Húsvét a moldvai csángómagyaroknál
Kettős jubileum a Hagyományok Házában
Tavaszi tárlat Veszprémben

szerkesztő: Szentimrei Kristóf

Ingyenes online mesesorozattal jelentkezik a Kultkikötő, melyben számos népcsoport történetei elevenednek meg, kikapcsolódási lehetőséget nyújtva kicsiknek és nagyoknak egyaránt. A nyaranta – és már év közben is – számos balatoni programlehetőséget nyújtó Kultkikötő mesés podcastjain olyan színészek hallhatók, mint Kerekes József, Kokas Piroska, Hevesi László vagy Nagy Viktor. Az indián, lapp, svájci, dán vagy éppen japán meséket Jeli Viktória, író, dramaturg, meseterapeuta, válogatta és dolgozta át. Vele beszélgetett Tóth Zsófia, elsőként a válogatás szempontjairól.

Schäffer Judit színpadi látványtervező, aki kiemelkedő művészi hozzájárulással jelentős szerepet játszott a magyar színházi vizuális kultúrában. Az Országos Széchényi Könyvtár által megjelentetett könyv hangsúlyozza az örökség megőrzésének fontosságát. Schäffer Judit munkássága úttörő jellegű volt a nemzedékek közötti tudás átadásában. A Szcenika sorozat hetedik kötete bemutatja életművét, ahol a jelmeztervezés és a színházi látvány művészetének alakítását dokumentálja. A szerkesztővel, Tordai Hajnallal, kezdett beszélgetni a könyvbemutató után Fazekas Gyöngyvér.

Mai műsorunkban beszélgetőtársunk Az Illyés Gyula válogatott levelezés 1913-1933 című kötet egyik szerkesztője, Babus Antal irodalomtörténész. (Szerdahelyi Csongor riportja.)

Továbbá Tiszaföldvárra invitáljuk önöket, ahol most az Óbudai Múzeum Goldberger Textilipari Gyűjteményének időszaki tárlata, a Botanica Tinctoria tekinthető meg. A vándorkiállítás 15 neves hazai kortárs textilművész munkáin keresztül mutatja be a festőnövények szerepét a modern textilszínezésben. (Zsoldos Szilvia riportja.)

Valamint magazinunkban szólunk a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Láthatatlan örökségünk című új könyvsorozatáról, illetve annak első kötetéről. Ennek alcíme a Háztartás, és múltunk lakótereinek legszebb technikai tárgyait vonultatja fel.

Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

2026-ban különleges jubileumot ünnepel a Magyar Képzőművészeti Egyetem, amely a 170 éve született szobrászművészre, Strobl Alajosra emlékezik. A Strobl-évad nemcsak a monumentális életműre irányítja a figyelmet, hanem felidézi azt a különös, romantikus világot is, amely a Képzőművészeti Egyetem legendás Epreskertjében született, életre keltve egykori szellemiségét, atmoszféráját.
Ennek jegyében jött létre az a kerítéskiállítás, amely nagyméretű tablókon keresztül meséli el Strobl Alajos legendáit és az Epreskert történetét. A helyszínen Szentimrei Kristóf járt, aki Fehér Ildikó művészettörténészt, az MKE egyetemi docensét kérte mikrofon elé.
A Strobl 170 jubileumi emlékév programjairól a Képzőművészeti Egyetem honlapján (mke.hu) találhatnak bővebb információt.

Blaskó Borbála, a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjasa egy különleges, látványos előadással készül a Pesti Vigadó színpadán március 28-án, 18 órakor. Az Essentia Artis programsorozat keretében megvalósuló produkció Csontváry Kosztka Tivadar misztikus, fényközpontú világát fordítja le a tánc nyelvére, erőteljes vizuális képekkel és kortárs mozgásvilággal.
Honnan indult Blaskó Borbála tánckarrierje, illetve mennyire érti a mai közönség a kortárs fiatal táncművészeket? Ezekről, valamint az MMA ösztöndíjprogramjáról is kérdezi a művésznőt Kovács Éva Rebecca.
A Csontváry a fény útján című előadáson a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Jelentkezni az Essentia Artis honlapján lehet.

„A zene ott kezdődik, ahol a szó hatalma véget ér” – ez a Claude Debussy idézet szerepel az OSZK Hangtár nevű online felületén (hangtar.oszk.hu), amely egyedülállóan gazdag gyűjteménnyel rendelkezik az 1902 és 1962 közötti időszak magyar vonatkozású hangfelvételeiből.
Az Országos Széchényi Könyvtár ingyenesen elérhető tartalomszolgáltatása az idei évben közel nyolcszáz digitalizált gramofonlemezzel gyarapodott, miközben kezelőfelülete és arculata is megújult. Ennek kapcsán Laskai Annát, az OSZK Színháztörténeti és Zeneműtárának osztályvezetőjét Szentimrei Kristóf kérdezte.


Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

Képek forrása: MKE

Kiemelkedő grafikai alkotásokkal várja a látogatókat legújabb időszaki kiállításán az MBH Bank Művészeti Alapítvány támogatásával működő Hungarian Art and Business, azaz a HAB művészeti központ. A Közös többszörös. Európai nyomtatott grafika – A régi mesterektől a kortárs törekvésekig című tárlat kurátora Kónya Ábel képzőművész. A kiállítás a történelmi áttekintés mellett a különböző európai régiók jellegzetes grafikai munkáit is bemutatja. A kortárs művészeken kívül olyan alkotók is megjelennek, mint Francisco de Goya vagy Giovanni Battista Piranesi. Sipos Tündével, a HAB szakmai vezetőjével, Tóth Zsófia beszélget.

A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában március 3-án megnyílt Irány a Galaxis! Magyarország és az űrkorszak, 1957–1983 című kiállítás nem egyszerűen újabb űrtematikájú tárlat, hiszen következetesen történeti és kultúrtörténeti irányból közelít. A középpontban nem a mérnöki teljesítmény demonstrációja áll, hanem annak feltárása, miként alakította át az űrkorszak a magyar társadalom gondolkodását, vizuális kultúráját, tárgyhasználatát és önképét. A kiállításban ült le B. Szabó János kurátorral beszélgetni Fazekas Gyöngyvér.

A világ képeiben mi vagyunk – Nagy László, a képzőművész címmel az MMA Kiadó gondozásában jelent meg az a nagyon igényesen kivitelezett hiánypótló kötet, mely az ismert költő életművének feltáratlan rétegét mutatja be. Nagy László ugyanis felsőfokú tanulmányait 1946-ban az Iparművészeti Főiskola grafikus szakán kezdte, majd átjelentkezett a Képzőművészeti Főiskola rajz szakára, és ezzel párhuzamosan kezdtek megjelenni első versei. S miközben elismert költővé lett, a magas színvonalú festés és rajzolás szeretetét megőrizte.
Az albumot a múlt héten a Petőfi Irodalmi Múzeumban mutatták be, a helyszínen a szerzőket: Jánosi Zoltán irodalomtörténészt és Kondor-Szilágyi Mária művészettörténészt, valamint a költő-grafikus unokáját, Nagy Borbála Réka irodalmárt, és Babosi László irodalomtörténészt, a kötet bibliográfiájának összeállítóját kértük mikrofon elé.
A kötetről itt tájékozódhatnak bővebben:
https://www.mmakiado.hu/kiadvanyok/a-vilag-kepeiben-mi-vagyunk--nagy-laszlo-a-kepzomuvesz

Fortepan ABC címmel a Klebelsberg Kultúrkúriában tekinthetőek meg azok a XX. századi, többségükben amatőr felvételek, melyek hétköznapi emberi helyzeteket mutatnak be. A Fortepan gyűjteményéből láthatjuk például az ötvenezredik Trabant átadását az NDK Centrum előtt 1971-ből, az új közlekedési táblákat és készítőiket 1976-ból, de van 1935-ből származó autós kép is, mely a balatoni műúton készült. A kiállított 72 képről Tamási Miklóssal, a Fortepan internetes oldal alapítójával és szerkesztőjével Zsoldos Szilvia beszélgetett.

Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

Képek: MMA Kiadó, Zsoldos Szilvia/MKR

A Magyar Művészeti Akadémia hároméves művészeti ösztöndíjprogramjának eredményeit mutatják be március 28-án a Pesti Vigadóban. Az Essentia Artis programsorozat részeként fiatal alkotók – köztük Cseke-Marosi Eszter – azt a munkát tárják a nagyközönség elé, amelyen az ösztöndíj ideje alatt dolgoztak.
Az MMA 2018 óta működő programja minden évben több tucat, 50 év alatti művésznek ad lehetőséget arra, hogy három éven át megvalósítsa alkotói terveit. Hogy mivel készül Cseke-Marosi Eszter, és hogyan jelenik meg a néphagyomány és a mesemondás a bemutatón, arról Kovács Éva Rebecca kérdezte őt.

Jókai Mór születésének 200. évfordulója és a Magyar Tudományos Akadémia alapításának bicentenáriuma alkalmából nyílt még tavaly ősszel kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A két esemény összekapcsolása rávilágít arra, hogy Jókai Mór írói és szerkesztői pályája szorosan összefonódott a magyar tudományos gondolkodás és ismeretterjesztés fejlődésével.
Műveiben megjelennek a földrajz, geológia, botanika, biológia, csillagászat, archeológia és nyelvészet legújabb eredményei, valamint a hozzájuk kapcsolódó mérnöki és technikai vívmányok. Dr. Rózsafalvi Zsuzsanna kurátorral Szentimrei Kristóf járta a végig az izgalmas tárlatot.

