Akvarellkulturális paletta
Témáink:
Zsolnay Fényfesztivál,
Kassák Múzeum: Téglatan kiállítás,
Pannonhalmi csendgyakorlatok
szerkesztő: Szentimrei Kristóf
Elhangzott: 2025.06.30. 15:04 | |
Július 3. és 6. között immár kilencedik alkalommal rendezik meg Pécsen Európa egyik leglátványosabb városi rendezvényét, a Zsolnay Fényfesztivált. A négynapos esemény során a város ikonikus épületei, terei és utcái lenyűgöző fényinstallációkkal, 3D vetítésekkel és interaktív művészeti alkotásokkal kelnek életre, miközben zenei és utcaművészeti produkciók is színesítik a programot.
Hogy mi vezetett a Zsolnay Fényfesztivál 2016-os indulásához, először erről kérdezte Szentimrei Kristóf Halász Kingát, a fesztivál kommunikációs munkatársát.
A Téglák, ha hallgatnak is, nem némák. Nehéz történetek ismerői. Sokat látott fallakókként közelről ismerik Kőmíves Kelemenné bánatát. A Kassák Múzeum nemrég nyílt időszaki tárlata az ismert magyar népballada tragikus történetét értelmezi újra Koltay Dorottya Szonja munkái révén, melyek élő, mozgó és változó installációba rendeződve teszik a kiállítás terét színpaddá, játszótérré, valamint az alkotási folyamat munkanaplójává.
Az ötlet megszületésében fontos szerepet játszott a Téglakar nevű alkotói kollektíva is, melyről szintén kérdezte Szentimrei Kristóf a kiállító művészt, Koltay Dorottya Szonját, valamint Seress Annát, a tárlat kurátorát is mikrofon elé kérte.
A „Téglatan: leomlott estig, felépült reggelre” című kiállítás egészen október 19-ig tekinthető meg Budapesten a Kassák Múzeumban.
A Pannonhalmi Főapátságban évtizedes hagyomány a csendkurzus, melynek középpontjában a csend megtapasztalása, és az azzal való foglalkozás áll. Dr. Palotai Gabriella pszichiáter és Bokros Márk bencés szerzetes már évek óta vezetik a négynapos elvonulást, ahová hívőket és nem hívőket egyaránt várnak.
Közös tapasztalataik május végén könyv formájában is megjelentek "Úton a csend felé - Pannonhalmi csendgyakorlatok" címmel. Fülöp Tamás ezúttal a kötet másik szerzőjét, Bokros Márk bencés szerzetest kérdezte a csendről, a kurzusról és természetesen a könyvről is.
zenei szerkesztő: Peresztegi Attila
Kapcsolódó képek:
2026. május 29.
péntek
15:04 |
 |
Akvarell
kulturális paletta
Válogatás a hét kulturális műsoraiból
Szerkesztő: Gyarmathy Dóra |
2026. május 28.
csütörtök
15:04 |
|
 Akvarell
kulturális paletta
Erdély,magyarság operában,versben
Fejfényben a kulisszák mozgatói
Debrecen viszi Tajvant Budapestre
Szerkesztő: Nagy György András
» bővebben...A Nagyküküllő partján fekszik Nagygalambfalva. Egy kistelepülés, ahol Kányádi Sándor született és nyugszik. Innen indult el annak idején anyaországot, majd világot látni a költő unokahúga, aki ma már Magyar Arany Érdemkereszt-díjas énekművész. Benedkffy Katalin, amikor csak teheti hazalátogat. A nemzeti összetartozás napjára készülve látta őt vendégül a Katolikus rádió stúdiójában Nagy György András.
„A színház nemcsak azoké, akik a reflektorfényben állnak, hanem mindazoké is, akik a háttérben nap mint nap életre keltik a csodát.” – Peter Brook gondolata azért aktuális, mert június 3-án egy jótékonysági gálának ad otthont a budapesti a Vígszínház. Ezt az estet a Színházi Dolgozók Szakszervezete azért rendezi meg – a Segítsünk Alapítvány javára –, hogy támogatást nyújtson azoknak, akik nélkül nem gördülhetne fel a függöny: a díszítőknek, világosítóknak, öltöztetőknek és számos más nélkülözhetetlen szakembernek. Az érdekképviselet elnökével, Savanyú Gergely színművésszel Kovács Éva Rebecca beszélgetett.
