HAB művészeti központ: Közös többszörös. Európai nyomtatott grafika
BTM Vármúzeum: Irány a Galaxis
Szerkesztő: Fazekas Gyöngyvér

A világ képeiben mi vagyunk – Nagy László, a képzőművész címmel az MMA Kiadó gondozásában jelent meg az a nagyon igényesen kivitelezett hiánypótló kötet, mely az ismert költő életművének feltáratlan rétegét mutatja be. Nagy László ugyanis felsőfokú tanulmányait 1946-ban az Iparművészeti Főiskola grafikus szakán kezdte, majd átjelentkezett a Képzőművészeti Főiskola rajz szakára, és ezzel párhuzamosan kezdtek megjelenni első versei. S miközben elismert költővé lett, a magas színvonalú festés és rajzolás szeretetét megőrizte.
Az albumot a múlt héten a Petőfi Irodalmi Múzeumban mutatták be, a helyszínen a szerzőket: Jánosi Zoltán irodalomtörténészt és Kondor-Szilágyi Mária művészettörténészt, valamint a költő-grafikus unokáját, Nagy Borbála Réka irodalmárt, és Babosi László irodalomtörténészt, a kötet bibliográfiájának összeállítóját kértük mikrofon elé.
A kötetről itt tájékozódhatnak bővebben:
https://www.mmakiado.hu/kiadvanyok/a-vilag-kepeiben-mi-vagyunk--nagy-laszlo-a-kepzomuvesz

Fortepan ABC címmel a Klebelsberg Kultúrkúriában tekinthetőek meg azok a XX. századi, többségükben amatőr felvételek, melyek hétköznapi emberi helyzeteket mutatnak be. A Fortepan gyűjteményéből láthatjuk például az ötvenezredik Trabant átadását az NDK Centrum előtt 1971-ből, az új közlekedési táblákat és készítőiket 1976-ból, de van 1935-ből származó autós kép is, mely a balatoni műúton készült. A kiállított 72 képről Tamási Miklóssal, a Fortepan internetes oldal alapítójával és szerkesztőjével Zsoldos Szilvia beszélgetett.

Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

Képek: MMA Kiadó, Zsoldos Szilvia/MKR

A Magyar Művészeti Akadémia hároméves művészeti ösztöndíjprogramjának eredményeit mutatják be március 28-án a Pesti Vigadóban. Az Essentia Artis programsorozat részeként fiatal alkotók – köztük Cseke-Marosi Eszter – azt a munkát tárják a nagyközönség elé, amelyen az ösztöndíj ideje alatt dolgoztak.
Az MMA 2018 óta működő programja minden évben több tucat, 50 év alatti művésznek ad lehetőséget arra, hogy három éven át megvalósítsa alkotói terveit. Hogy mivel készül Cseke-Marosi Eszter, és hogyan jelenik meg a néphagyomány és a mesemondás a bemutatón, arról Kovács Éva Rebecca kérdezte őt.

Jókai Mór születésének 200. évfordulója és a Magyar Tudományos Akadémia alapításának bicentenáriuma alkalmából nyílt még tavaly ősszel kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A két esemény összekapcsolása rávilágít arra, hogy Jókai Mór írói és szerkesztői pályája szorosan összefonódott a magyar tudományos gondolkodás és ismeretterjesztés fejlődésével.
Műveiben megjelennek a földrajz, geológia, botanika, biológia, csillagászat, archeológia és nyelvészet legújabb eredményei, valamint a hozzájuk kapcsolódó mérnöki és technikai vívmányok. Dr. Rózsafalvi Zsuzsanna kurátorral Szentimrei Kristóf járta a végig az izgalmas tárlatot.

Műsorunk zárásaként szokásos programajánló rovatunkat, a Kultúrmorzsát hallhatják, amelyben nagyszabású színházi rendezvényt, komolyzenei és filmfesztivált, valamint két budapesti fotókiállítást is a figyelmükbe ajánl a szerkesztő, Szentimrei Kristóf.


Zenei szerkesztő: Varga Ramona

Fotó: Cseke-Marosi Eszter (MKR)

Zenei szerkesztő: Varga Ramona

Hogyan maradhat fenn a kultúra válságok, politikai fordulatok és gazdasági átalakulások idején? Kik és milyen motivációval álltak a magyar művészeti élet mögött az elmúlt több, mint száz évben? A magyarországi mecenatúra történetét követhetjük nyomon a legismertebb és legjelentősebb támogató személyiségek segítségével az 1900-as évektől napjainkig abban a kötetben, mely az Art is Business kezdeményezésére látott napvilágot. A könyvet a Széchenyi könyvestek sorozat keretében mutatták be az Országos Széchenyi Könyvtárban január végén. A könyv kiadójával, az Art is Business alapítójával, Balogh Máté Andrással Tóth Zsófia beszélgetett.

