Kékfestő varróverseny, Országos Kékfestő Fesztivál
Nagynyárádi Kékfestő Műhely -- 2.rész
Szerkesztő: Pozsgai Nóra

A Váci Egyházművészeti Gyűjteményben Dr. Varga Lajos váci segédpüspökkel idézzük fel
Szent Miklós püspök alakját, és beszélgetünk a régi és mai püspöki viseletről és ábrázolásairól.

(Képek: 1. Dr. Varga Lajos váci megyéspüspök 2023. október 8-án, a szolnoki templom évfordulós ünnepi szentmiséjén; 2. Szent Miklós szobra a szent ereklyéjét őrzőSzent Miklós bazilikában, az olaszországi Bariban)

A 70-es évek euforikus kulturális hullámában egy csapat fiatal építészhallgató -- a 2. VH után felnőtt fiatalok, az ún Nagy Generáció tagjai -- közösséget alkotnak, és elhatározzák: az egyetem után is együtt maradnak. A korszellemtől ihletett életérzés testet öltött: így született meg Miskolcon a Kollektív Ház, ahol a fiatal építészek családjaikkal alkotó közösségben éltek együtt egy maguk tervezte nagyközös házban. A 70-es évek végétől a rendszerváltásig tartó kaland valódi szellemi műhely volt, amelynek messze földről a csodájára jártak. alapító tagja volt Golda János Ybl-díjas építész, a Piarista Rend főépítésze, a MMA tagja -- vele idézzük fel az egykori legendás miskolci Kollektív Házat.

A madarakban vonuló csillagos égbolt képei - Szántai Lajos nevezte így egy kiállítás megnyitón a Ferenczi Noémi-díjas ötvös- és zománcművész mitikus hangulatú, elmélyült zománcképeit, amelyken a madarak, szarvasok, izzó nap és csillagok hullámzása közt fel-felbukkanó emberalak talán leginkább a lézezés teljességét, mélységét idézi meg. Ékszereit: a változatos formájú, cizellált medálokat, fülbevalókat pedig sokféle virág, Mária arc vagy stilizált angyal teszi varázslatossá. Az idei Mesterségek Ünnepén kértük mikrofon elé.

Mai műsorunkban bemutatjuk a híres azerbajdzsáni szőnyeget a világon egyedülálló bakui szőnyegmúzeum igazgatója és egy diplomás szőnyegművész segítségével. Mindketten az azerbajdzsáni népművészeti delegáció tagjaként érkeztek Budapestre,a Mesterségek Ünnepe népművészeti fesztivál díszvendégeiként.
Megismerkedünk barkókkal, vagyis az Ózd környéki palócokkal is, akik egy lelkes fiatal csapat segítségével újraélesztik és újratanulják kézműves hagyományukat.

A közgazdász, aki hobbiból, de mesteri szinten lószőrből alkot csodát és a több generációs hagyományt továbbfejlesztő szarufésű készítő, akinek konyhai és dísztárgyait, ékszereit fésűit külföldön is keresik. Ők a mai Mester-fogás főszereplői. Képzeletben ismét a Mesterségek Ünnepén kalandozunk, amelyet idén is az augusztus 20-inemzeti ünnepünkhöz kapcsolódóan rendeztek meg a Budai Várban. Az idei rendezvényen a hagyományos viseletek és a kézzel készített népi ékszerek kerültek a középpontba – a szép tárgyak mögött pedig most is ott az ember, érdekes történetével, mestersége iránti szenvedélyével.

Fékötő, pityke, nyakbavető, csafring, lázsiás, kláris – a 2025-ös Mesterségek Ünnepének kiemelt témája a kézzel készített népi ékszer, amely nemcsak díszítette viselőjét, hanem sokmindent el is árult róla.
A Népi ékszer pavilonba látogattunk, kalauzunk Nagy Gyöngyi Gránátalma díjas, Király Zsiga díjas gyöngyfűző népi iparművész, a Népművészeti Egyesületek Szövetségének Népi ékszerkészítő Szakmai Bizottsága vezetője.

Most zajlik Osakában a világkiállítás, vendégünk Vihar Judit japanológus, műfordító, irodalomtörténész, a Károli Gáspár Református Egyetem tanára, a Magyar-Japán baráti társaság tiszteletbeli örökös elnöke, aki az expón szerzett élményeiről, a magyar pavilonról, és a magyar sikerekről mesél.