„Közel a Távol-Kelet” - ez a címe a debreceni Kodály Kórus új hangversenyének. Az évad utolsó vendégszereplését május 30-án tartják a fővárosban, a Budapest Music Centerben. A hangversenyen itthon ritkán hallható művek is felcsendülnek. Kocsis-Holper Zoltánt az énekkar karigazgatóját Mikos Ákos kérdezte. A Kodály Filharmónia – amelynek ez a kórus is a része – június 5-én és 6-án tartja évadzáró duplakoncertjét Debrecenben, olyan vendégszereplőkkel, mint a világhírű karmester, Alexandr Szladkovszkij. Ez utóbbi hangversenyről bővebben is hallhatnak itt a Katolikus rádióban, a Körkép című műsorban a jövő hétfőn és kedden.
|
2026. május 27.
szerda
15:04 |
|
Akvarell
kulturális paletta
K Galéria: Kadosa Kiss József
Magyar Nemzeti Múzeum: Dolce Vita
Válogatás Fery Antal fametszeteiből
Szerkesztő: Fazekas Gyöngyvér
» bővebben...A szellem eleganciája címmel nyílt meg Kadosa Kiss József képzőművész kiállítása a K Galériában május elején. A tárlaton elsősorban foto-realisztikus festményei láthatók, de megtekinthető néhány különleges kialakítású szobra is, melyek apró fa pálcikák összedolgozásával készültek. A sokoldalú alkotó munkái Fazakas Réka művészeti író, kurátor válogatásában kerülnek a közönség elé, aki már korábban is dolgozott Kadosa Kiss József alkotásaiból készült kiállításon. Fazakas Rékát Tóth Zsófia kérdezi.
Édes élet a Magyar Nemzeti Galériában. Ízek, illatok, fények, dallamok és történelem: mindezekért Itáliába évszázadok óta zarándokolnak a világ minden tájáról. Az Itália-élmény és a dolce vita koronként és egyénenként változó benyomások és tapasztalások halmaza, amely a magyar alkotók számára is örök inspirációs forrás. Prágai Adrienn művészettörténész főmuzeológussal, a kiállítás kurátorával elsőként arról esett szó, miért Dolce vita, vagyis édes élet lett a tárlat címe. A Nemzeti Galériában Zsoldos Szilvia járt.
A Fery Antal magyar grafikus, művész és költő munkásságát tisztelő kötetek közül kiemelkedik az alkotó lánya, Bánki Veronika által szerkesztett kiadvány, amely művészi örökségét idézi fel. A 20. századi magyar grafika, azon belül az ex libris művészetének stílusteremtő mestere volt Fery Antal. Művészet, történelem és irodalom összefonódása jelenik meg alkotásaiban. A könyvet a Széchényi-könyvesteken mutatta be Turbucz Péter, a Zempléni Múzeum igazgatója, Feledy Balázs művészeti író és Vasné dr. Tóth Kornélia művelődéstörténész. Velük beszélget Fazekas Gyöngyvér. |
2026. május 26.
kedd
15:04 |
|
Akvarell
kulturális paletta
Szerkesztő: Csuth Judit |
2026. május 25.
hétfő
15:04 |
|
 Akvarell
kulturális paletta
Keresztény könnyűzene új köntösben,
Zenés bibliai képeskönyv,
Anarchia és művészet egy kiállításon
szerkesztő: Szentimrei Kristóf
» bővebben...Peregnek a szemek címmel idén is különleges koncerttel készül június 13-án a Hagyományok Házában Takács Antal és Bazsinka Ivett, akik a keresztény könnyűzene újszerű megközelítését helyezik középpontba. Hogy pontosan hogyan teszik ezt, illetve milyen változások történtek a tavalyi produkcióhoz képest, erről faggatta a két művészt Szentimrei Kristóf rádiónk stúdiójában.
A Biblia történetei ma is képesek megszólítani a közönséget – akár a színpad nyelvén is. A Baltazár Színház Biblia Show című előadása egy különleges mű, különleges színészekkel, amely modern formában, zenével, látvánnyal és személyes üzenetekkel hozza közel a Szentírás világát a nézőkhöz. A Wolf Péter zenéjére és Fábri Péter szövegeire épülő zenés produkció egyszerre játékos, megható és elgondolkodtató színházi élmény, amely mai nyelven szól hitről, emberi gyengeségről és reményről.
Hogy hogyan született meg a Biblia Show ötlete, először erről kérdezi Kováts Kriszta színész-rendezőt Kovács Éva Rebecca.
„Azt mondják, hogy ismertem a leghíresebb bűnözőket, csavargókat, anarchistákat, szocialistákat, politikusokat és művészeket, és hogy magam is űztem ezeket a szakmákat. Úgy hallom, kém és politikai imposztor is voltam. Amit biztosan tudok, az az, hogy én vagyok a világ legnemzetközibb embere.”