Műsorunk zárásaként szokásos programajánló rovatunkat, a Kultúrmorzsát hallhatják, amelyben nagyszabású színházi rendezvényt, komolyzenei és filmfesztivált, valamint két budapesti fotókiállítást is a figyelmükbe ajánl a szerkesztő, Szentimrei Kristóf.


Zenei szerkesztő: Varga Ramona

Fotó: Cseke-Marosi Eszter (MKR)

A hímes tojás a kereszténység legnagyobb ünnepéhez kötődő szokástárgy: a feltámadás, a termékenység és az újjászületés egyetemes szimbóluma, egyben rituális funkciót is betölt.
A Kárpát-medencében a 19. század elejétől jól ismert húsvéti tojásdíszítési technika a tojásírás, amely jellemzően női tevékenység, bizonyos régiókban pedig különösen gazdag és egyedülálló hagyománya alakult ki Magyarországon és a határon túli magyarlakta területeken.
Jókainé Gombosi Beatrix népi iparművész az elmúlt években a moldvai csángómagyarok húsvéti szokásait kutatta, kiemelt hangsúlyt helyezve a tojásírás hagyományára. Ebből született meg az a tudományos ismeretterjesztő könyv, melyet nemrég mutattak be a Budapest 8. kerületében található Párbeszéd Házában. „A feltámadás üzenete. A húsvéti tojás szerepe a moldvai csángómagyaroknál” című kötet szerzőjével Szentimrei Kristóf beszélgetett.

Gazdag programokkal, bemutatókkal és különleges tartalmakkal ünnepel a jubileumi évben az idén 25 éves Hagyományok Háza és a 75 éves Magyar Állami Népi Együttes. A március 19-én megtartott szakmai nap keretein belül Dr. Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatója bemutatta a 2026-os Népművészeti jelentést, amely a terület működéséről, struktúrájáról, szakmai kérdéseiről és finanszírozási rendszeréről adott átfogó képet.
Pál István Szalonnával, Liszt Ferenc- és Kossuth-díjas népzenésszel, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetőjével Fülöp Tamás beszélgetett a szakmai nap helyszínén.

A Veszprémi Tavaszi Tárlat egy évtizedek óta megrendezett, országos szinten is elismert képző- és iparművészeti kiállítássorozat. A Művészetek Háza Veszprém által szervezett kiállítás március 5-én nyílt meg és május 25-ig tekinthető meg a felújított veszprémi várnegyedben (a Dubniczay-palotában és a Csikász Galériában), ahol Grászli Bernadett főszervezőt kérte mikrofon elé Kovács Éva Rebecca.


Zenei szerkesztő: Varga Ramona

Képek:
- A feltámadás üzenete című könyv
- Veszprémi Tavaszi Tárlat

A hímes tojás a kereszténység legnagyobb ünnepéhez kötődő szokástárgy: a feltámadás, a termékenység és az újjászületés egyetemes szimbóluma, egyben rituális funkciót is betölt.
A Kárpát-medencében a 19. század elejétől jól ismert húsvéti tojásdíszítési technika a tojásírás, amely jellemzően női tevékenység, bizonyos régiókban pedig különösen gazdag és egyedülálló hagyománya alakult ki Magyarországon és a határon túli magyarlakta területeken.
Jókainé Gombosi Beatrix népi iparművész az elmúlt években a moldvai csángómagyarok húsvéti szokásait kutatta, kiemelt hangsúlyt helyezve a tojásírás hagyományára. Ebből született meg az a tudományos ismeretterjesztő könyv, melyet nemrég mutattak be a Budapest 8. kerületében található Párbeszéd Házában. „A feltámadás üzenete. A húsvéti tojás szerepe a moldvai csángómagyaroknál” című kötet szerzőjével Szentimrei Kristóf beszélgetett.

Gazdag programokkal, bemutatókkal és különleges tartalmakkal ünnepel a jubileumi évben az idén 25 éves Hagyományok Háza és a 75 éves Magyar Állami Népi Együttes. A március 19-én megtartott szakmai nap keretein belül Dr. Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatója bemutatta a 2026-os Népművészeti jelentést, amely a terület működéséről, struktúrájáról, szakmai kérdéseiről és finanszírozási rendszeréről adott átfogó képet.
Pál István Szalonnával, Liszt Ferenc- és Kossuth-díjas népzenésszel, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetőjével Fülöp Tamás beszélgetett a szakmai nap helyszínén.

A Veszprémi Tavaszi Tárlat egy évtizedek óta megrendezett, országos szinten is elismert képző- és iparművészeti kiállítássorozat. A Művészetek Háza Veszprém által szervezett kiállítás március 5-én nyílt meg és május 25-ig tekinthető meg a felújított veszprémi várnegyedben (a Dubniczay-palotában és a Csikász Galériában), ahol Grászli Bernadett főszervezőt kérte mikrofon elé Kovács Éva Rebecca.


Zenei szerkesztő: Varga Ramona

Képek:
- A feltámadás üzenete című könyv
- Veszprémi Tavaszi Tárlat