"Az agarászat nemzeties vadászat" -mondta hajdan gróf Keglevich Béla. És igaza volt, mert a magyar agár az agarak királya és mint ilyen, általa nálunk az agarász sport mindig átitatódott a nemzeti érzéssel. Régi hagyományokon alapuló, férfias versenyek, sokszor viadalok voltak, társadalmi hírértékük felülmúlta a menyegzőkét.

Műsorunk vendége az Emlékképek a nemzeti agarászat utolsó évszázadából című könyv szerzője. A kötet az agarászat bemutatásán túl visszaröpít minket az elmúlt évszázadokba.

Három évvel ezelőtt, 2022. november 18-án, életének 98. évében hunyt el dr. Pákh Tibor, a megtörhetetlen, a Kádár-rendszer 12 év börtönt viselt áldozata. A kérdés: mi menthető át egy olyan életből, amelyet legázolt a történelem, vagy kevésbé fennkölten: a diktatúra, a hatalmi önkény totális embertelensége?
A mai műsor egy ilyen életről és annak tanulságairól szól. Dr. Pákh Tibor életének üzenete nem csak a mának, hanem az utókornak, a jövőnek is szól.
Kivételes ember szólal meg benne, valaki, aki mindhalálig hű maradt az elveihez, a hazájához, megtörhetetlenül. Dr. Pákh Tibor megalkuvást nem ismerő, nagy formátumú történelmi személyiség volt.

Műsorunkban ma egy 2018-ban készült beszélgetést hallgathatnak meg. Hét évvel ezelőtt, Horváth Ferenc 85 évesen idézte fel, miként élte meg a forradalom napjait és a Kossuth téri sortüzet.

Esterházy János gróf halálának 68. és végső nyugalomra helyezésének 8. évfordulója alkalmából szeptember 12–13-án immár nyolcadik alkalommal gyűltek össze a hívek Alsóbodokon az Esterházy Zarándoknapon.

Mai műsorunkban a tavaly készült összeállításunk 4. részét hallgathatják meg.
Zoboralján, Alsóbodokon, az Esterházy János Zarándokközpontban csupa nagyszerű, elkötelezetten magyar művésszel , tanáremberrel, újságíróval, történésszel, vállalkozóval ismerkedtem meg.

Esterházy János gróf halálának 68. és végső nyugalomra helyezésének 8. évfordulója alkalmából szeptember 12–13-án immár nyolcadik alkalommal gyűltek össze a hívek Alsóbodokon az Esterházy Zarándoknapon.
Mai műsorunkban a tavaly készült összeállításunk 3. részét hallgathatják meg, amelyben ma Molnár Imre történésszel járjuk be az alsóbodoki emlékházat.

Esterházy János gróf halálának 68. és végső nyugalomra helyezésének 8. évfordulója alkalmából szeptember 12–13-án immár nyolcadik alkalommal gyűltek össze a hívek Alsóbodokon az Esterházy Zarándoknapon.

Mai műsorunkban a tavalyi ünnepségen készült összeállításunk 2. részét hallgathatják meg, amelyben Gróf Esterházy Jánosról és Paulisz Boldizsárról, az Esterházy-emlékhely létrehozójáról beszélgetünk fiával, Paulisz Mariánnal.

"Nekünk, akik itt születtünk Zoboralján, elődeink példáját követve, szent kötelességünk a szülőföldön maradás, magyarságunk megtartása, kultúránk, templomaink és iskoláink megőrzése, melyeket nem kis erőfeszítéssel ősapáink-anyáink hagytak ránk, szellemi örökségül"- Zoboralja "hídembere", a magyar iskolát, kollégiumot, templomot építő Paulisz Boldizsár írta e sorokat, aki nem ismert lehetetlent.

Esterházy János gróf halálának 68. és végső nyugalomra helyezésének 8. évfordulója alkalmából szeptember 12–13-án immár nyolcadik alkalommal gyűltek össze a hívek Alsóbodokon az Esterházy Zarándoknapon.