Ezt vallotta magáról Szittya Emil, akit a kor avantgárd művészeinek egyik szellemi mestereként tartanak számon. A Kassák Múzeum időszaki kiállítása feltárja a Szittya Emil köré szőtt – részben általa is épített – legendák hátterét, és az író-festő Szittya alakját történeti kontextusba helyezve azt is bemutatja, miként formálta művészi pályáját a forradalmi politikai elköteleződés és a korszak által kijelölt, szűkös mozgástér.
Gucsa Magdolnát, a „Csavargások Anarchiában” című tárlat kurátorát Szentimrei Kristóf kérdezte a helyszínen.
Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila
Fotó: MKR |
2026. május 22.
péntek
15:04 |
|
Akvarell
kulturális paletta
Az elmúlt időszak legérdekesebb anyagaiból válogatunk
Szerkesztő: Zsoldos Szilvia |
2026. május 21.
csütörtök
15:04 |
|
 Akvarell
kulturális paletta
Egy olvasásra nevelő író
Egy kastély, ahol az „Ördöglovas” élt
A Banya: Ifj. Harangozó Gyula
Szerkesztő: Nagy György András
» bővebben...A Hollóspalota nyomozóiroda esetei mind Barkabercelen játszódnak. A kitalált kisváros bárhol lehetne a Kárpát-medencében. A gyermekeknek szóló regénysorozat most bővül trilógiává. A szerző Kovács Attila, alias Holden Rose (képünkön), akinek a művei gyakran útközben születnek. Ugyanis ilyentájt járja a településeket, hogy az olvasás szeretetéről és fontosságáról tartson előadást diákoknak. Nagy György András épp az egyik ilyen állomáson hívta fel őt.
„Szállj jó lovam, mint a madár; Túl a merészek díja vár.” Ezeket a sorokat írta Vörösmarty Mihály (!) Sándor Móricról. Az „Ördöglovas” gróf a XIX. század egyik legismertebb figurája volt. A róla szóló történeteket ma Somogyi-Tóth Gábor, a Légiközlekedési Kulturális Központ, az Aeropark Múzeum ügyvezető igazgatója meséli a bajnai kastély sétáin. A helyszínen Kövesdy Zsuzsa képviselte a Katolikus rádiót.
Az elmúlt héten már beszámoltunk róla, hogy ifj. Harangozó Gyula Kossuth-díjas balettművész 35 év után újra színpadra áll, és a Banya szerepében látható a Hófehérke című táncjátékban. A különleges alkalom ötletadója Simon István, az Budapesti Operettszínház balettigazgató-helyettese volt, őt kérdezte Ungvári Judit.
Kép: az író közösségi oldaláról |
2026. május 20.
szerda
15:04 |
|
Akvarell
kulturális paletta
Törökbálinti Falumúzeum: Szent Helyek
Hagyományok Háza: Mint a forrásvíz
Wolfgang Lazius kötet
Szerkesztő: Fazekas Gyöngyvér
» bővebben...Szent helyek címmel sokszorosított nemes-grafikai eljárásokkal készült munkákat bemutató kiállítás nyílt Törökbálinton, a Falumúzeumban. Olyan templomokat, apátságokat, szakrális helyszíneket és szenteket ábrázoló alkotásokat tekinthetnek meg az érdeklődők, melyek hazánk és a Kárpát-medence jelentős építészeti kincseit idézik meg - jellemzően a török idők előtti korokból. A tárlat a Kisgrafika Barátok Köre támogatásával valósult meg és egy kísérő kiadvány is megjelentettek. Ürmös Péter kurátorral, grafikussal, valamint Tari Zsuzsával, a Kisgrafika Barátok Köre titkárával és ügyvezetőjével Tóth Zsófia beszélget, elsőként arról, milyen előzményei voltak ennek a kiállításnak 2018-ban Olaszországban.
A Magyar Állami Népi Együttes 75. évfordulóját ünnepli, amely a magyar néptáncművészet egyik legfontosabb intézménye. A jubileumi kiállítás, „Mint a forrásvíz”, a Hagyományok Háza Átriumában nyílt meg, tükrözve az együttes hagyományait és kulturális jelentőségét. Az esemény hangsúlyozza a nemzeti örökség megőrzésének fontosságát. A megnyitón járt Fazekas Gyöngyvér, aki Czingel Szilvia főkurátort és Mihályi Gábort, a Magyar Állami Népi Együttes vezetőjét szólította meg a történelmi tárlat kapcsán.
