Katonáink külföldön - szolgálat idegenben
Szerkesztő: Gadácsi János

A héten Rio de Janeiro-ban találkoztak a BRICS-országok képviselői, hogy megvitassák a világ dolgait. Volt miről beszélniük. De kik ők? A Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-Afrikai Köztársaság angol nevének kezdőbetűiből kialakított mozaikszóvalt jelölt közösség 2009-ben alakült és azóta csatlakozott Egyiptom, Etiópia, Indonézia, Irán és az Egyesült Arab Emírségek. Szaúd-Arábiának "megfigyelő", további 13 államnak "partnerország" a státusza. Az így együtt számított BRICS+ jelenleg a világ gazdasága 44%-át, népességének 56%-át, területének egyharmadát teszi ki. Mi tartja őket össze? Felvehetik a küzdelmet az USA-vezette nyugattal, esetleg meg is előzhetik? A kérdéseikre Szűcs Tamás külpolitikai szakértő, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem adjunktusa és Demkó Attila, az NKE John Lukács Intézet programvezetője válaszol.

Ha van női "sikersztori" az utóbbi évtizedekben, az a sport világa. Rengeteg sportágba kaptak "bebocsáttatást" a XX.-XXI. század fordulója környékén. Olimpiai játékokon 1996-ban, Atlantában rendeztek először női versenyeket párbajtőrben, hármasugrásban és labdarúgásban. 2000-ben, Sydneyben öttusában, vízilabdában, rúdugrásban és kalapácsvetésben. 2004-ben, Athénban kardban és birkózában. 2012-ben, Londonban ökölvívásban. 2021-ben, Tokióban kenuban. A sort még lehetne folytatni. Ezzel együtt megnőtt az edzőnők, sportújságírónők, sportvezetőnők és sportdilomatanők száma is. Az elmúlt héten pedig, azt is mondhatnánk, hogy "átvették a hatalmat", mert beiktatták a Nemzetközi Olimpiai Bizottság első elnöknőjét, a Zimbabwe-i Kirsty Coventry-t. A folyamatról kérdezzük vendégünket,a tornász olimpikon, sportújságíró és sportdiplomata Csisztu Zsuzsát. Fotó: MSÚSZ

Jelképesen maga, a 985 esztendeje született és kilencszázharminc éve elhunyt uralkodó is részt vesz a XXX. Szent László-vacsorán, amelyet a király névnapján tartanak egy budai étteremben. A lakomán alkotó értelmiségiek ülik körbe az asztalt, igazodva a szoros liturgiához: fölidéziék a király alakját, rámutatva tevékenységének mához szóló üzeneteire, taglalják az idők jeleit, s a jelen kihívásait megnevezve a jövőbe tekintenek.A találkozón ősi magyar borokat és jelképesen "sziklából fakasztott vizet" fogyasztanak az alkalomhoz illő ételkülönlegességekhez. A szent királlyal való találkozást közösen elmondott imával zárják. Vendégünk a stúdióban a Szent László vacsora kezdeményezője, Molnár Pál újságíró és a társaság tagja, Mihály Gábor Kossuth-díjas szobrászművész.

A díjat a legmagasabb magyar tudományos elismerésként, sőt, hazai élet Nobel-díjaként is tartják. Stipsicz András a differenciáltopológia, különösen az alacsony dimenziós terek vizsgálata terén elért, nemzetközileg is jelentős eredményeiért vehette át az elismersét Sulyok Tamás köztársasági elnöktől. Hogy jut el erre a szintre egy tehetséges kutató és vajon mi a válasza a tudós örök dilemmájára: miként hasznosulnak az eredményei a momdennapi életben? Ezekre a kérdésekre is válaszol műsorunkban Stipsicz András, a Magyar Tudományos Akadémi tagja. (fotó: mandiner.hu)

Az utóbbi hónapok politikai választásai után Európa-szerte sajátságos térképek rajzolódtak ki a már létező államhatárokon belül. Németországban - hiába a harmincöt évvel ezelőtti újraegyesítés - a szavazatok eloszlása kiadta az "új tartományoknak" nevezett egykori NDK határait. A lengyelek voksai ismét "felosztották" hazájukat, mert az elnökválasztáson leadott voksok kiadták az egykori orosz, Habsburg és porosz országrészt. Romániában a két elnokjelölt népszerűsége elválasztja, vagy megkülönbözteti a magyarlakta Észak-Erdélyt, az ókirálysági területektől. Korábban Skócia szavazott az uniós tagság kérdésében ellenkezőleg a brit többséggel, mint ahogy Belgiumban is létezik a politikai különbség a flamand és a vallon területek között. A kérdést elemzését Dezső János külpolitikai újságírótól, egykori diplomatától kérjük.

Minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapja a Magyar Hősök Emlékünnepe, amikor mindazokra emlékezünk, akiknek tettei nagyban hozzájárultak a magyar nemzet és a magyar állam fennmaradásához. Javában dúlt a Nagy Háború, amikor 1915. július 19-én báró Abele Ferenc vezérkari őrnagy levelet írt gróf Tisza István miniszterelnöknek, amelyben kérte, hogy „az országgyűlés már most hozzon egy törvényt, amellyel az állam minden községben egy szép kőemléket állít, amelyekre [...] elesett hőseit névszerint bevési.” - áll Babucs Zoltán hadtörténész "Nem haltak ők hiába" című kötetének előszavában. Akkor még nem tudhatták, hogy az emlékünnep szinte eltörpül a hamarosan bekövetkező trianoni békediktátum mögött. Beszélgetőtársunk Monostori Péter történész és Soltész Gyula, a Történelmi Vitézi Rend törzskapitánya.