Mai műsorunkban a tavalyi ünnepségen készült összeállításunk 1. részét hallgathatják meg, amelyben Paulisz Boldizsárról, az Esterházy-emlékhely létrehozójáról beszélgetünk fiával, Paulisz Mariánnal.

"Hiszek abban, amit csinálok,hiszem, hogy a munkámnak értelme van,és hogy a magyar szóért, dalért, imádságért hozott áldozat nem fölösleges" (Paulisz Boldizsár)

Dallos Szilvia, a magyar szinkronművészet nagyasszonya, különleges szépségű táncművész-színésznőként egy csapásra meghódította a színpadot, a filmvilágot. Ki gondolta volna, hogy akkor már több rádiójáték szerzője, hogy egymás után írja kisprózáit, regényeit, hogy megírja a magyar szinkron történetét, a szinkron mosolyát, hogy vérbeli drámaíróvá vált titokban.

Dallos Szilvia, a magyar szinkronművészet nagyasszonya, különleges szépségű táncművész-színésznőként egy csapásra meghódította a színpadot, a filmvilágot.. Ki gondolta volna, hogy akkor már több rádiójáték szerzője, hogy egymás után írja kisprózáit, regényeit, hogy megírja a magyar szinkron történetét, a szinkron mosolyát, hogy vérbeli drámaíróvá vált titokban...

Kevesen tudják, hogy a magyarországi oszmán hódítás egyik legvéresebb összecsapásának volt a helyszíne a Gerecsében Pusztamarót. A török elől menekülő lakosság és a magyar sereg maradéka, itt, egy szűk völgyben szekérvárat épített, és néhány napig hősiesen védekezett. Végül Szulejmán a frissen elfoglalt Budáról irányított át ide janicsárokat és tüzérséget. A források szerint akár húszezren is áldozatul eshettek a török túlerőnek.

Ősszel a Pázmány Péter Katolikus Egyetem régész szakos hallgatói dolgoztak ezen a helyszínen több héten át, a ma már sűrű erdővel borított területen. A harcok emlékeit kutatták a feldúlt 14. századi érseki vadászkastély falmaradványai közelében, sikerrel. Riportműsorunk az ásatás helyszínén készült. Megszólal többek közt Major Balázs régész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézetének vezetője, és Tóth Tamás atya egyháztörténész.

Fotó: MKR - Visy László

Kevesen tudják, hogy a magyarországi oszmán hódítás egyik legvéresebb összecsapásának volt a helyszíne a Gerecsében Pusztamarót. A török elől menekülő lakosság és a magyar sereg maradéka, itt, egy szűk völgyben szekérvárat épített, és néhány napig hősiesen védekezett. Végül Szulejmán a frissen elfoglalt Budáról irányított át ide janicsárokat és tüzérséget. A források szerint akár húszezren is áldozatul eshettek a török túlerőnek.

Ősszel a Pázmány Péter Katolikus Egyetem régész szakos hallgatói dolgoztak ezen a helyszínen több héten át, a ma már sűrű erdővel borított területen. A harcok emlékeit kutatták a feldúlt 14. századi érseki vadászkastély falmaradványai közelében, sikerrel. Riportműsorunk az ásatás helyszínén készült. Megszólal többek közt Major Balázs régész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézetének vezetője, és Tóth Tamás atya egyháztörténész.

Fotó: MKR - Visy László

Bár eszmeileg Szegedről indult az 1956-os forradalom az itteni Bölcsészkarról, de ebben a városban, érdemi forradalmi, kivált erőszakos esemény nem történt. Azonban országos szinten egyedülálló módon működött Szegeden a rövidhullámon sugárzó Széchenyi Rádió, amely 1956. október 26. és november 6. között sugárzott a MÁV-székház pincéjéből.

Vendégünk: Telek Zsuzsa és Kovács Dávid, a Magyar Vöröskereszt országos ifjúsági szakmai vezetője.
(Korábbi műsorunk ismétlése)