Gvárdián Ferenc 75 - Múlt és jelen: kiállítás
Kovács Emőke: Balatoni értéktár 3.
Kultúrmorzsa
Szerkesztő: Fazekas Gyöngyvér

Nektek semmi sem jó – ezzel a címmel állították színpadra az RS9 Színházban azt az előadást, mely Stephen Leacock kanadai író, humorista két novellájának adaptációja alapján készült. A XX. század elején keletkezett műveket Karinthy Frigyes fordításában láthatja a közönség. A darab társszerzője, dramaturgja és rendezője Bánfalvi Orosz Eszter, aki Tóth Zsófiának mesél az előadásról, az abban megjelenő humorról, valamint arról is, hogyan jött létre ez a szövegkönyv két különálló novella felhasználásával.

A Várkert Bazár szabadtéri kiállításával folytatódik a jubileumi év programsorozata, amit Stróbl Alajos születésének 170., halálának 100. évfordulója alkalmából hirdettek meg. Ezúttal Képmás szobrokkal címmel szabadtéri tablókon villantják fel életének képkockáit. A kiállítást megnyitva Szőke Gábor Miklós szobrászművész felidézte Stróbl Alajos életútjának állomásait, azét a mesterét, akinek modellt állt Ferenc József és Liszt Ferenc is. Először Szőke Miklós Gábort, majd dr. Stróbl Alajost, a művész unokáját hallják, végül pedig Borovi Dániel művészettörténészt kérte mikrofon elé a megnyitó és a tárlatvezetés után Zsoldos Szilvia.

Pálos út – A természetben a természetfelettivel a címe azoknak a kis füzeteknek, amelyek segítségével egyszerre tehetünk zarándokutat testben és lélekben. Utazásunk során bizonyos pontokon a befelé figyelést segítő gondolatokat, elmélkedéseket találunk – a pálos rend, Esztergomi Boldog Özséb és a hajdani mecseki remeték lelkiségének jegyében. Ezeket az üzeneteket a füzetben olvashatjuk, valamint a telefonunk segítségével meg is hallgathatjuk a köveken található link vagy kód segítségével. A legutóbbi kötet bemutatóján, a Széchényi-könyvesteken járt Fazekas Gyöngyvér, aki Puskás Antal atyát szólította meg a könyvecskék kapcsán.

Az idén 10 éves Fülesbagoly könnyűzenei tehetségkutató-sorozat nyári 4 versenyéről hallhatnak, majd olyan foglalkoztatófüzetekről lesz szó, melyek segítségével a család minden tagja jobban megismerheti többek között a Dunakanyart és a Balaton-felvidéket. Vendégünk lesz a kötetek szerzője Varga Viola, és a Fülesbagoly Tehetségkutató-sorozat megálmodója Nagy Szabolcs.

A Kultúrmorzsákba az aktuális kiállítások és zenei programok közül válogattunk.

A természet színei, a textilművészet és a fenntarthatóság találkozik egy különleges vándorkiállításban. A Botanica Tinctoria című tárlat ezúttal a szarvasi Tessedik Sámuel Múzeum falai között látható (június 28-ig), ahol a festőnövények kortárs felhasználását ismerhetik meg az érdeklődők.
A tárlat az Óbudai Múzeum – Goldberger Textilipari Gyűjteményének vándorkiállítása, amely a növényi és más természetes festési eljárások mai lehetőségeit mutatja be. Söptei Eszterrel, a kiállítás egyik kurátorával Kovács Éva Rebecca beszélget.

Egy elfeledett életmű újrafelfedezésének lehetnek szemtanúi azok, akik ellátogatnak a Budapest 3. kerületében található Kiscelli Múzeumba. Kósa Molnár Mária a két világháború közötti magyar művészet egyik különleges hangú alkotója volt, akinek munkássága száz év távlatából is meglepően aktuális kérdéseket vet fel a közösségről, spiritualitásról és az emberi kapcsolatok természetéről.
Hogy miért kapta a frissen nyíló kiállítás a „Tömegek ritmusa” címet, először erről kérdezte Szentimrei Kristóf a helyszínen Molnárné Aczél Esztert, a tárlat egyik kurátorát.

Március 24-én a Pesti Vigadóban mutatták be az MMA Kiadó gondozásában megjelent kötetet, amely Illyés Gyula válogatott levelezését tartalmazza 1913 és 1933 között. A kötetben közölt első levelet 11 évesen írta, amikor beíratták a dombóvári katolikus főgimnáziumba, és szüleivel csak levélben tudott kapcsolatot tartani. A válogatás utolsó éve a „Pusztulás” megírásának ideje, amikor az addig csak a költészet értői előtt ismert Illyés Gyula nevére a szélesebb közönség is felfigyelt. A költő lányával, Illyés Máriával Fülöp Tamás készített interjút.


Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

Képek:
- Botanica Tinctoria kiállítás (forrás: Tessedik Sámuel Múzeum, Szarvas)
- Söptei Eszter (forrás: MKR)

Egy hajóban címmel kulturális turizmus konferenciát rendezett a Kultkikötő március végén Balatonföldváron. A konferencia olyan döntéshozókat, szakértőket és gyakorlati szereplőket szólított meg, akik formálják a balatoni régió és az ország kulturális turizmusát. A kétnapos rendezvényre elsősorban a turisztikai cégek, kulturális intézmények, desztináció menedzsmenttel foglalkozó szervezetek és vendéglátóipari szereplők képviselőit, valamint fesztivál- és rendezvényszervezőket vártak. A konferencia eredményeiről Tóth Zsófia beszélget Szabó Tamással, a Kultkikötő operatív igazgatójával.

Mario Vargas Llosa Csendes forradalom című regénye író pályafutásának búcsúja, ám egyben személyes vallomás és számvetés is. A könyv Peru történelmének zenei és társadalmi összefüggéseit vizsgálja. Az író ezzel a művel összefoglalja életművét, amely több mint félszáz éves irodalmi és zenei hagyományt tükröz. A magyar kiadás fordítója, Eőry Zsófia, előtt komoly kihívás volt a dél-amerikai zene és kultúra bemutatása a magyar olvasók számára. A Széchényi-könyvesteken bemutatkozott kötetről annak szerkesztőjével, Zelei Dáviddal, Fazekas Gyöngyvér beszélget.

Tudja meg az egész világ! – Főhajtás a magyar hegedűiskola előtt címmel Kelemen Barnabás három napon át a zenetörténet 9+1, magyar művésznek dedikált hegedűversenyével tiszteleg a hazai hegedűiskola 7 művésze előtt.
A Zeneakadémia Nagytermében május első három napján megrendezésre kerülő eseménysorozatról Kokas Katalin, Liszt Ferenc-díjas hegedűművész tájékoztat.

Bilincsbe vert szeretet címmel jelent meg az Új Ember Kiadványok sorozatban Halász Nivárd ciszterci és Kálmán Peregrin ferences történészek munkája a szerzetesrendek felszámolásáról és a zirci internálótábor életétről, valamint egy kapcsolódó reprint kiadvány is, amely több szerzetesnővér munkája az ötszáz Zircre internált nővér mindennapjairól. A könyvbemutatóról Szerdahelyi Csongor tudósít.

Weisz Erik, vagyis Harry Houdini magyar-amerikai illuzionista, minden idők egyik legsikeresebb és talán legismertebb szabadulóművésze volt. A kártya és a bilincsek királya a trükkjeit néhány kivétellel maga találta ki, és csak négy segítőtársa tudta a legnehezebb mutatványok megoldását. Kiszabadult kényszerzubbonyból, megbilincselve szibériai fogolyszállító vasúti vagonból, hidakról ugrott vízbe bilincsben és lábvasban, és a vízi kínzókamrát is ő hozta be a köztudatba. Ebbe fejjel lefelé lógatták be megkötözve, és innen is segítség nélkül kijutott. Munkásságának elismerése, hogy egyike azon magyaroknak, akik csillagot kaptak a Hollywoodi hírességek sétányán. Bár hajmeresztő mutatványaival egész életében a veszéllyel játszott, mégis egy kezeletlen vakbélgyulladás következtében hunyt el 1926. október 31-én. Halálának 100. évfordulója kapcsán idén Houdini 100 emlékévet hirdettek változatos programokkal. A Houdini 100 emlékévről Dávid Merlini szabadulóművészt, a Houdini Ház létrehozóját, Borsos Beátát, a Fővárosi Nagycirkusz stratégiai igazgatóját, valamint Fekszi Mártát, az Origo Filmstúdió cégvezetőjét Zsoldos Szilvia kérdezi.
A fiatalok számára kiírt kisfilmpályázat a FilmFreeway oldalon található. A Houdini Ház naponta 10 és 19 óra között várja a látogatókat Európa legnagyobb Houdini-tárlatával a Várnegyedben, a Dísz tér 11. szám alatt.

Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

Március 31-én nyílt meg az Országos Széchényi Könyvtárban „A jövő század regénye” című kiállítás, amely nem csupán a múltba, hanem egy egykori jövőbe hívja a látogatókat – egy olyan jövőbe, amelyet Jókai Mór képzelete alkotott meg, és amely ma már a mi történelmünk része is.
A június 30-ig látogatható tárlat a Jókai-emlékév méltó lezárásaként jött létre, és célja nem pusztán egy irodalmi mű bemutatása, hanem egy sajátos alkotói látásmód feltárása, miközben megmutatja, miként állítható egymás mellé az elképzelt és a megvalósult világ. Feke Eszterrel, az OSZK Kézirattárának kutatójával, a kiállítás egyik kurátorával Szentimrei Kristóf járta végig az izgalmas anyagot.

Felvidéki Judit, Balázs Béla-díjas filmrendező 2019-ben egy páratlan hiánypótló estet álmodott meg arról a színészházaspárról, akikkel nemcsak munka-, de baráti kapcsolat is összekötötte: Gábor Miklósról és Vass Éváról. Ennek az emlékest-sorozatnak akkor a covidjárvány gátat szabott, de a rendezőnő most újra elővette az ötletet, amit Budapest V. kerületében, a KuglerArt galériában tár a nagyközönség elé. Hogy mikor és hogyan alakult ki a munkakapcsolat és a barátság, valamint az est további részleteiről Kovács Éva Rebecca kérdezi Felvidéki Juditot.
A Múltszázadi cserepek illesztgetése című rendezvény április 23-án, csütörtökön este hét órakor kezdődik, amire a helyszínen lehet jegyet váltani. Előregisztráció a KuglerArt galéria Facebook-oldalán lehetséges.

Műsorunk zárásaként Kultúrmorzsa rovatunkat hallhatják, amelyben ezúttal zenéhez kapcsolódó programokat, valamint egy hagyományos balatonfüredi rendezvényt ajánl a figyelmükbe a szerkesztő, Szentimrei Kristóf.


Zenei szerkesztő: Varga Ramona

Kép forrása: Felvidéki Judit

Egy történet, amely azokról szól, akik nem voltak hajlandóak elhagyni az otthonukat, példát mutatva, hogy száz éven keresztül miként lehetett fennmaradni kisebbségként. Csáky Pál Szakadék című drámája egy pozsonyi család tragédiáján keresztül rántja le a leplet a trianoni döntés előtti vívódásokról, fájdalmakról, indulatokról – mindezt az Udvari Kamaraszínház társulatának előadásában.
A május 16-án először látható darab egyik próbáján járt Szentimrei Kristóf, aki Andrási Attila Jászai-díjas rendezőt, valamint Szőke Andreát, az előadás dramaturgját kérte mikrofon elé.

Az Arácsi Tájház nyeregtetős, alápincézett, náddal fedett épület egy hosszú szalagtelek szélén. Eredetileg szabadkéményes konyhával rendelkezett, amelynek boltozata a mai napig látható. A tisztaszobában és a konyhában a 19. század végétől az 1930-as évekig jellemző berendezést láthatjuk.
Zsoldos Szilvia kalauza a helyszínen Tarnai Katalin, a Magyar Televízió egykori szerkesztője, riportere, műsorvezetője volt, aki ugyan az Alföldön született, de 2004 óta már Balatonfüred Arács városrészében él, igazi lokálpatriótaként pedig a helyi kulturális élet aktív tagja, és több helytörténeti kötet szerzője.
A ház, amelynek ma is szerepe van a hagyományok ápolásában és generációk közötti átadásában, Balatonfüreden, a Lóczy Lajos utca 101. szám alatt található, és csütörtöktől vasárnapig várja a látogatókat 10 és 16 óra között. Csoportok jelentkezése esetén a tájház rendhagyó időben is fogad vendégeket.

Műsorunk zárásaként Kultúrmorzsa rovatunkat hallhatják, amelyben irodalmi fesztivált, kiállításokat és egy különleges zenés produkciót is a figyelmükbe ajánl a következő hetek budapesti programjaiból a szerkesztő, Szentimrei Kristóf.


Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

(Képek forrása: MKR/Zsoldos Szilvia)

Egy történet, amely azokról szól, akik nem voltak hajlandóak elhagyni az otthonukat, példát mutatva, hogy száz éven keresztül miként lehetett fennmaradni kisebbségként. Csáky Pál Szakadék című drámája egy pozsonyi család tragédiáján keresztül rántja le a leplet a trianoni döntés előtti vívódásokról, fájdalmakról, indulatokról – mindezt az Udvari Kamaraszínház társulatának előadásában.
A május 16-án először látható darab egyik próbáján járt Szentimrei Kristóf, aki Andrási Attila Jászai-díjas rendezőt, valamint Szőke Andreát, az előadás dramaturgját kérte mikrofon elé.

