Aki játékot komolyan veszi
Szabad szórendben sem mindegy a sorrend
Játékunk mos költőkereső
Szerkesztő: Nagy György András

Mai műsorunkban Kiss Gábor nyelvész, a Tinta Könyvkiadó igazgatója, a Magyar Szókincstár főszerkesztője beszél a legfrissebb kiadványai közül a Kihalt szavak kisszótára és az 500 magyar közmondás kapcsán a magyar nyelvről. H. Tóth Tibor nyelvész mai jegyzetében arra ad ötleteket, hogyan váltsuk ki az információ és infó szavakat, hogy beszédünk választékos legyen. Műsorunk végén pedig játékra hívjuk Önöket.

Két szakműsorunknak is rendszeres szereplője. Az egyik ez, vagyis a Nyelvédesanyánk, a másik pedig a Szóról – szóval. Beszélgettünk már vele a magyarság írásbeliség előtti történetéről, de ami mégis a legjellemzőbb rá, hogy meghatározott időközönként a pennájára, pontosabban a klaviatúrájára tűz egy-egy terjedőben lévő jelenséget és igyekszik azt a helyén kezelni. Nem mellesleg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, leendő tanárokat oktat. H. Tóth Tibort kérdezte Nagy György András.

Aki tud, az tud.Természetesen H. Tóth Tibor jegyzete.

Kulturális antropológus, tanár, marketingkommunikációs szakértő és gyógypedagógus-logopédus. Mit ír egy ilyen sokoldalúan képzett szakember? Szókincsbővítő feladatgyűjteményt a magyar szólásokat felhasználva. A megszólítottak főként gyerekek. Szloboda- Kovács Emesének nem ez az első kötete, de szereplői most először tesznek esküt arra, hogy megmentik a magyar nyelvet.


Tudják miért nem mondhatom, hogy H. Tóth Tibor tolmácsolja saját gondolatait? Közli ezt ő maga!

Előfordul, hogy a tudomány önvizsgálatot tart – és a nyelvészet sem kivétel ez alól. Már csak azért sem mert a nyelv mindenütt ott van: a hétköznapokban, a médiában, a káromkodásban és a versekben, az imákban és a szerelmi vallomásokban, a szlengben és a szakifejezésekben. A kommunikáció szoros összefüggésben van emberi létünkkel. Három közismert nyelvész a magyar nyelvőrben a közösségi nyelvészetről közölt ki merem mondani vitairatot. A trió: Balázs Géza, Minya Károly és Pölcz Ádám. Utóbbival ültem le beszélgetni.

Tartalmazni a formát, vagy formálni a tartalmat? H. Tóth Tibor mindenre tudja a választ.

Ha Karácsony Sándor életművét a teljesség igényével közelítjük, akkor rádiós műsoridőben órákra, könyvben mérve pedig minimum több száz oldalra lenne szükség. Szerencsére azonban egy nemrégiben rendezett konferencia a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemeskürty István Tanárképző Karán - azon belül is a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéken - megmutatta, hogy megközelíthető a kérdés egyszerre tudományosan és közérthetően, valamint az átlag hallgató és olvasó számára is kezelhető módon. Ebben a szellemben beszélgettem Bíró Csilla docenssel, az esemény ötletgazdájával.

A szerzőt nevesítem – úgy hívják, hogy H. Tóth Tibor. A többit elmondja ő maga.

Tudják Önök melyik a legszebb nevű magyar település? Nos, ennek az ismeretnek a birtokában még senki sincs, de az eredménybe bárki beleszólhat. A szavazást a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda indította el, hangsúlyozva, hogy ez tulajdonképpen csak egy játék. Állandó szakértőnk– és az egyik ötletgazda -, Balázs Géza nyelvész beszél a kezdeményezésről. Voksolni 2026 márciusáig lehet.

Ha valaki igéz, az nem azt jelenti, hogy mondjuk nyelvészként foglalkozik egy szófajjal. H. Tóth Tibor mindenesetre most egy igét vesz górcső alá.

Szerették-e önök az iskolában a magyar nyelvtant? Megdobbant a szívük, amikor az órára készültek? Emlékeznek rá, mit tanultak? Hogy van mindezzel ma a gyerek, vagy az unoka? „Minden nyelvtan és minden irodalom gondolkodni tanít és beszélni.”- írta Babits Mihály, s ezzel nehéz lenne vitatkozni – de mégsem olyan könnyű a gyakorlatba átültetni. Gréczi-Zsoldos Enikő nyelvésszel (fotó: uni-eszterhazy.hu), az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, valamint a Nemzeti Közszolgálat Egyetem oktatójával beszélgettem.

Ha azt mondta volna, hogy kereszteződés… H. Tóth Tibor jegyzete.