Az idei Bolyai-díjas - Stipsicz András matematikus
Szerkesztő: Gadácsi János

Az ókori történelmi kulturális örökségünk, az 1260 km hosszú Csörsz-árok gondozásáról szól a tevékenységünk. Összeköt embereket gyerekektől idősekig, falvakat, városokat, tájakat, országokat. Összeköt múltat és jelent, összeköti a Földet az éggel. Munkánkba beletartozik a védelmi fokozat erősítésére vonatkozó törekvés, minden adatának térinformatikai rendszerbe való vonása, térképezése, közkinccsé tétele előadásokkal, plakát, makett és festmény kiállítással egybekötve, kirándulásokkal, ismeretterjesztő kiadványok készítésével. Ma még csak megbújik a tájban a jövő gazdasági potenciálja. Vendégünk a stúdióban Harkányiné Dr. Székely Zsuzsanna egyetemi docens, a Csörsz-árok Mente Egyesület elnöke.

Ma 114 éve született Alfonzó, polgári nevén Markos József. A világjáró kereskedő, autószerelő, artista, színész és komikus évtizedeken keresztül mulattatott minket felejthetetlen filmekben, darabokban, jelenetekben. Mondatai szállógékké váltak, Bagaméri a mai gyerekeknek is a kedvence. Vendégünk a stúdióban Alfonzó fia, Markos György, aki édesapja művészetének méltó örököse. (kép: wikipédia)

1985 óta ezen a napon számos országban az idegenvezetők saját honfitársaiknak mutatják be városukat ellenszolgáltatás nélkül, hogy azok a lakóhelyük érdekességeit jobban megismerjék. A Magyarországi Idegenvezetők Szövetsége tagjai a szakmai törvények szerint dolgoznak, idegenvezetői vizsgával, érvényes igazolvánnyal rendelkeznek. A kirándulások, utazások sikere rajtuk is múlik. A váratlan helyzetben nekik kell megtalálniuk a megoldást. Vendégünk a stúdióban Kratofil Zita, a Magyarországi Idegenvezetők Szövetsége elnöke és a szervezet alelnöke, Caesar Éva.

Idén ezekben a napokban, február 8. és 15. között tart a Házasság hete rendezvénysorozat. Angliából indult a kezdeményezés, amely Valentin-nap környékén a házasság és a család fontosságára hívja fel a figyelmet. Magyarország 2008-ban csatlakozott ehhez, amelyen négy földrész 21 országa vesz részt a saját programjával. A hazai eseményeket és híreket összegyűjtő és közreadó hazasaghete.hu oldal kiemeli: „A házasság Isten csodálatos ajándéka és gondoskodása az ember számára, amelyben a felek megtapasztalhatják a feltétel nélküli szeretet, a hűség és az őszinte megbocsátás értékét egy nekik rendelt, de nem tökéletes társon keresztül." Vendégünk a stúdióban a Nágl-házaspár, Szilvia és Balázs, akik négy gyermeket nevelve élnek boldogságban.

Székesfehérváron már elkezdték. Fejér vármegye székvárosában már dolgozik az a Munkacsoport, amely a Közgyűlés felkérésére összefogja a Szent István Emlékévre történő felkészülést, szellemi és épített örökségünk ehhez kapcsolódó gyarapodását. Vendégünk a stúdióban Dr. Belényesy Károly, a Civitas Regia 2038 nonprofit kft ügyvezetője. A fénykép Székesfehérvár feltételezett, Árpád-kori rekonstruált látképét mutatja.

