendről Gáza annexiójának lehetősége, terve Izrael által. A palesztin államiság kérdéséről, Donald Trump 20 pontos gázai béketervéről és Izrael regionális hegemóntörekvéséről Csicsmann László Közel-Kelet szakértővel, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanárával, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatójával beszélgettünk.
|
2025. október 11.
szombat
9:04 |
|
Őrtüzek
Aláírta a túszmegállapodást Izrael és a Hamász iszlamista terrorszervezet – A palesztin államiságról
Szerkesztő: Udvarhelyi Erzsébet
» bővebben...Izrael jóváhagyja a tűzszünetet a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezettel, miután megállapodás született a sarm es-sejki tárgyalások során. A megállapodás értelmében azonnali tűzszünet lép életbe, és a terrorszervezet által fogva tartott összes izraeli túsz szabadon bocsátása szombaton kezdődik, és vasárnapra befejeződik. Ezzel Izrael és a Hamász egyaránt aláírta Donald Trump amerikai elnök gázai béketervének első fázisát. A túszok szabadulását követően az izraeli hadseregnek 24 órája lesz, hogy visszavonuljon az úgynevezett „sárga vonalon” túlra. Ezt követően fokozatos visszavonulással közelítenek majd az izraeli erők a Gázai övezet határához. A tűzszünet első öt napjában napi 400 humanitárius segélyszállítmány jut Gázába. Az amerikai elnök pénteken a Közel-Keletre utazott.
Kevés esély van arra, hogy a Hamász része legyen a palesztin politikai folyamatoknak, bár ez a kérdés a kairói tárgyalásokon is napirendre került. Ám a két évvel ezelőtt, 2023. október 7-én a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet által végrehajtott brutális támadásnak köszönhetően Izrael számára ez a kérdés vörös vonalat jelent. Mára közel 170 állam ismerte el az ENSZ-ben a palesztin államot. Mindennek lényege Csicsmann László közel-kelet szakértő szerint az, hogy egyelőre lekerült a napirendről Gáza annexiójának lehetősége, terve Izrael által. A palesztin államiság kérdéséről, Donald Trump 20 pontos gázai béketervéről és Izrael regionális hegemóntörekvéseiről Csicsmann László Közel-Kelet szakértővel, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanárával, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatójával beszélgettünk.
|
2025. szeptember 27.
szombat
9:04 |
|
Őrtüzek
Fiume státusza: jogi és lelki hovatartozás magyar, horvát és olasz szempontból II.
Szerkesztő: Udvarhelyi Erzsébet
» bővebben...Mit jelentett Fiume a horvát, az olasz és a magyar közvélemény, történeti, nemzeti tudat számára? Az 1868. évi magyar–horvát kiegyezés 66. paragrafusa háromoldalú tárgyalást írt elő „Magyarország országgyülése, Horvát-, Szlavon- és Dalmátországok országgyülése és Fiume városa közt”. A tárgyalások megindultak, de I. Ferenc József nem tudta rendezni Fiume közjogi státuszát, mert a horvátok ebben nem voltak partnerek, és a magyar politika sem tudta őket erre rákényszeríteni, így Ferenc József „provizóriumot” hagyott jóvá. Zágrábban a parlament 1870-ben ugyan tudomásul vette a kialakult állapotot, de nem ismerte el Fiume Magyarországhoz tartozását. Ezen alapul a horvát történetírás álláspontja. Fiume tehát nem volt a Magyar Királyság része, de a Magyar Királyság kormányozta, fejlesztette a várost, intézte a közlekedési, a kereskedelmi és a gazdasági ügyeket az Osztrák–Magyar Monarchia idején. 1868-1914-ig Budapest csillagászati összegeket költött Fiume fejlesztésére.
Fiume státuszáról, jogi és lelki hovatartozásáról beszélgetünk magyar és horvát szempontból, elsősorban az érzelmi kötelékekről, arról, hogy mit jelentett Fiume a horvát, az olasz és a magyar közvélemény, történeti-nemzeti tudat számára. Dr. Ábrahám Barna történésszel, az ELTE BTK Román Filológiai Tanszékének egyetemi docensével, az ELTE BTK Történeti Intézet Közép-Európa Tanulmányok oktatójával beszélgettünk.
|
2025. szeptember 13.
szombat
9:04 |
|
Őrtüzek
Fiume státusza: jogi és lelki hovatartozás magyar, horvát és olasz szempontból 1776–1918.
