Meddig tart az iráni háború?
Szabadságindex: milyen a német sajtó, mernek-e beszélni a németek?
Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Eljött a science fiction világa?
Beköltözik a lakásunkba a háztartási robot? Olyan lesz, mint az ember? Főz, takarít, mosogat, és ha kell társalogni is lehet vele?
Akár igazi társ is lehet egy humanoid robot?
A fentiek kapcsán felmerül a kérdés: mi tartozik a fantázia világába, és mi a valóság?
Számtalan videón látható, ahogy egy robot finoman megfogja a tojást, - nem töri össze -, vagy éppen hátraszaltót csinál.
Mi a fő probléma egy humanoid robot előállítása során: a mechanikai problémák megoldása - kellően finom mozgás, kellően finom érzékelés, az energia táplálás -, vagy az irányítás, az agyi funkciók?

Vendégem Haidegger Tamás, egyetemi tanár; Óbudai Egyetem
Bejczy Antal iRobottechnikai Központ

Németország a II. világháborút követő évtizedekben Európa gazdasági motorja, és egyfajta mintademokrácia volt. Persze sokáig csak az egyik fele, a Németországi Szövetségi Köztársaság. A másik rész a szovjet érdekzónába tartozó Német Demokratikus Köztársaság volt.
Ez ma már történelem. De a múlt - és itt érdemes akár több száz évre is visszanyúlni - visszaköszön. Hiába az eurómilliárdok, amiket a keleti országrész fejlesztésébe fektetett az egyesült Németország, a mentalitás, a gondolat ma is két Németországot takar.
Mit hoz 2026? Mit hozott az eddig megtartott tartományi választás, és mit hozhatnak a következő tartományi választások?

Vendégem Bauer Bence, a Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója.

W. Barna Erika kézíráskutató, grafológus szakértő, a CEREG Grafológiai Akadémia vezetője, "Olts gyermekid szivébe jellemet!" - Petőfi Sándor kézírásának üzenetei című könyvében a költő kézírásának elemzésével mutatja be kézírásának és személyiségének változását, életútját. "Nemcsak Petőfi Sándor kézírásának üzeneteit kísérlem meg tolmácsolni, hanem a legközvetlenebbül hozzá kapcsolódó személyekét is...A kézírás mint Én-lenyomat vallani tud a feleségével, Szendrey Júliával, valamint a legközelebbi barátaival, köztük Arany Jánossal és Jókai Mórral való összeillőségükről és különbözőségükról. Mindez nagy látószögű bemutatásra nyújt lehetőséget, emlékező barangolást tehetünk a két évszázaddal ezelőtti, régmúlt időkbe."- írja a szerző a kötet Vallanak a mozdulatok fejezetében.
(fotó: Magyar Katolikus Rádió, Polcz Péter)

A francia forradalom Európa történetének egyik meghatározó véres eseménye volt. Hahner Péter történésszel, kutató professzorral beszélgetünk, akinek egyik kutatási területe a nagy francia forradalom és Napóleon kora.

Február 28-án az Egyesült Államok és Izrael támadást intézett Irán ellen. A nukleáris programhoz kapcsolódó létesítményeket, a katonai infrastruktúrát, belbiztonsági apparátust és nem utolsó sorban az iráni vezetés tagjait vette célba. A legfelsőbb vezetőt, Ali Hameneit és a vezérkar nagy részét likvidálták. Irán válaszul rakéta-és dróncsapásokat mér nemcsak Izraelre, hanem a környező öböl-menti arab államokra is. Miért a hirtelen támadás, hogyan lehet, hogy Donald Trump, aki béketeremtést ígért, most mégis háborúzik? Mik a valódi okok, és mi a célja az Egyesült Államoknak a hadműveletel? Hogyan sikerült ilyen hiretelen lefejezni a jól védett iráni vezetést? Ennek a háborúnak – is - már most súlyos gazdasági következményei vannak a világ többi részére – ránk nézve is – melyek ezek? És a legfőbb kérdés: meddig tart ez az egész?

Szakértő: Lévai Dániel, a Magyar Külügyi Intézet kutatója

A Hagyományok Háza Mese 25 - Konferencia a mesemondás hagyományának továbbéltetéséről című, egész napos rendezvény keretében dr. Agócs Gergely néprajzkutató, népzenész, mesemondó, a Hagyományok Háza szakmai főtanácsadója A Hagyományok Háza népmesetanfolyamának szemléletmódja, módszertana című előadásában felhívta a figyelmet a hagyományos, élőszavas mesemondás értékeire, jelentőségére. 2021-ben a Magyar népmese - Hagyományos mesemondás tanfolyam módszertana bekerült a Szellemi Kulturális Örökség „Jó gyakorlatok nemzeti jegyzékébe”.Mai műsorunkban dr. Agócs Gergellyel, a felnőtteknek szóló tanfolyam egyik alapítójával, oktatójával, a hagyományos, élőszavas mesemondás sajátosságairól, jellemzőiről, őrzésének és továbbadásának jelentőségéről beszélgetünk.
(fotó: https://hagyomanyokhaza.hu)

Dr. Kis-Kozma Georginával, az Ifjúságkutató Intézet igazgató helyettesével beszélgetünk az elmúlt hónapok történéseiről. Elsőként: Véleménybuborékban élünk. Vagy mégsem? Az új kutatás meglehetősen árnyalja ezt a képet. A kutatás egyik célja a véleménybuborékok meglétének vizsgálata volt.

