Piri Ildikó, a szegedi Somogyi Könyvtár igazgató-helyettese értékeli nyári diák táboraikat.
Riporter: Tráser László

Majd 40 éve rendeznek a Kárpát-medencei magyar középiskolások számára helyesírási vetélkedőt Gyulán, az Erkel Ferenc Gimnáziumban.

A verseny elődöntőit már az előző hónapokban megtartották, a sikeresen szereplők már a döntőre készülnek, melyet február utolsó napjaiban tartanak.

A több száz diákot megmozgató helyesírási versenyről Tráser László készített összeállítást.

Köllő Sándor atya szokása szerint most is hazalátogatott Erdélybe, hogy felkeresse rokonait. Ilyenkor az ottani liturgiába is bekapcsolódik. A szilveszteri kézdivásárhelyi hálaadó szentmiséről, a csíksomlyói új évi első szombati Mária-köszöntésről, valamint a vízkereszthez kötődő januári erdélyi szokásokról mesélt Tráser László mikrofonja előtt.

A pálos rend névadójának és védőszentjének, Első Remete Szent Pál emléknapja alkalmából a rend történetéről, a pálos szerzetesek egykori és mai feladatairól, szerepéről valamint egyéni küldetéséről Csóka János szerzetes beszélt.

Klebelsberg Kunó, a Horthy korszak legendás vallás- és közoktatás minisztere, akinek idején ötezer iskolai tanteremmel gyarapodott a magyar iskolarendszer, a ma Romániához tartozó Pécskán született, ahol ma is ápolják emlékét.

Az útszéli kereszt állítás sok évszázados hagyomány hazánkban. A falvak, kisvárosok közötti utak nem is képzelhetők el nélkülük. A Kereszténydemokrata Néppárt évek óta igyekszik gondozni, óvni, védeni ezeket az útszéli keresztfákat.

Január 5-én töltötte be nyolcvanadik életévét Barsi Balázs, Széchenyi-díjas ferences szerzetes, akinek könyveit olvasva, prédikációit hallgatva generációk nőttek fel úgy, hogy általuk mélyebben beleláthattak a keresztény hit titkába. Születésnapi köszöntéséhez kapcsolódva holnap este fél 7-kor a pesti ferences templomban hálaadó szentmisét celebrál. A jubiláló ferences szerzetessel a Credo – a Hiszekegy – egyik soráról beszélgetünk.

A Kádár-korszakban propaganda céllal megjelentetett Prónay Pál ellenforradalmi naplójegyzetei több mint 60 év után ismét napvilágot láttak. Most viszont a maguk eredeti szövegével olvashatóak.

Vízkereszt ünnepe mára elhalványult a köznapokban, pedig egy évszázadoktól fogva jeles nap, a karácsonyi ünnepkör lezárása, a tavaszváró farsangi hagyomány kezdete.

Ma, a béke világnapján Budapesten és Pécsen fáklyás felvonulásra és ökumenikus imádságra hív mindenkit a Sant’Egidio közösség.
A budapesti felvonulás 16.30-kor a Salkaházi Sára-rakparttól indul, a Corvinus Egyetem elől, és az Egyetemi (Kisboldogasszony-) templomnál ér véget, ahol 17.30-kor ökumenikus és vallásközi imádság kezdődik, amelyet Martos Levente Balázs esztergom-budapesti segédpüspök vezet. Imádsággal szolgál Fabiny Tamás evangélikus püspök, Radvánszki Péter rabbi és Szabó Ferenc református lelkész.
Pécsen a felvonulók este 17 órakor találkoznak a ferencesek templománál, majd imádsággal emlékeznek meg a háborútól szenvedő országokról a Lyceum-templomban.

Beszédünknek dallama és ritmusa van, még ha a közbeszéd ezt a zeneiséget háttérbe szorítja, sőt el is torzítja - ezt állítják a magyar és külföldi nyelvészek is, csak úgy, mint a többi nyelv esetében. A nyelv zeneiségének észleléséhez természetesen elmélyült, alapos beszélgetések adnak megfigyelési lehetőséget, amire sajnos egyre kevesebb lehetőséget engedélyez rohanó életmódunk - állítja Nagy János nyelvész professzor.

Január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját, mely nemzeti imánknak, a Himnusznak a születésnapja. Azt megelőzően a Boldogasszony Anyánk kezdetű egyházi népének volt a himnuszunk. Vajon van-e Kölcsey Ferenc művének és a népéneknek közös öröksége? A kérdésre Cs. Varga István irodalomtörténész válaszol.