Hahner Péterrel, a Rubicon Intézet főigazgatójával beszélgetünk.
Szerkesztő: Pécsi Krisztina

Dr. Birinyi Péterrel, a budapesti Mikszáth Gyógyszertár gyógyszertárvezető szakgyógyszerészével, a Magyar Vöröskereszt Budapest Fővárosi Szervezete elnökével, a nyári hőség veszélyeiről, a gyógyszerszedés helyes módjáról, a gyógyszerszedéssel kapcsolatos néhány fontos alapszabályról, a folyadékpótlás fontosságáról, a véradás jelentőségéről, a prevenció, az egészséges életmód és az egészségvédelem kérdéseiről beszélgetünk.
(fotó: Polcz Péter, Magyar Katolikus Rádió)

Az Amerikai Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát 250 éve, 1776. július 4. fogadták el. Legfőbb szerző: Thomas Jefferson volt. „Jefferson elvei – mondta Abraham Lincoln – a szabad társadalom definíciói és axiómái.”
. Hahner Péterrel, a Rubicon Intézet főigazgatójával beszélgetünk

Vélemények:
Harmadik elemista, de még mindig nem tud olvasni.
14 éves, de nem tud végigülni egy tanórát.
Túl sokat a tananyag.
Túl kevés a tananyag.
Túl sok a házi feladat.
Túl kevés a házi feladat.
Rosszak a tanárok.
Rosszak a diákok.

És egy tovább, és így tovább.
Vendégem Setényi János, a Tanuláskutató Intézet vezetője.

Vélemények:
Harmadik elemista, de még mindig nem tud olvasni.
14 éves, de nem tud végigülni egy tanórát.
Túl sok a tananyag.
Túl kevés a tananyag.
Túl sok a házi feladat.
Túl kevés a házi feladat.
Rosszak a tanárok.
Rosszak a diákok.

És egy tovább, és így tovább.
Vendégem Setényi János, a Tanuláskutató Intézet vezetője.

Az Ünnepi Könyvhét az ország egyik legnépszerűbb ingyenes kulturális eseménye. Az idei a 97. alkalom volt a Könyvhetek történetében, melynek keretében az írókkal, az illusztrátorokkal, a könyves szakemberekkel találkozhattunk, mi olvasók, a Vörösmarty téren és a Duna-korzón.
Dr. Papp Adrienn, a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum régészével a közelmúltban megjelent Budavár története - A török kor (1526-1686) kötet kapcsán arról beszélgettünk, mire utalnak az ásatások során feltárt tárgyak, kerámiák a hódító hadsereggel a Balkán felől érkező népes civil lakosság életmódjára vonatkozóan.
Buda története a török kor másfél évszázada alatt gyökeres fordulatot vett. Míg korábban uralkodói székhely és jól fejlődő polgárváros volt, a hódítás után határszéli tartományi központ lett. Már nem a nyugati keresztény világhoz, hanem a Bagdadig és Arábiáig terjeszkedő Oszmán Birodalomhoz tartozott. Mi történt Budán és Budával 1541 és 1686 között? Ezt mutatják be dr. Papp Adrienn régész és dr. Sudár Balázs történész, a Budavár története - A török kor (1526-1686) című kötetükben.
(fotó: https://www.szembenezes.hu)

Többek között a klímforgató-könyvekről Dr. Szarka László Csaba akadémikussal, geofizikus-mérnökkel beszélgetünk. Fotó(Hun- Ren.)

Kedden délután Gödöllőn, a Grassalkovich-kastélyban rendezte meg Magyar Péter miniszterelnök a Visegrádi Négyek újraindított csúcstalálkozóját, ahol a lengyel, a cseh és a szlovák kormányfőt fogadta. Ez volt az első V4-es csúcstalálkozó azóta, hogy a Tisza Párt megnyerte az országgyűlési választásokat és Magyar Péter kormányt alakított. Az elmúlt 1–2 évben meglehetősen feszült volt a V4-ek kapcsolata. Több elemző politikai súlya jelentősen csökkent a korábbi évekhez képest. És a lengyel–magyar viszony közben mélypontra került.
Most mi változik, és főleg hogyan? milyen konkrét lépéseket kellene tenni, hogy erősödjön a V4 szövetség? Mely ügyekben tudna a V4 ma egységesen fellépni Brüsszelben? Nem kelene-e bővíteni…
Vendégünk Dobrowieczki Péter, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője.

