- Két nép és egy különleges barátság

- Lélekdarabok képekké formálva

- Pajzsok, páncélok, legendák
Szerkesztő: Nagy György András

Az UNESCO által 2011-ben kihirdetett rádiózás világnapját február 13-án ünnepeljük. Az ENSZ 1946-ban ezen a napon határozott saját rádiójának létrehozásáról. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a rádió fontosságára, arra a tömegkommunikációs eszközre, amely a mai napig a legszélesebb tömegekhez jut el. Az UNESCO minden évben külön témát ad a világnapnak. Az idei téma a mesterséges intelligencia.

Az első rádióadást, amely emberi hangot közvetített, 1910. január 12-én hallgatták néhány száz készülékkel. Ekkor a Tosca előadását közvetítették New Yorkban a Metropolitan operaházból. Amerikai és angol tudósok 1920-ra kidolgozták a mai rádiók elvén alapuló készüléket, amely emberi hang, és zene továbbítására is alkalmas volt. Az első kereskedelmi rádióadó 1920-ban, a Pennsylvania állambeli Pittsburgh-ben kezdte meg működését.

Magyarország első adóállomását 1923-ban állították fel Lakihegyen, a Magyar Rádió rendszeres adása 1925. december 1-jén kezdődött, ezért a magyar rádiózás napja december 1.

A Magyar Katolikus Rádióban három órás élő adásunkban meghívott vendégeinkkel beszélgetünk a rádiózás történetéről, de szó lesz a rádió és más műfajok kapcsolatáról is. Továbbá kollégáink is mesélnek nemzetközi rádiós tapasztalataikról, valamint más műsorszolgáltatókkal, például a Vatikáni Rádióval való szoros együttműködésről. Természetesen a rádiózás jövője is témánk lesz, amiről egyetemistákat is kérdezünk.

A stúdió vendégei lesznek Sávoly Tamás muzeológus, a Postamúzeum munkatársa, Lázár Kovács Ákos, egyetemi docens, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kommunikáció és Média Intézetének vezetője, Radetzky András, a Magyar Katolikus Rádió vezérigazgató-helyettese, Lázár Csaba színművész, vezetőbemondó, Gyarmathy Dóra szerkesztő, valamint interjút hallhatnak majd rádiónk vezérigazgatójával, dr. Martos Levente Balázs püspökkel is.

Fülöp Tamás és Csuth Judit beszélgetnek a várható programokról és témákról a február 13-i élő műsorral kapcsolatban.

A „Novák Ferenc Tata emlékére” című kötet a Kossuth-díjas koreográfus, rendező, etnográfus, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, nemzetközi rangú alkotó munkássága előtt tiszteleg. Egy olyan küzdő szellemű, fáradhatatlan, az új kezdeményezésekre mindig bátor művész alakja rajzolódik ki előttünk, akit a Bihari Táncegyüttes alapítójaként, a táncházmozgalom egyik elindítójaként, a Honvéd Együttes és az amszterdami Nemzetközi Folklór Táncszínház koreográfusaként, a magyar színházi tánc megújítójaként a legnagyobbak közt tartunk számon. Legfontosabb koreográfiái között tartják számon: István, a király (rockopera, 1983), Szarvassá változott fiak (Markó Ivánnal, 1985), József és testvérei (Markó Ivánnal, 1994), Egri csillagok (Zsuráfszky Zoltánnal, 1997), Duna-rapszódia (dramatikus néptáncok, 2002). A kötet szerzőjével, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-és József Attila-díjas író, drámaíró, dramaturggal, Szakonyi Károllyal Fülöp Tamás készített interjút.

Tomboló szenvedély, lüktető cigánymuzsika és egy szabályokat felrúgó szerelmi történet – minden idők leglátványosabb operettshow-ja várja a nézőket 2026. március 26-án az MVM Dome-ban. A Dankó Pista című új operett Pejtsik Péter zenéjével és Orbán János Dénes librettójával a magyar nóta királyának regényes életébe nyújt betekintést. A főhős az Európa-szerte ünnepelt cigányprímás, Dankó Pista, akinek szívét egy titokzatos orosz hercegnő rabolja el. A szereplők között feltűnik Blaha Lujza, a nemzet csalogánya, valamint a kor leghíresebb költője, írói: Ady Endre, Gárdonyi Géza és Pósa Lajos. A Bozsik Yvette rendezésében látható, látványosnak ígérkező szuperprodukció szereplői között van Kiss Diána is, aki Tatjána szerepét játssza majd. Ungvári Judit interjúja.