Március 14–én indul Rádiós Regénytárunkban Fenyő Ervin Széchenyi pokoljárása írásából készült sorozatunk. A hangjáték Széchenyi István belső küzdelmeit, kétségeit és reményeit mutatja be, miközben a politika, a felelősség és a hazaszeretet útján jár. Széchenyi István hangja: Blaskó Péter További szereplők: Schnell Ádám, Dunai Tamás, Fenyő Ervin, Fesztbaum Béla, Benedek Miklós, Kubik Anna, Szélyes Imre és Szávai Viktória. Most az első részből hallgathatnak meg egy rövid részletet.

Hidas J. Zakariás OSB oblátus testvér és Oláh Gergely Máté fotóművész Csönd Neked – Szavak és csend határán egy bencés monostorban című színes albumát az Országos Széchényi Könyvtár Széchényi-könyvestek című sorozatának legutóbbi alkalmán, múlt szerdán mutatták be.
A háromnyelvű – magyar, angol, olasz – kötet a bakonybéli Szent Mauríciusz Monostor és a L’Harmattan Kiadó gondozásában jelent meg. A könyvbemutatót követően a szerzőpárost és a bakonybéli közösség perjelét, Baán Izsákot kérdeztük.

A szegedi Dugonics András Piarista Gimnázium dísztermében mutatták be a rend honosításának 2026-os ünnepén Szentek, leckék, iskolák címmel azt az antológiát, amely az elmúlt 400 évben íródott, és piaristákról szóló irodalmi műveket gyűjti egybe. A kötetet Bozók Ferenc atya és Koltai András, a Piarista Rend Magyar Rendtartománya Központi Levéltárának vezetője szerkesztették; a levéltárost Szerdahelyi Csongor kérte mikrofon elé.

Magazinunkban a két kötet mellett Rádiós regénytárunk most szerdán délután fél 3-kor induló sorozatát is figyelmükbe ajánljuk.
Lev Nyikolajevics Tolsztoj vallásos ihletésű művei közül a nagyböjti időben tűztük műsorunkra a Két öreg című elbeszélést, melyet Szőllőssy Klára fordításában, E. Román Kata rendezésével és Varga Andrea szerkesztésével három részben hallgathatnak meg.
A Papp János színművész által életre keltett, Szentírásból táplálkozó történetben két idős parasztember zarándokútját követhetjük a Szentföldre. Mindketten mély hittel és elkötelezett szívvel indulnak, ám útjuk során hitüket és együttérzésüket próbára teszi az élet. Az egyik öreg a rászorulók segítését választja, s így megtapasztalja: a valódi zarándoklat nem a kilométerekről, hanem a cselekvő szeretetről és az irgalmasságról szól, amely közelebb visz Istenhez.

Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

Idén ünnepeljük Janikovszky Éva születésének 100. évfordulóját. Első könyve Csip-csup címmel 1957-ben jelent meg még Kispál Éva néven, Janikovszky Éva névvel pedig 1960-ban jelent meg először könyve, a Szalmaláng.
A Móra Kiadó és a Janikovszky Éva Irodalmi Alapítvány a centenárium alkalmából emlékévet tart, melynek keretében új és megújult kötetekkel, hangoskönyvvel, színházi és animációsfilm-premierrel, illetve egy kórusmű ősbemutatójával tiszteleg a méltán világhírű alkotó emléke előtt, akinek fiával, Janikovszky Jánossal, a Móra Kiadó vezérigazgatójával Fülöp Tamás készített interjút.
A beszélgetés második része március 12-én, csütörtökön hangzik el az Akvarellben.

A rendszerváltás előtti Budapest, ahogy eddig nem láthattuk. A Kiscelli Múzeum legújabb kiállítása arra vállalkozik, hogy az 1974 és 1989 közötti másfél évtizedben készült, a városi tájat megjelenítő neoavantgárd és szubjektív dokumentarista fotók által mutassa fel a városlakók életterének vizuális lenyomatait. Zsoldos Emesét, a tárlat kurátorát Szentimrei Kristóf kérte mikrofon elé.
A „Városi táj – Progresszív fotók Budapestről” című kiállítás június 30-ig tekinthető meg a Kiscelli Múzeum Oratóriumában és emeleti folyosóján.