Életszeretetről, közösségépítésről, a nők fontos szerepéről, profi kommunikációról, az ifjúság és a nem hívők megszólításáról, valamint a keresztényekkel való őszinte és pozitív kapcsolatról...

Kép forrása: az EMIH – Magyar Zsidó Szövetség honlapja

Közéleti eseményekről beszélgetünk Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel.

Vannak a világon olyan területek, ahol örökké konfliktus van, és ahol mintha egyszerűen képtelenség volna békét teremteni. Ilyen a Közel-Kelet, természetesen, amiről napjainkban sok szó esik. De kevesen tudják, hogy van egy másik és hasonlóan régi puskaporos hordó is, amely ha lehet még a Közel-Keletnél is veszélyesebb. A kasmír konfliktus a modern történelem egyik leghosszabb ideje, immár 80 éve tartó területi vitája. És mivel három atomhatalmat is érint – Indiát, Pakisztánt és Kínát --, joggal nevezhetjük az egyik legveszélyesebbnek is. A helyzet ma is rendkívül feszült, a nemzetközi elemzések a világ egyik legkritikusabb eszkalációs zónájaként tartják számon Kasmírt.

Vendégünk Dr. Wilhelm Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem oktatója.

Vannak a világon olyan területek, ahol örökké konfliktus van, és ahol mintha egyszerűen képtelenség volna békét teremteni. Ilyen a Közel-Kelet, természetesen, amiről napjainkban sok szó esik. De kevesen tudják, hogy van egy másik és hasonlóan régi puskaporos hordó is, amely ha lehet még a Közel-Keletnél is veszélyesebb. A kasmír konfliktus a modern történelem egyik leghosszabb ideje, immár 80 éve tartó területi vitája. És mivel három atomhatalmat is érint – Indiát, Pakisztánt és Kínát --, joggal nevezhetjük az egyik legveszélyesebbnek is. A helyzet ma is rendkívül feszült, a nemzetközi elemzések a világ egyik legkritikusabb eszkalációs zónájaként tartják számon Kasmírt.

Vendégünk Dr. Wilhelm Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem oktatója.

Az elmúlt adásokban a Ptk. Bevezető rendelkezéseivel foglalkoztunk, amelynek hamarosan a végére érünk. A mai adásban a bírói úthoz való fordulás jogát és az egyéb alternatív vitarendezési módokról beszélgetünk műsorunk állandó jogi szakértőjével, Dr. Szalay Kornél Géza ügyvéddel. Kérdéseiket, észrevételeiket várjuk mindennap a 255-33-76-os telefonszámon, illetve a szalaykg@gmail.com címen.

W. Barna Erika kézíráskutató, grafológus szakértő, a CEREG-Grafológiai Akadémia vezetője, több évtizede foglalkozik a kézírás elemzésével, a kézírás és a személyiség összefüggéseinek feltárásával. Kutatásai eredményeit tanulmányaiban, könyveiben és előadásokon mutatja be a hazai és a nemzetközi tudományos életben, valamint az érdeklődőknek. Speciális kutatási területe az írók, művészek, híres emberek személyiségének vizsgálata írásaik, kézírásuk alapján (köztük pl. id. dr. Béres József, Csontváry Kosztka Tivadar, József Attila, Kőrösi Csoma Sándor, Petőfi Sándor). Legutóbb, a Kerengő 2026. március 13-án elhangzott adásában W. Barna Erika Petőfi Sándor kézírásának üzenetét mutatta be hallgatóinknak. Mai műsorunkban "A sorssal nem lehet tréfálni" - Csontváry Kosztka Tivadar személyiségéről írásai és kézírása alapján című könyve kapcsán beszélgetünk.
(fotók: https://www.wbarnaerika.hu)

Az elmúlt adásokban a Ptk. Bevezető rendelkezéseivel foglalkoztunk, amelynek hamarosan a végére érünk. A mai adásban a bírói úthoz való fordulás jogát és az egyéb alternatív vitarendezési módokról beszélgetünk műsorunk állandó jogi szakértőjével, Dr. Szalay Kornél Géza ügyvéddel. Kérdéseiket, észrevételeiket várjuk mindennap a 255-33-76-os telefonszámon, illetve a szalaykg@gmail.com címen.