Kiváló testi és szellemi egészségnek örvend. Judik Zotán hetente háromszor, de ha van elég partner, akkor négyszer teniszezik manapság, a 93. életévében is. Fiatalom válogatott kosárlabdázó volt. Főiskolai világbajnok, tagja az 1955-ben Európa-bajnokságot nyert magyar csapatnak, de a torna előtt sárgaságot kapott és kénytelen volt kihagyni a budapesti Eb-t. A római olimpián ott lehetett, majd szakmájában, építészként kezdett dolgozni. Rengeteg sportcsarnokot és pályát tervezett, hiszen "érti" a sport világát és igényeit. Néhány évtizede a senior teniszversenyek elmaradhatatlan szereplője itthon és külföldön. Boldog házasságban él feleségével, Zsuzsannával.Három gyermekük, 9 unokájuk és 15 dédunokájuk van. Igazi példakép. (fotó: Kenéz Pál)

Honfitársaink közül valószínűleg Szomráky Béla az, aki a legtöbbször találkozott az elmúlt évtizedek pápáival. Szent II. János Pállal kezdte, XVI. Benedekkel, majd Ferenccel folytatta és ebben az esztendőben készül a XIV. Leónál történő vizitálásra. A tolmács és újságíró a legmagasabb magyar közjogi métóságok és a szentatyák tárgyalásainál és beszélgetéseinél segédkezett. Mindez egészen különleges tudást igényel, hiszen mindkét felet tökéletesen kell ismernie ahhoz, hogy minden pontosan működjön, hogy az a mondandó jusson el egyiküktől a másikukhoz, amire az illető gondolt. Ez több, mint diplomácia, ez diszkrét profizmus. Minderrről film készült, amit a napokban mutattak be a Parlamentben. Vendégünk a stúdióban a címszereplő, Signor Béla Szomráky. (fotó: Galambos István)

Az Attila a leggyakoribb magyar férfi nevek közé tartozik. Népszerűsége nem lehet véletlen, hiszen a hun uralkodót a magyar történetírás évszázadokon keresztül nemzetünk elődjének tartotta. Hunor és Magor mondáját megtaláljuk a Gesta Hungarorumtól kezdve a Képes Krónikán át számtalan forrásban egészen Arany János Rege a csodaszarvasrlól című költeményééig rengeteg írásban. A Magyar Nemzeti Múzeum január 23-án nyíló kiállítása két koncepció mentén halad. "Az egyik Attila alakját és az európai hunok birodalmát mutatja be úgy, ahogy ezt ma a történelemtudomány látja; a másik pedig annak az 1600 évnek a színes, sűrűn egymásra rétegzett legendáriumát és mítoszrendszerét demonstrálja" - mondja műsorunk vendége, Varga Benedek főkurátor. (fotó: Magyar Nemzeti Múzeum)

Ha szabadságról van szó, különösen egy távoli utazásról, akkor a legtöbbünk meleg égövi szigetekre , romantikus tengerpartokra, vadregényes lovagvárakra gondol. Mindezek mellett a szép idő, a simogató napsütés elengedhetetlen a felhőtlen kikapcsolódáshoz. Vannak azonban "másként gondolkodók". Ilyen Lantos Gábor világjáró újságíró, aki persze időnként felkeresi a forró égővet is, de lelke mélyén már jó ideje Észak-Európába vágyik, annak is lehetőleg a legtávolabbi és leghidegebb vidékeire. Nem volt ez másként az idei december-január fordulóján sem és kollégánk ezúttal is olyan havas vidékekre jutott el, ahol talán előtte nem sok honfitársunk járhatott.

"Már életében elérte azt a megbecsülést, amit pedagógus egyáltalán elérhet: Ő volt a Kovács tanár úr! Ha bárki kiejtette ezt a nevet, a számítástechnikában és a kibernetikában az emberek többsége csak rá gondolhatott, pedig vezetékneve az egyik leggyakoribb név a magyar nyelvben. A tanárok és a diákok még akkor is csak felsőfokon szóltak róla, amikor egy piarista szerzetest nem volt szokás példaképként emlegetni." - írta róla Kovács Győző villamosmérnök. Kovács Mihály 1916. január 2-án született Szegeden és 90 esztendőt élt. Cserkész, vitorlázórepülő, vízi- és sítúrák szervezője, a hadifogságba esett leventék önkéntes lelki gondozója, de mindeneklőtt fizikatanár és lelkipásztor volt. Róla mesél Képes Gábor, a Neumann János Számítógéptudományi Társaság kulturális igazgatója.