Idén is várja a mozizni vágyókat a Szánsájn Fesztivál a budapesti Cirkó-Gejzír moziban!
Szerkesztő: Gőbel Ágoston

A második világháborút követően Kárpátalja a Szovjetunióhoz tartozott. Az egyházellenes szovjethatalom a kárpátaljai görögkatolikus felekezet felszámolására törekedett. A munkácsi püspök, Romzsa Tódor azonban nem volt hajlandó feladni görögkatolikus hitét és megszegni a pápának tett esküjét. Sorsa így megpecsételődött.
Január 15. óta látható a hazai mozikban Bokor Attila filmrendező Romzsa Tódor vértanú püspökről szóló életrajzi drámája. A direktort a film premierjén kérdeztük Romzsa Tódor életéről.

Indul a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál! Korábban nem látott érdeklődés mellett startol a 12. BIDF, hiszen a jegyek már elővételben elfogytak a vetítésekre. Egy kazah dokumentumfilm, a Mi itt élünk című film alkotóját kérdezzük. A kietlen kazahsztáni sztyeppén, az egykori szovjet atomkísérleti telepen három generáció szembesül a kísérteties örökséggel, miközben az emberiségnek a környezetéhez és a jövőjéhez fűződő törékeny kapcsolatáról elmélkedik. Zhanana Kurmasheva válaszolt kérdéseinkre.

Február 6-án lesz Tarr Béla temetése a Fiumei úti sírkertben. Egy korábbi interjúnkkal emlékezünk a legendás alkotóra.

Fotó: Bokorfilm

Magyarország Oscar-díjra nevezett filmje, Nemes László Árva című alkotása apropóján a Kiscelli Múzeum, a filmet forgalmazó Mozinet és a filmet gyártó Pioneer Pictures kiállítást rendez Árva – A történelem torkában címmel.
Az Árva Budapesten játszódik az 1950-es években. Főszereplője egy 12 éves fiú, Hirsch Andor. A második világháború utolsó évében született, apja eltűnt a háborúban, anyja egyedül neveli. Egy nap egy idegen férfi jelenik meg: azt állítja, ő a fiú igazi apja. Az Árva története csak részben fikció, Andor a rendező édesapjának, Jeles Andrásnak az alteregója. Nemes László gyerekkorától kezdve sokszor hallotta édesapja családi történetét, így volt tudomása saját gyökereiről is. A forgatókönyvírók nemcsak egy történelmi kor hiteles megmutatására törekedtek, de meg kellett őrizniük a személyes, családi sorsok hitelességét is.
„A környezet rekonstruálásához a film alkotói hangsúlyosan fotóalapú nyomozást végeztek, amelyet alapvetően határoztak meg az online fotókeresők és a hozzáférhető archívumok, elsősorban a Fortepan, Magyarország legnagyobb magánkézben lévő, mindenki számára szabadon használható fotógyűjteménye.” – mondta Barakonyi Szabolcs fotóművész, műsorunk vendége.

Fotó: Mozinet

Bölöni Lászlót méltán nevezik az erdélyi labdarúgás legnagyobb alakjának, a román és a magyar sporttörténet legendájának, hiszen - Puskás Ferenc mellett - az egyetlen magyar labdarúgóként emelhette magasba a Bajnokcsapatok Európa-kupáját, mindezt az esélytelennek tartott Steaua Bukarest játékosaként. Nemcsak futballistaként, edzőként is maradandót alkotott. A futballtörténelem mai legendái közül játékosa volt többek között Cristiano Ronaldo, Ricardo Quaresma vagy Petr Cech is. A most bemutatott Bölöni - Egy erdélyi legenda című film egy különleges utazás történelmi korszakokon és Európán keresztül, miközben világsztárok, román és magyar labdarúgólegendák és történelmi személyek idéznek meg egy határokat nem ismerő futballegyéniséget: Bölöni Lászlót.
László nemcsak sportolóként, de emberként is példaértékű, aktív labdarúgóként elvégezte az orvosi egyetemet és fogorvosként is dolgozott, miközben úgy vált Románia egyik legnagyobb sportikonjává, hogy közben mindvégig megmaradt magyarnak. Személye és életútja mindmáig egy olyan kapocs, amely összeköti a két nemzetet. A Bölöni - Az erdélyi legenda című dokumentumfilmről beszélgetünk az alkotás rendezőjével, Kollarik Tamással.

Fotó: Uránia Film

Budapest, 1957 tavasza. A város és lakói alig tértek magukhoz az '56-os harcok óta. Andor 12 éves kisfiú, akit édesanyja nevel egyedül. A fiú azzal a reménnyel nő fel, hogy a háborúban eltűnt édesapja egyszer majd visszatér. – Ez az Árva című új magyar film alaphelyzete. Nemes Jeles László, a Saul fia rendezője ezúttal a második világháború és a szabadságharc utáni „apátlan” magyar társadalmat és egy reménykedő kisfiú történetét veszi górcső alá. A Velencei Filmfesztiválon nagy sikert aratott filmről az alkotás producerét, Kemény Ildikót, a hangmester Zányi Tamást és a rendező Nemes Jeles Lászlót kérdeztük a sajtóbemutató után.

A filmet premier előtt vetítették a Cinemira Nemzetközi Gyerek- és Ifjúsági Filmfesztiválon. Itt célzottan gyerekeknek és fiataloknak mutatnak be filmeket és készítenek elő interaktív programokat, mint például vetélkedők, műhelymunkák; animációs, sminkes, kaszkadőr vagy castingos csapatokkal, ahol a fiatalok kipróbálhatják magukat különféle filmes szerepekben. A fesztivál egyik főszervezője az a Lakos Nóra, aki a rendezője a január óta mozikban futó nagy sikerű ifjúsági filmnek, a Véletlenül írtam egy könyvet című alkotásnak. Vele beszélgettünk.

Fotó: Mozinet

"Vágyunk arra a lelkünk mélyén, zsigerileg, hogy megéljük, hogy mi nem kettészakadtak vagyunk, hanem mi egyek vagyunk." - Ez lehetne a mottója Csizmadia Attila dokumentumfilmjének, ami szeptember 18-án került a magyar mozikba. A Fesztiválország című alkotás kapcsán vendégünk a film egyik szereplője, Márta István Erkel Ferenc-díjas zeneszerző. Ezt követően Velence felé teszünk kitérőt, hiszen magyar tagja is volt a világ legrégebbi filmfesztiválján működő katolikus zsűrinek, Petrik András rendező, forgatókönyvíró, operatőr személyében. Őt a tapasztalatairól, élményeiről kérdezzük. Műsorunk végén Deák Kristóf Egykutya című, régóta várt új filmjéről beszélgetünk a rendezővel.

Fotó: JUNO11 Pictures