Gépek örökbefogadása és felújítása az ajkai Bányászati Múzeumban
Bányavilágítás történeti kiállítás
Szerkesztő: Szentirmai Ágnes

Folytatjuk beszélgetésünket gróf Károlyi Györggyel és feleségével Angelicával, akik valóban a szívükön viselik a Fehérvárcsurgói Károlyi kastély épületének sorsát. Magyarországon különleges esetnek számít, hogy egy gróf a saját családi házát működtesse. De Károlyi György szerint egyáltalán nem baj, hogy az állam maradt a tulajdonos, mert ez kedvező az éplület jövője számára. A házaspárt az első lépésekről, a kastélyfelújítás kezdeteiről, az elért ereményekről kérdeztük.

Vendégeink: Mohos Gábor püspök, a Szent Jobb őre, Kovács Gergely történész-posztulátor, valamint Magyar Éva restaurátor.

Összeállításunkban megszólal Léphaft Pál délvidéki író, költő, karikatúrista, Préda Barna az erdélyi Zalánpataki Múzeum alapítója, a korondi születésű Józsa Judit keramikus, művészettörténész, Sarány István csíkszeredai újságíró, a Hargita népe szerkesztője, Popovics Pál a Kárpátaljai Magyar Cserkésszövetség elnöke, a Felvidékről Karaffa Attila, Dunaszerdahely alpolgármestere, az Őrvidéken élő Gáspár Adalbert OSB, aki kárpátaljai születésű, de a tihanyi bencés közösség tagjaként Alsóőrön szolgálja a magyar híveket valamint Mózessy Gergely történész, a Székesfehérvári Egyházmegye levéltárának igazgatója és Smohai András Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum vezetője.

Hogyan lakhat ma egy magyarországi kastélyban egy gróf, akivel nap mint nap találkozni is lehet. Fehérvárcsurgón éppenséggel van rá esély, hiszen Károlyi József unokája, gróf Károlyi György volt párizsi nagykövet a rendszerváltás után visszatért a családi kastélyba, amelyet a felújítás után múzeumként, szállodaként, kulturális térként működtet alapítványi formában feleségével, Angelica asszonnyal. Miért döntöttek úgy, hogy Párizsból a Székesfehérvár melletti kastélyba költöznek, amelynek műemlék épületét együtt üzemeltetik? Egyáltalán hogyan alakul egy emigrációban felnövő magyar gróf sorsa és hogyan talál rá magyar múltjára, ősei értékteremtő tevékenységére? A székesfehérvári Szent István díjas Károlyi György gróf és felesége Angelica asszony először Párizsban töltött gyermekéveikről, fiatalkorukról mesélnek, majd visszaemlékeznek első látogatásukra a családi kastélyban.

Mi volt Mezőkovácsházán az ún. kosaras forradalom? Melyik irányba néznek a település szobrai?
Ki volt Kalocsa Róza, s milyen tevékenységekkel foglalkoznak az alkotó körök a róla elnevezett művelődési központban?
Hogyan készül a város karácsonyfája, miért nevezik a település strandját Borostyán fürdőnek és melyik városrészben található a 2014-ben átadott Tájház?
A Házunk táján mai adásában Békés vármegye DK-i csücskébe, Mezőkovácsházára látogatunk.

Gondolták volna, hogy a társaságban eltöltött játékidő növeli az iskolai tanulók teljesítményét, vagy hogy segít a munkavállalót motiváltnak és pozitívnak maradni?
Ezeket a hasznos tapasztalatokat gondolta újra és valósította meg az "Amőbia" elnevezésű projektben két játékfejlesztő pszichológus fiatal Péntek Zsófia és Radics Zsuzsanna.

Adásunk második felében pedig egy nemzetközileg is elismert mesemondóval, Zalka Csenge Virággal ismerkedhetnek meg, akitől megtudhatják, hogyan illeszthető be a modern, városi
gyermekek életébe a népmesék sokszínűsége, valamint fény derül arra is, mi is az a "Nagyvárosi népmesék" hashtag, és hogyan lehet ezt alkalmazni a közösségi médiában.

Hogyan emlékezik Fehérvár, mint egykori királyi szakrális központ Szent Istvánra, aki a magyar állam fejlődése szempontjából mérföldkő volt. Olyan államférfi, akik nemzete számára új, dinamikus, a fejlett környezethez közelítő pályát jelölt ki; aki európai léptékkel mérte a magyarság távlatait. Mai adásunkban Demeter Zsófia történész azokról az augusztusi ünnepekről beszél, amelyek első királyunk személyéhez kötődnek és szó esik a város kiemelkedő személyiségéről, Prohászka Ottokár püspökről is.

Hogyan újulnak meg a régi bányagépek az Ajka Csingervölgyi Bányászati Múzeum kül- és beltéri egységeiben?
Elszánt mérnökök, önkéntesek és időt nem sajnáló örökbefogadók, akik szabadidejük többségét arra szánják, hogy egy-egy öreg masinába életet leheljenek, s ha ez nem megy, legalább szép külsővel lássák el, majd továbbra is gondot viseljenek rá.
Az ajkai múzeumban a gépek többségét - tm. 130 darabot - a szabad ég alatt tárolják, így rájuk fér a folyamatos gondoskodás.
Legújabb kiállításuk a bányavilágítás történetét mutatja be.

Babahordozási tanácsadással indult a Hordozóház. Az igények alakították, bővítették a tudástárat, mellyel segítik a hozzájuk fordulókat online tanfolyamokon és személyes tanácsadások alkalmával.
Szoptatás, mellétáplálás, igény szerinti cumisüveges táplálás, altatás. Csak néhány a témáik közül. De foglalkoznak a gyerek mozgásfejlősének, lelki érésének szakaszaival is.
A szülőket erősíti az önismeretet, önmegértést segítő tanácsadás is. Az együttműködő kommunikációt bemutató, gyakorló csoportokban pedig a nagyobb gyerekekkel való hatékony, békés párbeszédet gyakorolhatják.
A Hordozóház szakértőit ezekről a témákról kérdezem a következő órában.

Babahordozási tanácsadással indult a Hordozóház. Az igények alakították, bővítették a tudástárat, mellyel segítik a hozzájuk fordulókat online tanfolyamokon és személyes tanácsadások alkalmával.
Szoptatás, mellétáplálás, igény szerinti cumisüveges táplálás, altatás. Csak néhány a témáik közül. De foglalkoznak a gyerek mozgásfejlősének, lelki érésének szakaszaival is.
A szülőket erősíti az önismeretet, önmegértést segítő tanácsadás is. Az együttműködő kommunikációt bemutató, gyakorló csoportokban pedig a nagyobb gyerekekkel való hatékony, békés párbeszédet gyakorolhatják.
A Hordozóház szakértőit ezekről a témákról kérdezem a következő órában.