7 vállalás a tisztább közéletért!

Vendégem Makláry Ákos a
Keresztény Értelmiségiek Szövetsége elnöke.

Vendégem Sárközy Miklós egyetemi docens (Károli Gáspár Református Egyetem [KRE]).

A Hagyományok Házában február 21-én egész napos konferenciát tartottak Mese 25 - Konferencia a mesemondás hagyományának továbbéltetéséről címmel a népmese-terület munkájának szakmai irányairól és eredményeiról az érdeklődő szakemberek, pedagógusok és a nagyközönség számára. A tanácskozáson előadást tartottak a Hagyományok Háza munkatársai, valamint az intézményhez kötődő mesemondó szervezetek képviselői. Az előadásokhoz kapcsolódó szakmai kerekasztal, a műhelymunkák és a filmrészletek betekintést nyújtottak a kortárs mesemondó alkalmak világába és a Hagyományok Háza sokirányú tevékenységébe, képzéseibe, amelyek keretében összekapcsolódik a kutatás és a gyakorlat, a múlt és a jelen.
A konferenciát követően Dala Sára néprajzkutatóval, a Hagyományok Háza Közművelődési és Tudományos Szakcsoporjának munkatársával a tanácskozás témaköreiről, a szövegfolklórral kapcsolatos feladatokról beszélgettünk.
A témáról dr. Agócs Gergely néprajzkutató, népzenész, mesemondóval, a Hagyományok Háza szakmai főtanácsadójával folytatjuk beszélgetésünket a Kerengő március 11-én elhangzó adásában.
(fotó: https://hagyomanyokhaza.hu)

A közélet eseményeiről Lesti Árpád politikai elemzővel beszélgetünk.

Több mint 50 szakmában közel kétszáz diák méri össze tudását Budapesten március 26-án és 27-én. 22 agrárszakma is bemutatkozik, a kiegészítő programokban pedig nagy hangsúlyt kapnak az interaktív, testközelből megtapasztalható élmények.
A Szakma Sztár Fesztivál egy izgalmas versenysorozat döntője és egy élményalapú kiállítás is a különböző szakmák bemutatkozásával, döntőire azok a legkiválóbb fiatal szakemberek jutnak el, akik nemcsak saját dicsőségükért küzdenek, de sokat tesznek a gyakorlatigényes szakmák társadalmi presztízsének és vonzerejének növeléséért, a szakmatanulás népszerűsítéséért is. A rendezvény fókuszában az interaktivitás és az élményalapú tapasztalatszerzés áll, hiszen a több mint tízezer látogató többsége pályaválasztás előtt álló általános iskolás.

Vendégeink: Pap Mátét, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési és felnőttképzési igazgatója, és
Izsó Roland, a tavalyi EuroSkills verseny aranyérmese.

A közélet eseményeiről Lesti Árpád politikai elemzővel beszélgetünk.

Több mint 50 szakmában közel kétszáz diák méri össze tudását Budapesten március 26-án és 27-én. 22 agrárszakma is bemutatkozik, a kiegészítő programokban pedig nagy hangsúlyt kapnak az interaktív, testközelből megtapasztalható élmények.
A Szakma Sztár Fesztivál egy izgalmas versenysorozat döntője és egy élményalapú kiállítás is a különböző szakmák bemutatkozásával, döntőire azok a legkiválóbb fiatal szakemberek jutnak el, akik nemcsak saját dicsőségükért küzdenek, de sokat tesznek a gyakorlatigényes szakmák társadalmi presztízsének és vonzerejének növeléséért, a szakmatanulás népszerűsítéséért is. A rendezvény fókuszában az interaktivitás és az élményalapú tapasztalatszerzés áll, hiszen a több mint tízezer látogató többsége pályaválasztás előtt álló általános iskolás.

Vendégeink: Pap Mátét, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési és felnőttképzési igazgatója, és
Izsó Roland, a tavalyi EuroSkills verseny aranyérmese.

1. Meddig tarthat ki az iráni rendszer, milyen újabb ütőkártyák vannak még a tarsolyában, lezárul-e hamarosan vagy inkább tovább gyűrűzik és mélyül ez az újabb közel-keleti háború, amely immár közel 3 hete tart? Sayfo Omart, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetőjét kérdezzük.

2. Milyen a véleményszabadság Németországban, és milyen képet mutat a német média Magyarországról. Erről tartott előadást februárban az MCC Magyar-Német Intézet meghívására Roland Schatz újságíró, nemzetközileg elismert médiaelemző, a Németországban nagy renoméval rendelkező Freiheitsindex kiadója. A szabadságindex közvélemény-kutatáson alapuló éves felmérés, arról, hogy mennyire merik nyilvánosan elmondani a véleményüket a németek; mennyire érzik úgy, hogy a média többoldalúan tájékoztatja őket, és foglalkozik az őket leginkább foglalkoztató témákkal. Az eredmény évről évre romló tendenciát mutat, mondja Roland Schatz.