Sarród László major - Kőszeg Fekete Szerecseny patikamúzeum
Szerkesztő: Szentirmai Ágnes

Szalkszentmárton Bács-Kiskun vármegye ÉNy-i csücskében az 51-es főút mentén, a Dunától néhány km-re fekszik. Látnivalói közül kiemelkedik a néhány éve megújult Petőfi Sándor Emlékház, a község egyik dombján álló református templom, kúria jellegű középületei, számos szoboralkotás és a központi téren folyton csobogó langyos vizű artézi kút. Községi sétánkon ezeket a helyeket látogatjuk meg.
De mikor és hogyan lett az egykori Lovászföldéből Szalkszentmárton? Hol volt Szalk és miért kapta második tagként a Szentmárton nevet?

Helytörténet, képzőművészet, természetrajz, és a magyar cserkészmozgalom története.
Négy egység, több terem és sok száz bemutatott tárgy a Gödöllői Városi Múzeum látványkínálatából. Köztük olyan ritkaságok, mint Csupor Zoltán Tordas egykori plébánosának gyűjteménye és a Mária kegytárgy kiállítás.

Műsorunkban különleges utazásra indulunk — nem repülővel, nem vonattal, hanem a könyvlapokon keresztül. Beszélgető társam ugyanis egy olyan gyűjtő, aki szívvel lélekkel olvassa és kutatja az 1945 előtt megjelent magyar nyelvű utazási irodalmat.
Polcain több mint 1800 kötet sorakozik, ezek között igazi kincsek, elfeledett útleírások is megbújnak.
A nyomtatott könyvek mellett ritkaságnak számítanak a kézzel írott útleírások – ezek közül is láthatunk néhány példányt. Biró Dániellel a gyűjtemény tulajdonosával beszélgetünk.

- Mi a különbség a tell és a kurgán között?
- Ki volt dr Bereczk Péter és milyen szerepet töltött be a Fehér-tó természetvédelmében?
- Miért kapta a sirály nevet a tóparti tanösvény és milyen madárfajoknak szolgál pihenő, vagy áttelelő helyként a Szeged melletti szikes vízfelület környezete?
Messzelátónk mai adásában Szatymaz határába, a Fehér-tóhoz látogatunk.

Múlt hét pénteki műsorunkban Bátaszék szakrális és helyi értékeivel ismerkedtünk.
Ma folytatjuk sétánkat a Tolna vármegyei városban, ahol számos esemény, néprajzi és természeti pont is vonzerővel bír.
Kulturális élete egész évben pezseg; különösen látványos, a II. Géza király megkoronázását felelevenítő őszi esemény.
Az Orbán-hegyi molyhos tölgy lomb nélkül ugyan, de a téli időszakban is látványos; mellékesen, a hegyről elénk táruló sárközi táj panorámája sem utolsó.
A környék borait a testes vörös és egyre inkább előtérbe kerülő fehér borok jellemzik.
Időkapuként nyitja meg a múltat a Tájház: melyben a helyi német, székely és felvidéki családok történeteit idézhetjük fel.

- Milyen egyedi jellemzőkkel bír a bátaszéki Nagyboldogasszony plébánia templom, mely egyben az ország 8. legmagasabb épülete?
- Miért került Zala György sárgarézből készült csillár alkotása Pécs helyett a bátaszéki templom oldalkápolnájába?
- Hogyan készítik a bátaszéki rizst, kinek a nevét viseli a bajai Duna híd és miért került az építmény a Tolna megyei város értéktárába?
-Kincsek és értékek az Egyházművészeti gyűjteményben.

Csipkék, hímzések és viselet darabok - betekintés az újszászi díszítőművészeti szakkör munkájába.
Hány darab gyémántberakásos csillagot viselt Erzsébet királyné a hajában, és mi lett az eredeti díszek sorsa – ékszerhistóriák a Gödöllői Királyi Kastély időszaki tárlatán.
Ízelítő Závodról, ahová egy későbbi műsorban látogatunk majd el

Két Orczy kastély, dombtetőre épített neoromán templom, családtörténeti kiállítás melynek anyagát az általános iskolás diákok gyűjtötték össze.
Városfoglaló séta; állomási között van a Vörösmarty fa, a kálvária, az artézi kutak és a város közlekedési csomópontjára utaló vasúti emlékmű is.
49 helyszín bejárásával megismerhető a Zagyva parti város múltja és jelene.
Messzelátónk mai adásában Újszászra látogatunk.

Messzelátónk mai adásában bejárjuk a lakiteleki Hungarikum ligetet, ismerkedünk a 26 hektáron elterülő kulturális-, élmény- és rekreációs park elemeivel.
Ezt követően a csömöri néprajzi magángyűjteménybe látogatunk, ahol a hagyományos szlovák népviselet és használati eszközök mellett a beszerzett darabok kalandos történetéről is szó esik.

Utazási műsorunk mai adásában ellátogatunk a Szerencsi várba, ismerkedünk a Rákóczi család történetével és a város múltjával.
Ezt követően Békéssámson látványos központi parkjában idézzük fel a nyári hangulatot és az alföldi község történelmi emlékeit.
Végül a Kiskun Múzeum látványtárában, a kuriózumok és mindennapi apróságok szekciójában zárjuk magazinunkat

Szatymaz névét hallva valószínűleg sokaknak az őszibarack jut eszébe. S igen, ez hazánk legismertebb barack termő területe. De mivel érési szezonon kívül vagyunk, a kóstolástól eltekintünk, helyette megnézzük a község egyéb látnivalóit. Érdemes betérni pl. a nem szokványos kialakítású római katolikus templomba; megkeresni azt az épületet ahol egykor Dankó Pista muzsikált. Megcsodálni egy-egy régi faoromzatú nyaralót, a télen is különleges hangulatot idéző Enyingi szélmalmot, vagy kisétálni a község kunhalomra épült temetőjébe.

Szatymaz névét hallva valószínűleg sokaknak az őszibarack jut eszébe. S igen, ez hazánk legismertebb barack termő területe. De mivel érési szezonon kívül vagyunk, a kóstolástól eltekintünk, helyette megnézzük a község egyéb látnivalóit. Érdemes betérni pl. a nem szokványos kialakítású római katolikus templomba; megkeresni azt az épületet ahol egykor Dankó Pista muzsikált. Megcsodálni egy-egy régi faoromzatú nyaralót, a télen is különleges hangulatot idéző Enyingi szélmalmot, vagy kisétálni a község kunhalomra épült temetőjébe.

Mivel tájékozódnak a halak, mire használták a tapogatót, miért volt kiemelt szerepe a csikósoknak és hogyan tudtak járni a nádarató bocskorban? Többek között ezekre is választ kaphatna a látogatók a Sarród melletti László majorban.
Messzelátónk második felében a kőszegi Fekete Szerecseny patikamúzeumba látogatunk

Mivel tájékozódnak a halak, mire használták a tapogatót, miért volt kiemelt szerepe a csikósoknak és hogyan tudtak járni a nádarató bocskorban? Többek között ezekre is választ kaphatna a látogatók a Sarród melletti László majorban.
Messzelátónk második felében a kőszegi Fekete Szerecseny patikamúzeumba látogatunk