Bartók Béla egyik legfontosabb vonószenekari műve, a Divertimento is megszólal az Erdődy Kamarazenekar Karmelita Koncertek sorozatban elhangzó programján február 21-én. A zenekar művészeti vezetője, Szefcsik Zsolt ajánlja hallgatóinknak ezt a zenei élményt. Szó lesz arról is, mely 20. és 21. századi magyar művek hangzanak még el, és hogyan kapcsolódnak ezek egymáshoz, illetve a Divertimentohoz. Szefcsik Zsolttal Tóth Zsófia beszélget.

Az MNMKK Országos Széchényi Könyvtár több aktuális híradásban is szerepelt elmúlt hetekben: január 24-én visszakerült Nagyváradra a restaurált Szent Jobb-selyemfestmény; valamint szakmai konferenciát rendeztek határon túli és anyaországi könyvtárosok számára. De további események és folyamatosan megújuló programok, pályázatok is jelzik a könyvtár működésének kulturális, tudományos és közösségi dimenzióját. Rózsa Dáviddal a könyvtár főigazgatójával Fazekas Gyöngyvér beszélget.

Dóczi Péter, Jászai Mari-díjas színművész és rendező ma 69 éves. Eddigi szerteágazó pályájáról, mostani szerepeiről és a készülő új darabjáról is beszélgettünk vele stúdiónkban. (Képek: MKR/Polcz Péter)

Márton Áron életének kevésbé ismert vonulatát kutatja Ozsváth Judit kolozsvári egyetemi oktató és újságíró. A legendás erdélyi főpásztor, mielőtt kinevezték gyulafehérvári püspökké, egyetemi lelkész és folyóiratszerkesztő volt Kolozsváron. Szerdahelyi Csongor riportja.

Kultúrmorzsák rovatunkban ezúttal néhány időszaki kiállítást ajánlunk figyelmükbe.

Zenei szerkesztő: Varga Ramona

Rengeteg újdonsággal és változatos könyvkínálattal várja olvasóit a 2026-os év első felében is a Scolar Kiadó. A gyerek- és ifjúsági irodalomtól a magyar versesköteteken át a tudományos-ismeretterjesztő művekig minden korosztály számára izgalmas olvasnivalóval készülnek a kiadó munkatársai, akik közül Sinka Gabriella marketingvezetőt Szentimrei Kristóf kérte mikrofon elé.

Török Sophie-kéziratok gazdag anyaga vált elérhetővé az Országos Széchényi Könyvtár Copia felületén még december 10-én, a költőnő születésének 130. évfordulóján. A nemzeti könyvtár ezzel a jelentős digitális gyarapítással tiszteleg Tanner Ilona, azaz Török Sophie emléke előtt, aki lírájával, naplójegyzeteivel és irodalmi munkásságával a 20. század első felének meghatározó alkotói közé tartozott. Méry Tündét, az OSZK Kézirattárának tudományos kutatóját Fülöp Tamás kérdezte.

A Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész által alapított Cziffra Fesztivál a kezdetek óta rangos díjakkal, mesterkurzusokkal és visszatérő fellépési lehetőségekkel segíti a fiatal művészeket, folytatva a névadó, Cziffra György tehetségtámogató tevékenységét. Fókuszban a fiatalok címmel külön sorozatot szentelnek a fiatal művészek bemutatására, a Hegyvidéki Kulturális Szalon pedig még három ilyen alkalomnak ad otthont.
Február 15-én Lugosi Ali és Varga Tivadar koncertjét hallhatják, majd február 18-án Dolfin Balázs és Oláh Krisztián fog zenélni, a sorozat záró része pedig március 20-án lesz a Talentum Hungaricum ösztöndíjasainak részvételével.
Lugosi Ali Junior Prima díjas klarinétművészt Zsoldos Szilvia kérte mikrofon elé.


Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

Fotó: Cziffra Fesztivál (Lugosi Ali és Varga Tivadar)

Stúdióvendégünk volt a babérkoszorús és József Attila-díjas író, Száraz Miklós György, Száraz György fia, akinek számos könyve látott már napvilágot; az utóbbi néhány évben is több kötete jelent meg. Ez utóbbiak közül a hideg téli napokon kiváltképp kellemes elővenni a szerzőnek az ifjúságot minden örömével és bánatával megidéző Bitang nyarak című regényét, illetve novellafüzérét.
Száraz Miklós Györggyel Liptay Katalin beszélgetett.

A szegedi Móra Ferenc Múzeum a nagy érdeklődésre való tekintettel meghosszabbította A titokzatos jégkorszak című kiállítását.
Az interaktív foglalkoztató térrel is szolgáló tárlaton az érdeklődők testközelből találkozhatnak a jégkor hidegéből ránk maradt különleges állatfajokkal: eredeti csontvázak és koponyák mesélnek egy letűnt kor óriásairól. Itt áll az óriásszarvas hatalmas agancsaival, mellette az óriás övesállat páncélos teste, a farkas és a barlangi medve csontváza, valamint a kardfogú tigris és az őstulok koponyája is.
A részletekről Hegedűs Anita múzeumi kulturális menedzsert Tráser László kérdezte.

