A Nap Kiadó alapító főszerkesztője, tulajdonosa és mindenese: Sebestyén Ilona
Szerkesztő: Kövesdy Zsuzsa

Európában egyedülálló kezdeményezésként indult el 1984-ben a hazai vasút utasközönségét szakszerűen, hitelesen tájékoztató Mávinform.

Kavalecz Imre 1984-től kezdve adott tájékoztatást az aktuális vasúti helyzetről egészen 2025-ig.
2025. december 17-én aktív szolgálatának utolsó munkanapján élőben mondta el a Mávinform híreit a Magyar Katolikus Rádió stúdiójában. Ezt követően Fülöp Tamásnak adott interjút.

Nyolcvanöt évvel ezelőtt ezen a napon, 1941. január 8-án hunyt el Lord Baden Powell, becenevén Bi-Pi, a cserkészet megalapítója. Az ő emléke előtt is tisztelegve felidézünk egy beszélgetést a néhány éve elhunyt Steinbach Sándorral, aki a magyar cserkészetről, gyermekkori élményeiről, felnőttkori tapasztalatairól osztotta meg emlékeit.

Magyarországon 2025 novemberében a parlament elfogadta a laboratóriumi (mű)hús előállításának és forgalmazásának tilalmáról szóló 2025. évi LXXXIX. törvényt, amely általános tilalmat fogalmaz meg, az emberi egészség és a környezet védelme, valamint az agrárium fenntartható termelése és a hagyományos vidéki életforma védelmének szükségessége érdekében.

Műsorunkban ennek apropóján folytatjuk egy korábban már megkezdett beszélgetésünket dr. Fazekas Sándor korábbi agrárminiszterrel, az Országgyűlés alelnökével.

Vendégünk: Telek Zsuzsa és Kovács Dávid, a Magyar Vöröskereszt országos ifjúsági szakmai vezetője.
(Korábbi műsorunk ismétlése)

Bár eszmeileg Szegedről indult az 1956-os forradalom az itteni Bölcsészkarról, de ebben a városban, érdemi forradalmi, kivált erőszakos esemény nem történt. Azonban országos szinten egyedülálló módon működött Szegeden a rövidhullámon sugárzó Széchenyi Rádió, amely 1956. október 26. és november 6. között sugárzott a MÁV-székház pincéjéből.

Kevesen tudják, hogy a magyarországi oszmán hódítás egyik legvéresebb összecsapásának volt a helyszíne a Gerecsében Pusztamarót. A török elől menekülő lakosság és a magyar sereg maradéka, itt, egy szűk völgyben szekérvárat épített, és néhány napig hősiesen védekezett. Végül Szulejmán a frissen elfoglalt Budáról irányított át ide janicsárokat és tüzérséget. A források szerint akár húszezren is áldozatul eshettek a török túlerőnek.

Ősszel a Pázmány Péter Katolikus Egyetem régész szakos hallgatói dolgoztak ezen a helyszínen több héten át, a ma már sűrű erdővel borított területen. A harcok emlékeit kutatták a feldúlt 14. századi érseki vadászkastély falmaradványai közelében, sikerrel. Riportműsorunk az ásatás helyszínén készült. Megszólal többek közt Major Balázs régész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézetének vezetője, és Tóth Tamás atya egyháztörténész.

Fotó: MKR - Visy László

"Az agarászat nemzeties vadászat" -mondta hajdan gróf Keglevich Béla. És igaza volt, mert a magyar agár az agarak királya és mint ilyen, általa nálunk az agarász sport mindig átitatódott a nemzeti érzéssel. Régi hagyományokon alapuló, férfias versenyek, sokszor viadalok voltak, társadalmi hírértékük felülmúlta a menyegzőkét.

Műsorunk vendége az Emlékképek a nemzeti agarászat utolsó évszázadából című könyv szerzője. A kötet az agarászat bemutatásán túl visszaröpít minket az elmúlt évszázadokba.