Szerkesztő: Udvarhelyi Erzsébet
» bővebben...Mit jelentett Fiume a horvát, az olasz és a magyar közvélemény, történeti, nemzeti tudat számára? Az 1868. évi magyar–horvát kiegyezés 66. paragrafusa háromoldalú tárgyalást írt elő „Magyarország országgyülése, Horvát-, Szlavon- és Dalmátországok országgyülése és Fiume városa közt”. A tárgyalások megindultak, de I. Ferenc József nem tudta rendezni Fiume közjogi státuszát, mert a horvátok ebben nem voltak partnerek, és a magyar politika sem tudta őket erre rákényszeríteni, így Ferenc József „provizóriumot” hagyott jóvá. Zágrábban a parlament 1870-ben ugyan tudomásul vette a kialakult állapotot, de nem ismerte el Fiume Magyarországhoz tartozását. Ezen alapul a horvát történetírás álláspontja. Fiume tehát nem volt a Magyar Királyság része, de a Magyar Királyság kormányozta, fejlesztette a várost, intézte a közlekedési, a kereskedelmi és a gazdasági ügyeket az Osztrák–Magyar Monarchia idején. 1868-1914-ig Budapest csillagászati összegeket költött Fiume fejlesztésére.
Fiume státuszáról, jogi és lelki hovatartozásáról beszélgetünk magyar és horvát szempontból, elsősorban az érzelmi kötelékekről, arról, hogy mit jelentett Fiume a horvát, az olasz és a magyar közvélemény, történeti-nemzeti tudat számára. Dr. Ábrahám Barna történésszel, az ELTE BTK Román Filológiai Tanszékének egyetemi docensével, az ELTE BTK Történeti Intézet Közép-Európa Tanulmányok oktatójával beszélgettünk. |
2025. augusztus 30.
szombat
9:04 |
|
Őrtüzek
Új kihívások az Egyesült Államok külpolitikájában: az Indiai- és a Csendes-óceán térsége
Szerkesztő: Udvarhelyi Erzsébet
» bővebben...Az Egyesült Államok szándéka az, hogy Európát olyan helyzetbe hozza, hogy az saját és szomszédjai biztonságáról többé-kevésbé tudjon gondoskodni, így Washington jobban tudjon koncentrálni az olyan területekre – elsősorban az Indiai- és a Csendes-óceán térségére –, ahol a 21. század valódi kihívásai jelentkeznek az amerikaiak részére. Az Egyesült Államok Kínával szemben az ún. megfékezés politikáját folytatja. Szeretné ugyanis megakadályozni, hogy Kína akadálytalanul kijusson a Csendes-óceánra. Ha Tajvan „elesik”, Kína szabad kijárást kap a Csendes-óceánra. Az orosz–ukrán háborúban tanúsított amerikai figyelem ezért egyfajta „teszt” Kína számára, hogy lássák, hogy az Egyesült Államok mi mindent hajlandó megtenni szövetségeseiért, mit kíván megtenni stratégiai pozíciója védelme érdekében. Az Egyesült Államok mindenképpen szeretné elkerülni az orosz–kínai egymásrautaltságot. Erről beszélt rádiónknak dr. Magyarics Tamás történész, az ELTE professor emeritusa.
Az orosz és a kínai erőközpontról, az amerikai külpolitika új kihívásairól, az amerikai közel-keleti ún. követő politikáról és az amerikai–kínai rivalizálás hosszú távú kérdéseiről dr. Magyarics Tamás történésszel, az ELTE professor emeritusával beszélgettünk. |
2026. január 17.