Az Arácsi Tájház nyeregtetős, alápincézett, náddal fedett épület egy hosszú szalagtelek szélén. Eredetileg szabadkéményes konyhával rendelkezett, amelynek boltozata a mai napig látható. A tisztaszobában és a konyhában a 19. század végétől az 1930-as évekig jellemző berendezést láthatjuk.
Zsoldos Szilvia kalauza a helyszínen Tarnai Katalin, a Magyar Televízió egykori szerkesztője, riportere, műsorvezetője volt, aki ugyan az Alföldön született, de 2004 óta már Balatonfüred Arács városrészében él, igazi lokálpatriótaként pedig a helyi kulturális élet aktív tagja, és több helytörténeti kötet szerzője.
A ház, amelynek ma is szerepe van a hagyományok ápolásában és generációk közötti átadásában, Balatonfüreden, a Lóczy Lajos utca 101. szám alatt található, és csütörtöktől vasárnapig várja a látogatókat 10 és 16 óra között. Csoportok jelentkezése esetén a tájház rendhagyó időben is fogad vendégeket.

Műsorunk zárásaként Kultúrmorzsa rovatunkat hallhatják, amelyben irodalmi fesztivált, kiállításokat és egy különleges zenés produkciót is a figyelmükbe ajánl a következő hetek budapesti programjaiból a szerkesztő, Szentimrei Kristóf.


Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

(Képek forrása: MKR/Zsoldos Szilvia)

Talpra, magyar! 1956 és a magyar színház címmel jelentetett meg egy alapos, részletgazdag, korszakfeldolgozó könyvet az MMA Kiadó.
A könyv azokra a kérdésekre kíván válaszokat adni, hogy miként jutott el a magyar színházi élet 1956-ig, hogyan élték meg a művészek a forradalom napjait, s milyen megtorlások sújtották őket a bukás után.
Az igényesen kivitelezett, keménytáblás, cérnafűzött kötésű kötet tekintélyes mennyiségű kordokumentumot, illetve visszaemlékezést vonultat fel 1953-tól 1989 június 16-áig, Nagy Imre újratemetéséig. Aránylag sok történet, illetve legenda látott már napvilágot a témában, de talán egyben ilyen átfogó feldolgozás még nem született. A vaskos könyvről a stúdióban a kötetet szerkesztő A. Szabó Magdával beszélgetünk. (Képünkön.)

A 33. Szent István Könyvhétről Farkas Olivérrel, a Szent István Társulat igazgatójával Szerdahelyi Csongor készített riportot.

A Ciszterci Szent Imre templomban Gárdonyi Zoltán születésének 120. évfordulója alkalmából most vasárnap délután 3 órakor Emlékezzél, Úr Isten, híveidről címmel felcsendülő koncertről a Trio Concertante Budapest csellóművészét, Scholz Annát kérdeztük.

Talpra, magyar! 1956 és a magyar színház címmel jelentetett meg egy alapos, részletgazdag, korszakfeldolgozó könyvet az MMA Kiadó.
A könyv azokra a kérdésekre kíván válaszokat adni, hogy miként jutott el a magyar színházi élet 1956-ig, hogyan élték meg a művészek a forradalom napjait, s milyen megtorlások sújtották őket a bukás után.
Az igényesen kivitelezett, keménytáblás, cérnafűzött kötésű kötet tekintélyes mennyiségű kordokumentumot, illetve visszaemlékezést vonultat fel 1953-tól 1989 június 16-áig, Nagy Imre újratemetéséig. Aránylag sok történet, illetve legenda látott már napvilágot a témában, de talán egyben ilyen átfogó feldolgozás még nem született. A vaskos könyvről a stúdióban a kötetet szerkesztő A. Szabó Magdával beszélgetünk. (Képünkön.)

A 33. Szent István Könyvhétről Farkas Olivérrel, a Szent István Társulat igazgatójával Szerdahelyi Csongor készített riportot.

A Ciszterci Szent Imre templomban Gárdonyi Zoltán születésének 120. évfordulója alkalmából most vasárnap délután 3 órakor Emlékezzél, Úr Isten, híveidről címmel felcsendülő koncertről a Trio Concertante Budapest csellóművészét, Scholz Annát kérdeztük.