Gyuricza Csaba a klímváltozásról, az elsivatagosodás veszélyeiről. II.
Szerkesztő: Sályi András

A téli időszakban a szemüvegviselőknek különösen fontos a megfelelő védelem a hó és a hideg okozta problémák (párásodás, szemszárazság, szél okozta irritáció), a hófelszínről visszatükröződő UV-sugárzás és a vakító fény ellen, melyek szerepet játszanak a szürkehályog és a látásromlás kialakulásában.
Horváth Krisztina látszerész, optometrista, kontaktológussal szemünk védelmének fontosságáról, a szemüveg téli időszakban történő helyes használatáról, a szemszárazság és a hóvakság elleni védekezésről, a kontaktlencse kezeléséről, helyes használatáról, valamint a látszerész szakma szépségeiről beszélgetünk.
(fotók: https://www.levaioptika.hu, https://www.facebook.com/share/1FaSG6bYDm/)

A 2025-ös jubileum szentévet értékeljük dr Gárdonyi Máté egyháztörténésszel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kar, Közép- és Újkori Egyháztörténeti Tanszékének vezetőjével. A Szentév 2024 december 24 én kezdődött a szent kapu megnyitásának szertartásával.

A mai autók sok mindent tudnak. A tapadási határon tartják a járművet, hogy a vezető kezében maradjon az irányítás veszélyes helyzetekben is. A baj akkor van, ha az autó már csak csúszik az úton.
Egy új magyar szabadalom erre a jelenségre kínál megoldást.
Úgy tűnik, egyre több minden kerül az autó elektronikus rendszereinek a hatáskörébe. De hol húzódnak a határok? Miért nem találkozunk az utakon a régóta beharangozott önvezető autókkal?
Vendégem Dr. Szalay Zsolt, tanszékvezető, egyetemi docens; BME Gépjárműtechnológia Tsz.

Gróh Gáspár irodalomtörténész, kritikus, esszé- és közíró, a Magyar Szemle korábbi főszerkesztője. Fő kutatási területe az irodalom a történelemben és a történelem az irodalomban. Mai műsorunkban folytatjuk a múlt heti Kerengőben "virtuális" mesteréről, Illyés Gyuláról elhangzott beszélgetésünket. Ezúttal édesapja, Gróh János (1923 - 2007) életútjáról az általa szerkesztett Gróh János A művész és a "téma" - Képek, válogatott írások című tanulmánykötet kapcsán beszélgetünk.

"Apám életútjáról nehéz írni. Nemcsak azért, mert az apám volt. Külső története nem mond sokat, ő maga is eseménytelennek érezte. Holott minden napjának megvolt a története, olykor túlzsúfolt, belső gazdagságban, többnyire láthatatlan aktivitásban – de volt, hogy évtizednyi idő telt el említésre méltó külső események nélkül. Színes és gazdag gyerekkorát, a Képzőművészeti Főiskolán töltött, sokat ígérő éveket a legsötétebb Rákosi-korban félredobottság követte: innen kellett volna visszaküzdenie magát tervezett pályájára. Ez nem történt meg, helyette egy másik életút következett. 1956 váratlan tüneményén kívül meglehetősen egyhangú: egyetlen munkahely a nyugdíjig – ami meghozta legszebb alkotó éveit, majd negyedszázadot. De lehet-e kárpótolni valakit azért, hogy úgy élte le élete alkotásra leginkább alkalmas részét, hogy annak kereteit nem ő alakíthatta? Pótolja-e veszteségeit, hogy ahova került, ott is helytállt, maradandót alkotott, és megtalálta benne önmagát is – de csak jobb híján?
Ez nemcsak az ő kérdése lehet, hanem generációjáé is. Volt, aki kibírta, volt, aki nem. Volt, aki elmenekült, volt, aki itt maradt: mikor megkapták művészdiplomájukat, már tombolt a Rákosi-rendszer. Ha a művészettörténészek nemcsak a beteljesedett művészpályákról írnának, hanem azokról is, amelyek elakadtak, lenne itt mit kutatniuk: az elveszett generáció meg nem valósult életműveiről, szerteszórt, eltékozolt, boldogtalan tehetségeiről – akik között még sikeresek is lehettek. (Utóbbira nagyszerű és megrendítő példa Csernus Tibor. Sikerek Párizsban, utolsó korszaka zseniálisan megfestett képeiről mégis süt a magány és emberi kétségbeesés...)" - részlet a kötet Szubjektív jegyzetek apám életéről című fejezetéből.
(fotó: https://www.mmakiado.hu)

Dél-Amerika jelene és jövője a múlt árnyékában. Lénárt András Latin-Amerika szakértő, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Hispanisztika Tanszékének docense a műsor vendége.