szombat
9:04 | Őrtüzek
A magyar tudomány és kultúra szolgálatában: Klebelsberg Kuno felsőoktatás- és tudománypolitikája
Szerkesztő: Udvarhelyi Erzsébet
» bővebben...Ujvári Gábor történész „a legnagyobb álmú magyar kultúrpolitikus”-nak nevezte gróf Klebelsberg Kunót, aki 1922 és 1931 között állt a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium élén. Klebelsberg Kuno többször megismételte: „Egy kultúrpolitikai Nagymajténynak, Világosnak fegyverlerakó közoktatásügyi minisztere sohasem leszek. Én nem hoztam fel a magam védelmére Trianont. A politikai Trianonba bele kellett mennünk, de a kultúrpolitikai fegyverletétel önkéntes lenne.” A kultúrpolitika kulcsszerepének hangsúlyozása különösen fontos volt 1919 után. Magyarország a kultúrpolitika, mindenekelőtt a „magas műveltség” területén törhetett ki legsikeresebben az elzártságból. Klebelsberg Kuno kultúrfölény-programjáról saját maga így nyilatkozott: „Kultúrpolitikámnak két vezető motívuma tehát ez: emelni a magyar tömegek művelődési szintjét, erkölcsi és szellemi belértékét, fajsúlyát, és ennek a műveltebb nemzetnek olyan vezetőket adni, akiknek a méretei megütik az európai dimenziókat, akiket a nemzet minden téren bizalommal és a siker reményében követhet”.
Klebelsberg Kunó születésének 150. évfordulója alkalmából a 2025–2026-os év Klebelsberg Kuno-emlékév. 2025. szeptember közepétől 2026. júniusig jubileumi kiállítás látható a Szegedi Dóm Látogatóközpontban. A Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtár és Levéltár kiadásában 2024-ben képes album és dokumentumgyűjtemény jelent meg Klebelsberg Kuno 1926 és 1930 közötti szegedi egyetemi építkezéseiről („Te saxa loquuntur – Képes album és dokumentumgyűjtemény az 1926–1930 közötti szegedi egyetemi építkezésekről”). Vajda Tamás történész–levéltárossal, a széles körű együttműködésben megvalósult kiállítás egyik alkotójával és a kötet egyik szerzőjével, szerkesztőjével a Klebelsberg-életműről beszélgettünk.
|
2026. január 18.
vasárnap
1:00 | Őrtüzek (ism.)
A magyar tudomány és kultúra szolgálatában: Klebelsberg Kuno felsőoktatás- és tudománypolitikája
Szerkesztő: Udvarhelyi Erzsébet
» bővebben...Ujvári Gábor történész „a legnagyobb álmú magyar kultúrpolitikus”-nak nevezte gróf Klebelsberg Kunót, aki 1922 és 1931 között állt a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium élén. Klebelsberg Kuno többször megismételte: „Egy kultúrpolitikai Nagymajténynak, Világosnak fegyverlerakó közoktatásügyi minisztere sohasem leszek. Én nem hoztam fel a magam védelmére Trianont. A politikai Trianonba bele kellett mennünk, de a kultúrpolitikai fegyverletétel önkéntes lenne.” A kultúrpolitika kulcsszerepének hangsúlyozása különösen fontos volt 1919 után. Magyarország a kultúrpolitika, mindenekelőtt a „magas műveltség” területén törhetett ki legsikeresebben az elzártságból. Klebelsberg Kuno kultúrfölény-programjáról saját maga így nyilatkozott: „Kultúrpolitikámnak két vezető motívuma tehát ez: emelni a magyar tömegek művelődési szintjét, erkölcsi és szellemi belértékét, fajsúlyát, és ennek a műveltebb nemzetnek olyan vezetőket adni, akiknek a méretei megütik az európai dimenziókat, akiket a nemzet minden téren bizalommal és a siker reményében követhet”.
Klebelsberg Kunó születésének 150. évfordulója alkalmából a 2025–2026-os év Klebelsberg Kuno-emlékév. 2025. szeptember közepétől 2026. júniusig jubileumi kiállítás látható a Szegedi Dóm Látogatóközpontban. A Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtár és Levéltár kiadásában 2024-ben képes album és dokumentumgyűjtemény jelent meg Klebelsberg Kuno 1926 és 1930 közötti szegedi egyetemi építkezéseiről („Te saxa loquuntur – Képes album és dokumentumgyűjtemény az 1926–1930 közötti szegedi egyetemi építkezésekről”). Vajda Tamás történész–levéltárossal, a széles körű együttműködésben megvalósult kiállítás egyik alkotójával és a kötet egyik szerzőjével, szerkesztőjével a Klebelsberg-életműről beszélgettünk.
|
2026. január 31.
szombat
9:04 | Őrtüzek
Szerkesztő: Udvarhelyi Erzsébet |
2026. február 01.
vasárnap
1:00 | Őrtüzek (ism.)
Szerkesztő: Udvarhelyi Erzsébet |
