Vikingek
2. rész: A magyar kapcsolat
Katona Csete történésszel beszélgetünk
Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Hogyan éltek, hogy néztek ki (akkor most volt szarvuk vagy nem?);
harcoltak-e a nők, hogyan bántak beteg és fogyatékkal élő társaikkal, meddig hajóztak el Nyugatra... és a távoli Keletre?

Vendégünk Katona Csete Kubinyi András-díjas történész, a Debreceni Egyetem Történeti Intézetének adjunktusa.

(Fotó: unideb.hu)

Közel 40 éve foglalkozik a kovácsmesterséggel. Késeit, kardjait hagyományos módszerekkel készíti, mert vallja, hogy a valódi minőséget a hagyományos kézműves módszerek eredményezik. Fő specialitása a damaszk acél, amely ma újra reneszánszát éli, és a japán kard, amelyről könyvet is írt. De éppúgy otthon van a korhű technikák és kardok területén. És a Balassi-kardot is ő kovácsolja, a díj alapítása óta.
Műhelyéből nem kerülnek ki egyforma darabok, minden tárgya egyedi, egyszeri és megismételhetetlen. A markolatokat kizárólag természetes anyagból, sokszor igen ritka portékából készíti, melyeknek már a nevük is különleges: sivatagi vasfa, wenge, bokote, zirikote, ében, banksia… De felhasznál csontokat, halbőrt, sőt, fosszíliákat is.
Bonyhádi műhelyében jártunk.

Csak hazai madár- és rovarfajokat fest. Képei élethűek, ám nem szenvtelen, tűpontos tanulmányok, hanem átsugárzik rajtuk az a mélységes, nem birtokolható, csak ajándékul fogadható öröm, ami a természetben csöndben rácsodálkozni tudó ember osztályrésze. A szemlélődő jelenlét boldogsága
Akvarelljeit füzetre, kártyára, pólóra is nyomtatja, ünnepivé emelve a hétköznap tárgyait, amelyeket így hazavihetünk, hogy a mindennapok rutinja, határidői, kötelezességei között emlékeztessenek: ideje megállni – és kimenni a természetbe.

Boldog Emmerick Anna Katalin látomásaiban olyan részletesen írta le Mária és Jézus életének helyszíneit és eseményeit, hogy még Mel Gibson is ezekből merített A Passió készítésekor. Szavai alapján Clemens Brentano hatkötetes műben örökítette meg a csodálatos történetet. Az első könyv Szűz Mária életét írja le, amely a karácsonyi eseményeket is magában foglalja.
A műsorban ebből idézünk részleteket, és Mohos Gábor Esztergom-Budapesti segédpüspökkel , a Budapesti Szent István bazilika plébánosával beszélgetünk Katalin látomásairól.

Mikor és hányan szerelnek? Milyen díszek vannak? Miért tűnnek el a fényfüzérek? Hogyan tud környezetbarát lenni a díszkivilágítás? Miért égtek a díszek a Covid alatt is?

Vendégünk Tamás László, a BDK - Budapesti Dísz- és Közvilágítási Nonprofit Kft üzemeltetési vezetője.

A Nemzeti Biodiverzitás és Génmegőrzési Központ Vízigenetikai Erőforrások Megőrzése osztály Gödöllő-isaszegi tórendszerének kisebb-nagyobb tavai körül barangolunk, ahol elhivatott szakemberek a lápi élőhelyek veszélyeztetett őshonos magyar halfajaival foglalkoznak. Riportunk első részében a széles kárász, compó, lápi póc génmegőrzéséről, szaporításáról, visszatelepítéséről beszélgettünk a benti medencéknél. Most pedig a kültéri tavaknál sétálva szó lesz a pazar madárvilágról, a vízproblémákról, a hely történetéről, és megnézzük, mi minden épül itt hamarosan, aminek nemcsak a tudomány, hanem az ide látogató gyereksereg is örülhet majd.

A láp, a mocsár, a berek egyedülálló életközösség, százféle madár, furcsa, vízben úszkáló csigák-bogarak, érdekes, csak itt élő halak otthona. Például a lápi pócé. Ezt a szép, apró ragadozóhalat a közönség 2023-ban az Év Halának választotta meg, ám ez a kitüntető cím még nem menti meg a kipusztulástól. Szerencsére van, aki törődik vele.

műsorban Gödöllőre látogatunk, a Nemzeti Biodiverzitás és Génmegőrzési Központ lápi halakra szakosodott telepére. Kalauzunk Dr Lehoczky István, a Központ Vízigenetikai Erőforrások Megőrzése osztályának vezetője.

A Váci Egyházművészeti Gyűjteményben Dr. Varga Lajos váci segédpüspökkel idézzük fel
Szent Miklós püspök alakját, és beszélgetünk a régi és mai püspöki viseletről és ábrázolásairól.

(Képek: 1. Dr. Varga Lajos váci megyéspüspök 2023. október 8-án, a szolnoki templom évfordulós ünnepi szentmiséjén; 2. Szent Miklós szobra a szent ereklyéjét őrzőSzent Miklós bazilikában, az olaszországi Bariban)

A 70-es évek euforikus kulturális hullámában egy csapat fiatal építészhallgató -- a 2. VH után felnőtt fiatalok, az ún Nagy Generáció tagjai -- közösséget alkotnak, és elhatározzák: az egyetem után is együtt maradnak. A korszellemtől ihletett életérzés testet öltött: így született meg Miskolcon a Kollektív Ház, ahol a fiatal építészek családjaikkal alkotó közösségben éltek együtt egy maguk tervezte nagyközös házban. A 70-es évek végétől a rendszerváltásig tartó kaland valódi szellemi műhely volt, amelynek messze földről a csodájára jártak. alapító tagja volt Golda János Ybl-díjas építész, a Piarista Rend főépítésze, a MMA tagja -- vele idézzük fel az egykori legendás miskolci Kollektív Házat.

Lehet, hogy meglepő -- annál is inkább, mert a népszerű és népszerüsítő nyugat-európai és amerikai sorozatok tudomást sem vesznek róla -- de tény, hogy a vikingek ismerték őseinket, és tanultak tőlük!
Katona Csete Kubinyi András-díjas történész, Középkor-kutató, a Debreceni Egyetem adjunktusa már a mester képzését is Izlandon végezte, hogy első kézből tanulmányozhassa ezt az érdekes kultúrát. Legutóbb kutatóútja pedig az Unesco Világörökség egykori középkori svéd viking városba, Birkába vezette, ahol a vikingek keleti, és ezen belül magyar kapcsolatait vizsgálta.

(Fotó: Röstai tarsoly ©Katona Csete)

Lehet, hogy meglepő -- annál is inkább, mert a népszerű és népszerüsítő nyugat-európai és amerikai sorozatok tudomást sem vesznek róla -- de tény, hogy a vikingek ismerték őseinket, és tanultak tőlük!
Katona Csete Kubinyi András-díjas történész, Középkor-kutató, a Debreceni Egyetem adjunktusa már a mester képzését is Izlandon végezte, hogy első kézből tanulmányozhassa ezt az érdekes kultúrát. Legutóbb kutatóútja pedig az Unesco Világörökség egykori középkori svéd viking városba, Birkába vezette, ahol a vikingek keleti, és ezen belül magyar kapcsolatait vizsgálta.

(Fotó: Röstai tarsoly ©Katona Csete)