Mi az a jó, amit az embereknek cselekedniük kellene, ahhoz, hogy értelmes és boldog életet éljenek?
Szerkesztő: Kékesi Enikő

„Isten a természet törvényeit örök időkre állította fel. Törvényt szabott és nem tér el attól. ”(146. Zsoltár) A négy alapvető kölcsönhatás: a nukleáris, az elektromágneses, a radioaktív bomlás sebessége és a gravitáció erőssége. Ha ezek jelen értéküknek 1-2 százalékával, olykor ezrelékével kisebbek vagy nagyobbak lennének, máris nem létezne élet a Földön sem a kozmoszban. Az emberek évezredekig mélyen meg voltak győződve arról, hogy ugyanez a helyzet az erkölcsi törvényekkel kapcsolatban is, azok is örök érvényűek. Az erkölcsi relativizmus primitív formái rendkívül népszerűek napjainkban, szinte világjárvánnyá terebélyesedtek. Mi vezetett idáig? Miben áll a fent említett isteni törvény lényege? Hogyan lehet boldog az ember?

Hogyan tudjuk megragadni az ember lényegét? A Biblia kétszer is felteszi Istenhez intézve a kérdést, mert egyedül ő ismeri teljes mértékben az embert.
A Jób könyvében a 7. fejezet 17 versében így olvassuk: „Vajon micsoda az ember, hogy oly nagyra tartod, arra méltatod, hogy törődj vele?” A 8. Zsoltár kérdése hasonló: „Amikor nézem az eget, kezed művét és a holdat, meg a csillagokat, amelyeket alkottál, micsoda az ember, hogy megemlékezel róla, az emberfia, hogy gondot viselsz rá?” Ez a két szentíró nem önmagában, hanem Istennel való kapcsolatában firtartja az ember titkát.
Mindenki Isten teremtménye akár hiszi, akár nem. Viszont senki sem lesz automatikusan Isten gyermeke, csak az, aki földi életében úgy dönt, szabadon, hogy az akar lenni. Isten teremtménye vagyunk, Isten gyermekévé válnunk kell! Erre való a földi lét.

A kicsoda az Isten? sorozatunk alapgondolata, Jézusnak a Máté evangélium 24. fejezetében megörökített próféciáján alapul. Jézus azt jövendöli: a keresztényeket a legvégső időben súlyosan üldözni fogják és ezzel párhuzamosan lesz egy új, világméretű evangéliumhirdetés azért, hogy aki addig még nem hallott, akkor hallhasson Jézus Krisztusról. Itt Isten, még egy utolsó lehetőséget ad mindenkinek arra, hogy ebben a kaotikus, végsőkig leromlott világban, ami a végidő lesz, megismerje, hogy kicsoda ő valójában, az egy igaz Isten, és mellette döntsön szabadon.

A kicsoda az Isten? című, a kereszténység alapeszméiről szóló sorozatunkban, arról beszél Dér Katalin, hogy: felelőssé tehető-e Isten a nem emberi bűnök, hanem a természeti katasztrófák okozta szenvedésekért?

Új sorozat indul: Kicsoda az Isten? - A kereszténység hitünk alapeszménye címmel a Múlt és jelen műsorunkban. Az első adás témája: Van-e isten?.
Jézus a Máté evangélium 24, fejezetében arról prófétál, hogy a végső időkben az ő második eljövetele előtt, a folyamatos keresztényüldözésekkel párhuzamosan, újra lesz egy világméretű evangéliumhirdetés, hogy aki még nem hallott róla, az hallhasson Krisztusról.

A Jelenések könyvének olvasása során eljutottunk a zárszóig, a 22. fejezet 6-21. versig. Ebben a részben Dér Katalin Jézus második eljöveteléről tanít.
Jézus eljövetele nem időben lefixált dolog és nem az embertől függetlenül jön el az örök élet. Nem úgy, hogy Isten egyszer csak gondol egyet és bevégzi művét, nem. Hanem ennek föltételei vannak és a legfontosabb, hogy hirdessük az evangéliumot minden népnek az egész világon. Ez rajtunk áll. Nem Istenen, nem Jézuson, hanem ezt csak mi tehetjük meg, mi, az egyház. És amíg ez nem így lesz, addig nincs visszajövetel. Előbb, igenis mindenkinek hallania kell Krisztusról, a megváltásról, az örök életről, de hitelesen, hogy választhasson mellette vagy ellene. Isten igazságos és ezért kell, hogy hirdessük az evangéliumot az egész világon és akkor valóban mondhatjuk: Jöjj el, Uram Jézus!

Dér Katalin folytatja a Jelenések könyvének elemzését a 19. fejezet 11-21.versig. Ez alkalommal Krisztus második eljöveteléről beszél.