Műsorunk zárásaként Kultúrmorzsa rovatunkat hallhatják, amelyben ezúttal a március 15-i nemzeti ünnepre hangolódva ajánlunk programokat a hétre Zsoldos Szilvia összeállításában.


Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

Fotók: Blaskovich Múzeum, Tápiószele (Zsoldos Szilvia/MKR)

Az elmúlt hét legérdekesebb kulturális műsoraiból válogatunk.

Kalandra is hív a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjasait bemutató rendezvénysorozat, az Essentia Artis (Esszencia Artisz). Egy több mint fél évszázada elrabolt Caravaggio festmény nyomába szegődhetünk. A segítő Varsányi Kristóf (képünkön), aki adatlapja szerint amatőr filmírós és fotóművész – tehát nem véletlen, hogy a krimibe illő eseményeket fényképekkel dokumentálja. Előadása március 6-án 17 órától lesz a pesti Vigadóban. A kutatót Kovács Éva Rebecca faggatta.

A „legszögedibb szegedi” ezt a címet érdemelte ki Bálint Sándor annak idején. A sokoldalú tudós a néprajzban, a nyelvészetben és számos más területen alkotott maradandót. Miklós Péter kultúrtörténész nemrég megjelent könyve az irodalmi kapcsolódásoka mutatja be.Címe: „Megőszült kisfiú – Bálint Sándor és az irodalom”. A szerző szerint a különleges jelző tökéletesen ragadja meg a tudós személyiségének kettősségét: az érdeklődő nyitottságot és a komoly tekintélyt. A kérdező Tráser László.

Zsidó közösség egy ukrajnai kis faluban Oroszországban – a cári időkben. Bár a történet medrét megszabja a történelem, a musical, majd a belőle készült film óriási siker lett - az a bizonyos „Hegedűs a háztetőn” pedig egyetemes jelkép. Tevje, a tejesember sokak szívébe belopta magát. Őt alakítja most a debreceni változatban, az egyik szereposztásban Dánielfy Zsolt (képünkön a Lúdas Matyi előadáshoz öltözve), aki már 45 éve tagja a Csokonai Színháznak. Vele beszélgetett Nagy György András. A sikeres premier után februárban és márciusban láthatja a közönség a darabot. Tevjét még Bogdán Zsolt és Földes Tamás formálja meg.

Tóth Menyhért miskei származású festőművész munkáiból látható időszaki kiállítás Kecskeméten a Katona József Múzeumban. A Magyar Kultúra Napján január végén megnyílt tárlat két részre oszlik: Tóth Menyhért alkotásai mellett a múzeum képző- és iparművészeti gyűjteményének eddig nem látott darabjai is várják az érdeklődőket. Gyergyádesz László művészettörténész, a Kecskeméti Katona József Múzeum osztályvezetője, a kiállítás kurátora Tóth Zsófiának mesélt a kettős táraltról, és arról is, hogy bár miskei festőművészként tartjuk számon az 1980-ban elhunyt Tóth Menyhértet, akinek hagyatékát Kecskeméten gondozzák, a valódi születési helye azonban nem ez a község volt.

A felújított Citadellát várhatóan tavasszal adják át a nagyközönségnek. Ezt megelőzően a Várkert Bazárban húsz tablófelületen ismerhetjük meg a Citadella és a Gellért-hegy múltját és megújuló jelenét az Elnyomástól szabadságig – a Gellért-hegyi Citadella története című, képes szabadtéri kiállítás keretében. Az évszázadokon átívelő tárlat az egykori erőd sorsán keresztül mesél elnyomásról, pusztulásról és újjászületésről. Először Sikota Krisztinát, a Várkapitányság turisztikai, kulturális és kommunikációs vezérigazgató-helyettesét, majd Kiss Henrietta történészt kérdezte a kiállítás kapcsán Zsoldos Szilvia.

A Tulipán és Zsálya című kiállítás a növények kulturális jelentőségét mutatja be, különös tekintettel a hagyományos kézművességre, kerámiákra, textíliákra és népviseleti darabokra. A témák között szerepelnek a kertek, korok és évszakok is, amelyeket vizuális és művészi formában jelenítenek meg. A Hagyományok Házának tárlata hangsúlyozza a természeti és művészi összefüggéseket, miközben a látogatók élvezhetik a gyönyörű tárgyakat, illatokat és a kert hangjait is. A kiállítás egyik társkurátorával Üveges Krisztina művészettörténésszel beszélgetett Fazekas Gyöngyvér