A jövő évi svájci A csoportos világbajnokságon - szemben az elmúlt három alkalommal- tagságát megőrizve szerepelhet a magyar férfi jégkorong csapat. A 2008-as 'sapporói csoda" után még kétszer jutottaunk fel a legjobbak közé, de 2009-ben, 2016-ban és 2023-ban sem sikerült benn maradni az elitben. Két hete összejött ez is, így nyugodtan kijelenthetjük, hogy most van a csúcson ez a sportágunk. Az elmúlt másfél-két évtized fejlődése töretlen. Ennek tevékeny részese műsorunk két vendége: Kovács Zotán, a Magyar Jégkorong Szövetség korábbi főtitkára és alelnöke, a Nemzetközi Jégkorong Szövetség Hirességek Csarnokának tagja és Garát Zsombor válogatott jégkorongozó, aki szerepelt az oroszországi és a finnországi elit vb-n, így jövőre már a harmadik fellépésére készül a világ legjobbjai között.

A héten ünnepli 85. születésnapját Novotny Zoltán a magyar rádiózás kiemelkedő alakja, aki 13 olimpiáról 27 aranyérmet közvetített. Vezette a Magyar Rádió Sportszerkesztőségét és a Petőfi Rádiónak is volt adófőszerkesztője. Elsősorben sportriporteként lett ismert, de szinte minden rádiós műfajban otthon érzi magát. Ő az akit ha hallgat az ember, szinte mindegy is, hogy mit mond, az magával ragad. Szép, egyéni hangja mit sem kopott az évtizedek alatt, mint ahogy éthető beszéde, tökéletes fizikai és szellemi állapota sem. Riporterek nemzedékei formálódtak a keze alatt, és ő az, akinek biztosan nincsenek haragosai, mert kedvességgel, szelídséggel és szeretettel vezetett, tanított. Igazi példakép, ma is aktív, nagybetűs RÁDIÓS, akivel természetesen élő adásban beszélgetünk.

1870-ben alakult meg a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség, a jelenlegi Magyar Tűzoltó Szövetség közvetlen jogelődje. Bő másfél évszázad történelem: nem csupán a tűzoltóké – legyen szó akár önkéntes, akár önkormányzati, akár létesítményi tűzoltókról –, hanem egész Magyarországé. Nincs mit csodálkozni ezen: a szövetség egész élete, a mindennapjai, tagjainak küzdelmei elválaszthatatlanul összeforrottak hazánk történéseivel - áll a szervezet honlapján az elnök - műsorunk vendége- Dobson Tibor tűzoltó vezérőrnagy köszöntője. Május elején ünnepeltük védelmezőjük, Szent Flórián keresztény vértanú emléknapján a tűzolókat, akik sokszor utolsó reménységet jelentik a bajba jutott embereknek.

Ezen a héten egészen biztos, hogy Róma áll a világ figyelmének középpontjában. Az új pápa megválasztása nem csak a katolikus hívek számára kiemelkedő kérdés, de hatással lehet az emberiség fontos ügyeire is. A konklávé munkája és döntése hetek óta a hírek vezető témája. A Sixtus-kápolna, a bezárt ajtó, a szavazási fordulók, a kéményből felszálló füst, az új pápa névválasztása. De mi van mindezek hátterében, az akár felszínesnek tűnő jelenségek mögött mi az üzenet? A válaszokat dr. Ujházi Lóránd teológustól, NKE Eötvös József Kutatóközpont Vallás és Társadalomkutató Intézetének vezetójétől és Szomráky Béla külpolitikai újságírótól, a pápák "magyaroszági tolmácsától" várjuk.

A Betegápoló Irgalmasrend a kórház másfél évszázados működtetése után, a második világháborút követően a totalitárius szocialista rendszerben a szerzetesrendek feloszlatásakor vesztette el összes magyarországi kórházát, köztük a Budai Irgalmasrendi Kórházat is, amely onnantól ORFI néven működött tovább. A rend 2000-ben, 50 év kényszerszünet után vehette vissza kezelésébe a Budai Irgalmasrendi Kórházat, amivel egyidejűleg az irgalmas gyógyítás szellemisége is visszaköltözött a kórház falai közé. Vendégünk a stúdióban prof. dr. Tomcsányi János, belgyógyász, kardiológus szakorvos, c. egyetemi tanár, a Kardiológiai Osztály alapító osztályvezető főorvosa. (fotó: wikipédia)

A Betegápoló Irgalmasrend a kórház másfél évszázados működtetése után, a második világháborút követően a totalitárius szocialista rendszerben a szerzetesrendek feloszlatásakor vesztette el összes magyarországi kórházát, köztük a Budai Irgalmasrendi Kórházat is, amely onnantól ORFI néven működött tovább. A rend 2000-ben, 50 év kényszerszünet után vehette vissza kezelésébe a Budai Irgalmasrendi Kórházat, amivel egyidejűleg az irgalmas gyógyítás szellemisége is visszaköltözött a kórház falai közé. Vendégünk a stúdióban prof. dr. Tomcsányi János, belgyógyász, kardiológus szakorvos, c. egyetemi tanár, a Kardiológiai Osztály alapító osztályvezető főorvosa. (fotó: wikipédia)