A Muzsikusok Kávéháza sorozat a magyar városok éttermeit, kocsmáit, kávéházait egykor élettel megtöltő ugynevezett cigányzenekarok és bárzongoristák világát eleveníti fel.
A Magyar Zene Háza figyelemreméltó kezdeményezésről Szerdahelyi Csongor érdeklődött Salamon Somától, az intézmény népzenei kurátorától.

Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

Képzőművészeti kritikák, recenziók, művészeti írások, kiállítás-megnyitók szövegei olvashatók Sinkó István képzőművész, művészeti író, tanár tollából a Kép idő című kötetben, mely a Magyar Művészeti Akadémia kiadójának gondozásában jelent meg. A korábban elsősorban az Új Művészet, valamint az Élet és Irodalom hasábjain megjelent írások most összegyűjtve, a szerző válogatásában kerülnek újra az olvasó kezébe. A kötet képet ad az elmúlt 30 év hazai képzőművészetéről, miközben személyes megközelítésben is megismerhetjük Sinkó István egy-egy kiállításról alkotott benyomásait. A szerzővel Tóth Zsófia beszélgetett, elsőként arról, mikor fogalmazódott meg először a kötet gondolata.

Tudták-e, hogy a térképeken a világoskék szín békét, a vörös pedig háborút jelentett? Ma, február 4-én ünnepli létrejöttének évfordulóját az önálló magyar térképező csoport. A Széll Kálmán térhez közel, a Szilágyi Erzsébet fasorban áll egy máig honvédségi épület, ami 1897-ben épült és eredetileg bosnyák laktanyaként működött, majd 1919-től a Monarchiától elszakadt magyar katonai térképészek székhelye lett. Az egykori laktanya épületében 45 éve hozták létre a Katonai Térképészet Szakmatörténeti Múzeumát, elsősorban azért, hogy emléket állítsanak a katonatérképészeknek. De az 5000 darabos gyűjtemény, amit 400 négyzetméteren tekinthetnek meg a látogatók, sok különleges, egyedi műtárgyat is rejt. Rádler Mária Teréziával, a múzeum vezetőjével Zsoldos Szilvia beszélgetett.

Berka Attila Gryllusok – Egy család történetei című, a Corvina Kiadónál megjelent kötete a híres művészcsalád hat tagjának – Dániel, Vilmos, Dorka, Samu, Ábris és Alma – történetét mutatja be. A könyv a tehetség, kitartás és szeretet mellett az elmúlt évszázad családi és kulturális emlékeit tárja az olvasó elé a Kultúra.hu beszámolója szerint. A könyv hitvallása szerint a tartós siker titka az alázat és a szeretet, melyet a családtagok őszinte történetein keresztül ismerhetünk meg. Az Országos Széchényi Könyvtárban tartott Széchényi-könyvesten Gryllus Dánielt szólította meg Fazekas Gyöngyvér.

Fotó: Katonai Térképészet Szakmatörténeti Múzeuma

Nyulász Péter legújabb kalandregénye, a Kristálykirály titkos naplója a múlt év végén jelent meg, és az Országház néhány festményének rejtélyeibe avatja be ifjú olvasóit. A Versünnep Fesztiválra idén február 9-ig lehet jelentkezni, a kategóriákról és a jelentkezés részleteiről is hallhatnak. Adásunkat Kultúrmorzsák című rovatunk zárja.

Meddig terjed az ember felelőssége a másik iránt? Hol húzódik a határ játék és bűn, szabadság és pusztítás között? Sárosi István: Gyilkos etűdök című drámája egy igaz történet által ihletett pszicho-krimi, amely az emberi lélek torzulásait, döntéseinek következményeit vizsgálja. Az Eötvös10 Művelődési Házban látható előadásban egy kétes alapokon nyugvó házasság története bontakozik ki, ahol az élvezetek hajszolása súlyos erkölcsi és lelki kérdéseket vet fel. A február 16-i bemutató részleteiről, előéletéről Kovács Éva Rebecca kérdezte Básti Andreát, a darab női főszereplőjét.

Az iskolai zaklatás nem gyerekcsíny. Nem edzi meg a gyermekeket, nem az életre készíti fel őket, hanem súlyos lelki sérüléseket okozhat, amelyek gyakran évtizedekkel később is meghatározzák az érintettek sorsát. Gerlóczi Judit színházi producer ennek szellemében hívta életre a NEM OKÉ országos kampányt, amely a művészet eszközeivel és közösségi összefogással lép fel az iskolai zaklatás ellen. Hogy pontosan mi állt az egyedülálló kezdeményezés hátterében, először erről kérdezte Szentimrei Kristóf telefonon Gerlóczi Juditot.