Január 3-án az Egyesült Államok célzott, összehangolt akció keretében elfogta Nicolás Maduro venezuelai elnököt, diktátort, akit később New Yorkba szállítottak. Donald Trump kisvártatva bejelentette: az Egyesült Államok átveszi Venezuela irányítását: átmenetileg a hatalomból eltávolított diktátor alelnökével, Delcy Rodriguezzel fognak együttműködni. Miért nem a Béke Nobel-díjas María Corina Machadoval?...
Az akció összetett okairól, a kivitelezéséről, valamint a folytatásról és a következményekről Reile Zsoltot, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját kérdezzük.

Van, hogy bajban van a gyermek, a tinédzsr, és nem tud, vagy nem mer szüleinek, tanárainak szólni. Kihez fordulhat? Mert valakinek el kell mondani. Arctalanul, névtelenül talán könnyebb megtenni az első lépést, egy olyan beszélgetésben, amiből bármikor ki lehet lépni.
A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány anonim és ingyenes szolgáltatása 24 éves korig fogadja a bajban lévők jelentkezését.

VENDÉGÜNK Táler Orsolyaklinikai szakpszichológus, az alapítvány ügyvezetője

A Kék Vonal bármikor (0-24) hívható telefonszáma:
- gyermekeknek, fiataloknak: 116-111,
- szülőknek: 116-000.,
Emellett a lelkisegélyszolgálat egy gyermekek számára létesített chatfelületet is üzemeltet a weboldalán: https://kek-vonal.hu/fiataloknak/chat

A tavalyi év közéleti eseményeit értékeljük Lesti Árpád politikai elemzővel.

Klebelsberg Kunó a Horthy-korszak kiemelkedő kultúrpolitikusa volt. 1875. november 13-án osztrák származású arisztokrata családba született. A magyar Országgyűlés 2025-öt emlékévvé nyilvánította. Nánai Mihály történésszel, a Rubicon Intézet tudományos főmunkatársával beszélgetünk.

Dr. Baksa Brigitta néprajzkutató az Apor Vilmos Katolikus Főiskola főiskolai tanára. Tankönyvei, tudományos előadásai, tanulmányai elősegítik a néphagyományok bemutatását a köznevelésben és a felsőoktatásban tanulók számára. Mai műsorunkban a farsang eredetéről, a híres karneválokról, a mohácsi busójárásról, a legismertebb farsangi népszokásokról, farsangi ételekről, valamint a farsang jeles napjaihoz kapcsolódó szokásokról beszélgetünk.
(fotó: https://mta.hu, https://bookline.hu)

Klebelsberg Kunó a Horthy-korszak kiemelkedő kultúrpolitikusa volt. 1875. november 13-án osztrák származású arisztokrata családba született. A magyar Országgyűlés 2025-öt emlékévvé nyilvánította. Nánai Mihály történésszel, a Rubicon Intézet tudományos főmunkatársával beszélgetünk.

Dr. Baksa Brigitta néprajzkutató az Apor Vilmos Katolikus Főiskola főiskolai tanára. Tankönyvei, tudományos előadásai, tanulmányai elősegítik a néphagyományok bemutatását a köznevelésben és a felsőoktatásban tanulók számára. Mai műsorunkban a farsang eredetéről, a híres karneválokról, a mohácsi busójárásról, a legismertebb farsangi népszokásokról, farsangi ételekről, valamint a farsang jeles napjaihoz kapcsolódó szokásokról beszélgetünk.
(fotó: https://mta.hu, https://bookline.hu)