Idén is várja a mozizni vágyókat a Szánsájn Fesztivál a budapesti Cirkó-Gejzír moziban!
Szerkesztő: Gőbel Ágoston

Isten korlátozhatatlan szeretetéről és a Szent Szív tiszteletéről készült a Sacré Coeur – A szent szív csodálatos hatalma című rendhagyó dokumentumfilm, amit Franciaországban sok százezer ember nézett meg, hatalmas sorok álltak a mozik előtt, és megérintődött nézők beszéltek a hatásáról. Sok ember élete változott meg általa. Az Uránia Nemzeti Filmszínházban ezen és a következő hétvégén is még biztosan megtekinthető a film. Miért érdemes megnézni és elmerülni a Szent Szív szeretetében? Herbert Dórát, az Emmanuel közösség egyik felelősét és Kemenes Gábor atyát kértük meg, hogy ajánlják a filmet.

Fotó: Etalon Film

A Keresztény Filmes Misszió Alapítvány szervezésében idén már 11. alkalommal rendezik meg a Keresztény Film- és Könyvnapokat május 8. és 10. között, az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Az idén vetítendő filmek jelentős részét közkívánatra, internetes szavazást követően választották ki. A programban magyarországi premier is lesz majd, hiszen a Sacré Coeur – A szent szív csodálatos hatalma című filmet itt láthatja először a nagyközönség a május 21-i szélesebb körű mozipremier előtt. De ezen kívül lesz még film II. János Pál pápáról, Carlo Acutisról, Kalkuttai Teréz anyáról és Néri Szent Fülöpről is. Műsorunkban ajánlót hallhatnak a Filmnapok kínálatáról.

Fotó: Magyar Kurír

A Királyok királya című film alkotóinak új és nagyszabású animációjában a híres bibliai király, Dávid története elevenedik meg. Amikor az óriás Góliát fenyegeti a népet, egy ifjú pásztor lép elő. Mindössze egy parittya, néhány kő és a rendíthetetlen hit van az oldalán, mégis kész szembenézni a veszéllyel. A fiút hamarosan a hatalom is üldözni kezdi. Útja során folyamatosan próbára tétetik a hűsége, szeretete és bátorsága. Küzdelme végül nemcsak a koronáért, hanem a királyság jövőjéért és lelkéért vívott harccá válik. A Dávid című animációs musicalt a filmkritikusok a legjobb bibliai témájú animációnak tartják az Egyiptom hercege óta. Huszti Zoltán albertfalvi káplánnal beszélget Gőbel Ágoston.

Fotó: ADS Service

Egy huszonéves fiatal lány, Marék Veronika a ’60-as évek elején megírta és megrajzolta a Laci és az oroszlán című mesekönyvét, amit kiadtak és azóta is minden évben kiadnak a felkelő nap országában, Japánban, ahol eddig 700 000 példányban kelt el, és ahol a kis piros oroszlán figurája nemzedékek számára jelenti a bátorság elnyerésének szimbólumát. Mi lehet az elképesztő siker mögött? A Kell egy oroszlán című dokumentumfilm alkotói ennek a jelenségnek eredtek nyomába, hogy megfejtsék a különös siker titkát – japánokkal, magyarokkal, gyerekekkel és Marék Veronikával. A film már online is megtekinthető. Az alkotást rendezőként jegyző Visky Ábellel egy kávé mellett beszélgettünk a Kell egy oroszlán című kreatív dokumentumfilmről.

Fotó: Filmworks

A második világháborút követően Kárpátalja a Szovjetunióhoz tartozott. Az egyházellenes szovjethatalom a kárpátaljai görögkatolikus felekezet felszámolására törekedett. A munkácsi püspök, Romzsa Tódor azonban nem volt hajlandó feladni görögkatolikus hitét és megszegni a pápának tett esküjét. Sorsa így megpecsételődött.
Január 15. óta látható a hazai mozikban Bokor Attila filmrendező Romzsa Tódor vértanú püspökről szóló életrajzi drámája. A direktort a film premierjén kérdeztük Romzsa Tódor életéről.

Indul a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál! Korábban nem látott érdeklődés mellett startol a 12. BIDF, hiszen a jegyek már elővételben elfogytak a vetítésekre. Egy kazah dokumentumfilm, a Mi itt élünk című film alkotóját kérdezzük. A kietlen kazahsztáni sztyeppén, az egykori szovjet atomkísérleti telepen három generáció szembesül a kísérteties örökséggel, miközben az emberiségnek a környezetéhez és a jövőjéhez fűződő törékeny kapcsolatáról elmélkedik. Zhanana Kurmasheva válaszolt kérdéseinkre.

Február 6-án lesz Tarr Béla temetése a Fiumei úti sírkertben. Egy korábbi interjúnkkal emlékezünk a legendás alkotóra.

Fotó: Bokorfilm

Magyarország Oscar-díjra nevezett filmje, Nemes László Árva című alkotása apropóján a Kiscelli Múzeum, a filmet forgalmazó Mozinet és a filmet gyártó Pioneer Pictures kiállítást rendez Árva – A történelem torkában címmel.
Az Árva Budapesten játszódik az 1950-es években. Főszereplője egy 12 éves fiú, Hirsch Andor. A második világháború utolsó évében született, apja eltűnt a háborúban, anyja egyedül neveli. Egy nap egy idegen férfi jelenik meg: azt állítja, ő a fiú igazi apja. Az Árva története csak részben fikció, Andor a rendező édesapjának, Jeles Andrásnak az alteregója. Nemes László gyerekkorától kezdve sokszor hallotta édesapja családi történetét, így volt tudomása saját gyökereiről is. A forgatókönyvírók nemcsak egy történelmi kor hiteles megmutatására törekedtek, de meg kellett őrizniük a személyes, családi sorsok hitelességét is.
„A környezet rekonstruálásához a film alkotói hangsúlyosan fotóalapú nyomozást végeztek, amelyet alapvetően határoztak meg az online fotókeresők és a hozzáférhető archívumok, elsősorban a Fortepan, Magyarország legnagyobb magánkézben lévő, mindenki számára szabadon használható fotógyűjteménye.” – mondta Barakonyi Szabolcs fotóművész, műsorunk vendége.

Fotó: Mozinet