Almáskamarás és Nagykamarás
Szerkesztő: Szentirmai Ágnes

Az idei év utolsó Messzelátójában szó lesz a Tatabányai Múzeum "Metamorfózis" című állandó kiállításáról és az intézményben január közepéig megtekinthető, "A monarchia fürdőélete az emléktárgykultusz tükrében" elnevezésű időszaki tárlatról.
Ezt követően ellátogatunk Szerencsre, ahol betekintést nyerhetünk az ország legnagyobb képes levelezőlap gyűjteményébe.

Ha cukor, kiemelve ezek közül a kockacukrot, akkor Petőháza; ha csoki, akkor természetesen Szerencs, ami meghatározta egykor a hazai kínálatot.
Ma már egyáltalán nem, vagy csak részben működnek az üzemek, ám történetüket, emlékeiket mindkét városban őrzik, láthatóvá teszik az érdeklődők számára.
Mit neveznek kampánynak a cukorgyártás folyamatában? Mi volt a mészkemence feladata, mi a melasz és milyen íze van nyersen a cukorrépának?
Csokoládék megjelenése és eltűnése; hogy néz ki és mekkora egy kakaóbab? Szerencsen az édes évek kiállításon az ikonikus csokoládék mellett, gyártörténeti érdekességekkel is találkozhatunk.

Műsorunkban a közelmúltban megnyitott „Karácsony 100 év tükrében” című időszaki kiállításról és a térség településeinek közös turisztikai kezdeményezéséről, a kínálati elemek bővíthetőségéről lesz szó.

December 6-a Szent Miklós püspök ünnepe.
Az ünnep apropóján ma, Fertőszentmiklósra hívom önöket. A település a Fertő-táj kapuja, egyben gazdag történelmi és szakrális örökség őrzője.
Elsőként a Szent Miklós templomot nézzük meg, innen a Házaspárok útján felsétálunk egészen az Agg-hegy tetején álló fénykeresztig.
Útvonalra fűzhető szakrális pontjai közül felkeressük a Szent Donát és a Szeredi kápolnát, szó lesz a város legendás köztéri keresztjeiről, melyek a mindennapokban is megállásra, elmélyülésre, imára késztetik az arra járókat.