Az alkotók szabadsága. Művészek szovjet fogságban.
Szerkesztő: Fazekas Gyöngyvér

A Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány 2025-ben jelentette meg azt a konferenciakötetét, amely a szovjet fogságban elkövetett művészi és emberi szenvedések történetét mutatja be. A mű a kényszerű munkaerőként fogva tartott művészek életéről szól, hangsúlyozva az alkotói szabadság fontosságát az államellenes nyomás alatt. Innen a cím: Az alkotók szabadsága. Művészek szovjet fogságban. Kiss Dávid és Kovács Emőke közösen dolgozott a könyv kiadásán, mellettük pedig az alapítvány részéről Nagyné Pintér Jolán írta a kötet előszavát. Kovács Emőkével és Pintér Jolánnal Fazekas Gyöngyvér beszélget a művészet szerepéről, művészi kiállásról és a csend szerepéről is.

Filmtűznéző címmel jelent meg Szigethy Gábor Kossuth-díjas színháztörténész legújabb kötete. A könyv 47 régi magyar alkotást vesz górcső alá, de az elemzések messze túlmutatnak a hagyományos filmkritikákon: a szerző a kommunista diktatúra fojtogató légkörét és személyes sorsok tragédiáit is feltárja. Többek között erről is beszélgetünk az MNMKK Országos Széchényi Könyvtárban.

Sponsa Mea, Regina Nostra. Külföldre került magyar királylányok civilizatorikus szerepe a középkori Európában

A 'Sponsa mea, Regina nostra' kifejezés a magyar királylányok befogadásának és hatásának vizsgálatát jelöli, különösen a vallási, kulturális és politikai életben. A 11–12. századi udvarokban fontos szerepet játszottak a házassági stratégiák, amelyek segítségével erősítették az ország belső és külső kapcsolatait. A magyar királylányok nemcsak nők voltak, hanem hatalmi és diplomáciai aktorok is, akik hatással voltak a befogadó udvarok alakulására. A 2025-ös kiadvány és események ezt a témát mélyíthetik el. Az MNMKK Országos Széchényi Könyvtárban is bemutatták nemrégiben a kötetet, ahol több szerzővel beszélgetett Fazekas Gyöngyvér.

(Kép: Magyarságkutató Intézet)

Nényei Pál nagy sikerű Az irodalom visszavág sorozatának legújabb kötete a korábbiaktól eltérően nem egy korszak, hanem egyetlen személy, József Attila életművével foglalkozik. Ezt kísérli meg a poros, tankönyvízű magyarázatok helyett tapintható közelségbe, a modern olvasó számára is elfogadható értelmezésbe helyezni. A kötet az Országos Széchényi Könyvtár Széchényi-könyvestek programján is bemutatkozott és ott beszélgetett a szerzővel Fazekas Gyöngyvér.

A Fekete Sas kiadó kultúrtörténeti sétákra hívja az olvasókat Budapesten, s idén már az ötödik és hatodik kötet készült el a népszerű sorozatban. Az Andrássy utat vagy a régi pesti városfalat követő kötetek után érkezett meg a Gellérthegyet és a Margitszigetet bebarangoló helyi bédekker. E négy könyvecske után Budának vesszük az irányt. És hogy miként lehet könyvben bejárni a mai Tabánt és hajdanvolt szőlőhegyét, a Nap-hegyet, valamint a Krisztinaváros alsó- és felsővidékét, azt már Saly Noémitől tudja meg Fazekas Gyöngyvér.

A Balatoni értéktár harmadik kötetében újabb félszáz képes történettel találkozunk. Kovács Emőke eddig kevésbé ismert vagy valóban ismeretlen történeteket mutat be a tó vidékéről. Hoz történeteket az állambiztonság és a Balaton kapcsolatából. Több írás szól, eddig ismeretlen szereplőket felsorakaztatva, a kommunista diktatúra Balaton vidéki világáról, a balatoni ellenállókról és a munkatáborokról, a tavi szőlészet fekete évtizedeiről. De megtudhatjuk azt is, hogy miképpen került kényszerűségből a Balaton vidékére a két háború közt híres és sikeres divattervezőnő Tüdős Klára. A szerzővel a MNMKK Országos Széchényi Könyvtár Széchényi könyvesteken Fazekas Gyöngyvér beszélgetett, többek közt arról is, hogy a Balaton több, mint fürdőhely.

(Kép forrása: Erdélyi Szalon kiadó)