A világ képeiben mi vagyunk – Nagy László, a képzőművész címmel az MMA Kiadó gondozásában jelent meg az a nagyon igényesen kivitelezett hiánypótló kötet, mely az ismert költő életművének feltáratlan rétegét mutatja be. Nagy László ugyanis felsőfokú tanulmányait 1946-ban az Iparművészeti Főiskola grafikus szakán kezdte, majd átjelentkezett a Képzőművészeti Főiskola rajz szakára, és ezzel párhuzamosan kezdtek megjelenni első versei. S miközben elismert költővé lett, a magas színvonalú festés és rajzolás szeretetét megőrizte.
Az albumot a múlt héten a Petőfi Irodalmi Múzeumban mutatták be, a helyszínen a szerzőket: Jánosi Zoltán irodalomtörténészt és Kondor-Szilágyi Mária művészettörténészt, valamint a költő-grafikus unokáját, Nagy Borbála Réka irodalmárt, és Babosi László irodalomtörténészt, a kötet bibliográfiájának összeállítóját kértük mikrofon elé.
A kötetről itt tájékozódhatnak bővebben:
https://www.mmakiado.hu/kiadvanyok/a-vilag-kepeiben-mi-vagyunk--nagy-laszlo-a-kepzomuvesz

Fortepan ABC címmel a Klebelsberg Kultúrkúriában tekinthetőek meg azok a XX. századi, többségükben amatőr felvételek, melyek hétköznapi emberi helyzeteket mutatnak be. A Fortepan gyűjteményéből láthatjuk például az ötvenezredik Trabant átadását az NDK Centrum előtt 1971-ből, az új közlekedési táblákat és készítőiket 1976-ból, de van 1935-ből származó autós kép is, mely a balatoni műúton készült. A kiállított 72 képről Tamási Miklóssal, a Fortepan internetes oldal alapítójával és szerkesztőjével Zsoldos Szilvia beszélgetett.

Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

Képek: MMA Kiadó, Zsoldos Szilvia/MKR

Kiemelkedő grafikai alkotásokkal várja a látogatókat legújabb időszaki kiállításán az MBH Bank Művészeti Alapítvány támogatásával működő Hungarian Art and Business, azaz a HAB művészeti központ. A Közös többszörös. Európai nyomtatott grafika – A régi mesterektől a kortárs törekvésekig című tárlat kurátora Kónya Ábel képzőművész. A kiállítás a történelmi áttekintés mellett a különböző európai régiók jellegzetes grafikai munkáit is bemutatja. A kortárs művészeken kívül olyan alkotók is megjelennek, mint Francisco de Goya vagy Giovanni Battista Piranesi. Sipos Tündével, a HAB szakmai vezetőjével, Tóth Zsófia beszélget.

A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában március 3-án megnyílt Irány a Galaxis! Magyarország és az űrkorszak, 1957–1983 című kiállítás nem egyszerűen újabb űrtematikájú tárlat, hiszen következetesen történeti és kultúrtörténeti irányból közelít. A középpontban nem a mérnöki teljesítmény demonstrációja áll, hanem annak feltárása, miként alakította át az űrkorszak a magyar társadalom gondolkodását, vizuális kultúráját, tárgyhasználatát és önképét. A kiállításban ült le B. Szabó János kurátorral beszélgetni Fazekas Gyöngyvér.

Kiemelkedő grafikai alkotásokkal várja a látogatókat legújabb időszaki kiállításán az MBH Bank Művészeti Alapítvány támogatásával működő Hungarian Art and Business, azaz a HAB művészeti központ. A Közös többszörös. Európai nyomtatott grafika – A régi mesterektől a kortárs törekvésekig című tárlat kurátora Kónya Ábel képzőművész. A kiállítás a történelmi áttekintés mellett a különböző európai régiók jellegzetes grafikai munkáit is bemutatja. A kortárs művészeken kívül olyan alkotók is megjelennek, mint Francisco de Goya vagy Giovanni Battista Piranesi. Sipos Tündével, a HAB szakmai vezetőjével, Tóth Zsófia beszélget.

A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában március 3-án megnyílt Irány a Galaxis! Magyarország és az űrkorszak, 1957–1983 című kiállítás nem egyszerűen újabb űrtematikájú tárlat, hiszen következetesen történeti és kultúrtörténeti irányból közelít. A középpontban nem a mérnöki teljesítmény demonstrációja áll, hanem annak feltárása, miként alakította át az űrkorszak a magyar társadalom gondolkodását, vizuális kultúráját, tárgyhasználatát és önképét. A kiállításban ült le B. Szabó János kurátorral beszélgetni Fazekas Gyöngyvér.