Wolfgang Lazius 1540–1546 közötti eseményekről szóló kéziratban maradt, töredékes műve fontos forrás a magyar történelem sorsfordító korszakához. A mű latin nyelven jelent meg, és a 16. századi Európa szemszögét tükrözi, főként a Habsburg-hatalom és a török fenyegetés hatását vizsgálja. Kasza Péter gondozásában és német nyelvű előtanulmányával Bécsben látott napvilágot nyomtatásban a szöveg. A Széchényi-könyvesteken először a filológus-történész kutatót, majd Pálffy Géza történészt arról is kérdezi Fazekas Gyöngyvér, hogy mi lehet ennek a kevésbé ismert forrásnak az értéke. |
2026. május 19.
kedd
15:04 |
|
Akvarell
kulturális paletta
Lázár Balázs új verseskötete
A Közép-európai műfordítók találkozója
A Vasvári Pál Kamaraszínház
Szerkesztő: Tóth J. András
» bővebben...Lázár Balázs egyetemi adjunktus, a Színház- és Filmművészeti Egyetem osztályvezető tanára, Bella István-díjas költő új verseskötét az Orpheusz Kiadó jelentette meg.
Az Üzenet Helsingőrből című könyvről a szerzőt kérdeztük.
A Közép-európai népek irodalmát egymás nyelvére fordítók munkaközössége az utóbbi években rendszeresen találkozik hazánkban. Májusban öt helyszínen tartottak kerekasztalbeszélgetést. A találkozó főszervezőjével, Csesztay Gizella műfordítóval Szerdahelyi Csongor beszélgetett.
A Vasvári Pál Kamaraszínház alapításától kezdve küldetésének tekinti, hogy akár a hazánk legkisebb településein élőknek, akár a határon túlra került magyaroknak színházi előadásokat hozzon létre magyar szerzők műveiből, közel hozva a mai emberekhez a régmúlt korokat.
Legutóbbi színdarabjuk három korábban játszott előadásukból áll össze,
melyekben történelmünk fényes alakjait idézik meg. A Magyarok csillaga című előadással legutóbb Erdélyben jártak. Ennek kapcsán Pelsőczy László színművészt, a Vasvári Pál Kamaraszínház színész-igazgatóját és Kovács Éva Rebecca színésznőt kérte mikrofon elé Zsoldos Szilvia.
Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta
|
2026. május 18.
hétfő
15:04 |
|
 Akvarell
kulturális paletta
Amerikába kivándorló magyarok emlékezete két kötetben
Szatirikus bohózat a szerelemről
Kultúrmorzsa
szerkesztő: Szentimrei Kristóf
» bővebben...„Óhazából az Újvilágba – A személyes történelem és helyszínek nyomában” címmel jelent meg egy különleges családtörténeti gyűjtemény, amely a magyar kivándorlók és leszármazottaik személyes történetein keresztül mutatja be a magyarok amerikai emigrációját és ennek generációkon átívelő hatásait: hogyan vágtak neki az Újvilágnak, milyen kihívásokkal néztek szembe, és hogyan alakították ki új életüket – vagy épp miért döntöttek a hazatérés mellett.
A személyes elbeszélések, levelek és fotók egyedülálló bepillantást nyújtanak a múltba, és segítenek a szélesebb közönség számára is kézzelfoghatóvá tenni ezeket a történeteket, méltó emléket állítva azoknak a százezreknek, akik a jobb élet reményében elhagyták Magyarországot.
Az eddig megjelent kötetek szerkesztőivel, Bakos Rékával és Fenyvesi Annával Szentimrei Kristóf készített interjút.
A Gózon Gyula Kamaraszínház ismét műsorára tűzte Murray Schisgal nagysikerű szatirikus bohózatát, a „Szerelem, óh!” című előadást. A darab májusban több alkalommal is látható a felújított teátrumban, többek között május 21-én.
Hogy mitől örök és kifogyhatatlan téma a szerelem, hogyan szólítja meg ma is a nézőket ez a különös, egyszerre humoros és elgondolkodtató történet, és hogy mi a különlegessége a darabnak, arról egyik szereplőjével, a Jászai Mari-díjas Nagyváradi Erzsébettel beszélgetett Kovács Éva Rebecca.
Műsorunk zárásaként Kultúrmorzsa rovatunkat hallhatják, amelyben filmfesztivált, kiállításokat, valamint egy hangszerbemutatóval egybekötött koncertet ajánl a figyelmükbe a szerkesztő, Szentimrei Kristóf.
Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila
Fotó: MKR |
Akvarell
Akvarell
Akvarell
Akvarell