Február 13-án a Műegyetemi Katolikus Közösség szervezésében rendezik meg a Keresztény Közösségek Nagybálját Budapesten, az Eiffel Műhelyházban. A rendezvény célja a közösségépítés, a minőségi szórakozás és a keresztény értékek megélése kulturált, ünnepi keretek között. A közösségről, valamint magáról az eseményről Kerek Petrát, a Műegyetemi Katolikus Közösség vezetőjét Fülöp Tamás kérdezte.


Zenei szerkesztő: Varga Ramona

Fotó: Básti Andrea (MKR)

Felbecsülhetetlen értékű kincsek, a hódítók fegyverei, sírokban talált torzított koponyák és a hun birodalom legendás története. Mindez egy kiállításban, amelynek főszereplője Attila, a hunok uralkodója.
A Nemzeti Múzeumban még januárban megnyílt tárlat 13 ország 64 múzeumának mintegy 400 műtárgyán keresztül idézi meg Attila alakját és korát, egyúttal egyedülálló módon képez hidat a legendás hun vezér keleti és nyugati kultúrákban máig élő emlékezete között.
A rendkívüli műtárgyegyüttest – amelyhez hasonlót a hazai közönség még nem láthatott – Szentimrei Kristóf járta végig Varga Benedek történésszel, a kiállítás főkurátorával.

Vannak helyek, ahol a falak emlékeznek is. Egy budapesti VII. kerületi lakásban, az Erzsébet körúton ilyen falak vesznek körül minket. Itt működik az Emlék-Szín – egy különös, személyes és mégis közös színházi tér.
De miért pont egy hajdani otthon lett a színháztörténet egyik menedéke? Szalai Zsolttal, a magángyűjtemény tulajdonosával arról is beszélgetünk, milyen tárgyak, dokumentumok, relikviák mesélnek itt régi előadásokról, sorsokról, eltűnt vagy átalakult színházakról. A kérdező Kovács Éva Rebecca.

Találkozás, kapcsolat, közösség – ez a három szó határozza meg a Háló nevű ökumenikus szemléletű katolikus mozgalmat, amelynek kezdetei egészen a rendszerváltásig nyúlnak vissza.
Az egész Kárpát-medencét átfogó kezdeményezés egyik fő helyszíne Budapest V. kerületében, a Semmelweis utca 4. szám alatt található S4 Közösségi és Kulturális Központ, ahol számtalan különféle program várja az érdeklődőket. Schön Györggyel, a Háló Egyesület vezetőségi tagjával Szentimrei Kristóf beszélget.


Zenei szerkesztő: Varga Ramona

Fotó: Szalai Zsolt (Emlék-Szín)

Felbecsülhetetlen értékű kincsek, a hódítók fegyverei, sírokban talált torzított koponyák és a hun birodalom legendás története. Mindez egy kiállításban, amelynek főszereplője Attila, a hunok uralkodója.
A Nemzeti Múzeumban még januárban megnyílt tárlat 13 ország 64 múzeumának mintegy 400 műtárgyán keresztül idézi meg Attila alakját és korát, egyúttal egyedülálló módon képez hidat a legendás hun vezér keleti és nyugati kultúrákban máig élő emlékezete között.
A rendkívüli műtárgyegyüttest – amelyhez hasonlót a hazai közönség még nem láthatott – Szentimrei Kristóf járta végig Varga Benedek történésszel, a kiállítás főkurátorával.

Vannak helyek, ahol a falak emlékeznek is. Egy budapesti VII. kerületi lakásban, az Erzsébet körúton ilyen falak vesznek körül minket. Itt működik az Emlék-Szín – egy különös, személyes és mégis közös színházi tér.
De miért pont egy hajdani otthon lett a színháztörténet egyik menedéke? Szalai Zsolttal, a magángyűjtemény tulajdonosával arról is beszélgetünk, milyen tárgyak, dokumentumok, relikviák mesélnek itt régi előadásokról, sorsokról, eltűnt vagy átalakult színházakról. A kérdező Kovács Éva Rebecca.

Találkozás, kapcsolat, közösség – ez a három szó határozza meg a Háló nevű ökumenikus szemléletű katolikus mozgalmat, amelynek kezdetei egészen a rendszerváltásig nyúlnak vissza.
Az egész Kárpát-medencét átfogó kezdeményezés egyik fő helyszíne Budapest V. kerületében, a Semmelweis utca 4. szám alatt található S4 Közösségi és Kulturális Központ, ahol számtalan különféle program várja az érdeklődőket. Schön Györggyel, a Háló Egyesület vezetőségi tagjával Szentimrei Kristóf beszélget.


Zenei szerkesztő: Varga Ramona

Fotó: Szalai Zsolt (Emlék-Szín)