Fekete István: Zsellérek
A meghurcolt író
Vendég: Takaró Mihály irodalomtörténész
Szerkesztő: Pozsgai Nóra

W. Barna Erika kézíráskutató, grafológus szakértő, a CEREG Grafológiai Akadémia vezetője, "Olts gyermekid szivébe jellemet!" - Petőfi Sándor kézírásának üzenetei című könyvében a költő kézírásának elemzésével mutatja be kézírásának és személyiségének változását, életútját. "Nemcsak Petőfi Sándor kézírásának üzeneteit kísérlem meg tolmácsolni, hanem a legközvetlenebbül hozzá kapcsolódó személyekét is...A kézírás mint Én-lenyomat vallani tud a feleségével, Szendrey Júliával, valamint a legközelebbi barátaival, köztük Arany Jánossal és Jókai Mórral való összeillőségükről és különbözőségükról. Mindez nagy látószögű bemutatásra nyújt lehetőséget, emlékező barangolást tehetünk a két évszázaddal ezelőtti, régmúlt időkbe."- írja a szerző a kötet Vallanak a mozdulatok fejezetében.
(fotó: Magyar Katolikus Rádió, Polcz Péter)

A francia forradalom Európa történetének egyik meghatározó véres eseménye volt. Hahner Péter történésszel, kutató professzorral beszélgetünk, akinek egyik kutatási területe a nagy francia forradalom és Napóleon kora.

Február 28-án az Egyesült Államok és Izrael támadást intézett Irán ellen. A nukleáris programhoz kapcsolódó létesítményeket, a katonai infrastruktúrát, belbiztonsági apparátust és nem utolsó sorban az iráni vezetés tagjait vette célba. A legfelsőbb vezetőt, Ali Hameneit és a vezérkar nagy részét likvidálták. Irán válaszul rakéta-és dróncsapásokat mér nemcsak Izraelre, hanem a környező öböl-menti arab államokra is. Miért a hirtelen támadás, hogyan lehet, hogy Donald Trump, aki béketeremtést ígért, most mégis háborúzik? Mik a valódi okok, és mi a célja az Egyesült Államoknak a hadműveletel? Hogyan sikerült ilyen hiretelen lefejezni a jól védett iráni vezetést? Ennek a háborúnak – is - már most súlyos gazdasági következményei vannak a világ többi részére – ránk nézve is – melyek ezek? És a legfőbb kérdés: meddig tart ez az egész?

Szakértő: Lévai Dániel, a Magyar Külügyi Intézet kutatója

A Hagyományok Háza Mese 25 - Konferencia a mesemondás hagyományának továbbéltetéséről című, egész napos rendezvény keretében dr. Agócs Gergely néprajzkutató, népzenész, mesemondó, a Hagyományok Háza szakmai főtanácsadója A Hagyományok Háza népmesetanfolyamának szemléletmódja, módszertana című előadásában felhívta a figyelmet a hagyományos, élőszavas mesemondás értékeire, jelentőségére. 2021-ben a Magyar népmese - Hagyományos mesemondás tanfolyam módszertana bekerült a Szellemi Kulturális Örökség „Jó gyakorlatok nemzeti jegyzékébe”.Mai műsorunkban dr. Agócs Gergellyel, a felnőtteknek szóló tanfolyam egyik alapítójával, oktatójával, a hagyományos, élőszavas mesemondás sajátosságairól, jellemzőiről, őrzésének és továbbadásának jelentőségéről beszélgetünk.
(fotó: https://hagyomanyokhaza.hu)

Dr. Kis-Kozma Georginával, az Ifjúságkutató Intézet igazgató helyettesével beszélgetünk az elmúlt hónapok történéseiről. Elsőként: Véleménybuborékban élünk. Vagy mégsem? Az új kutatás meglehetősen árnyalja ezt a képet. A kutatás egyik célja a véleménybuborékok meglétének vizsgálata volt.

7 vállalás a tisztább közéletért!

Vendégem Makláry Ákos a
Keresztény Értelmiségiek Szövetsége elnöke.

Vendégem Sárközy Miklós egyetemi docens (Károli Gáspár Református Egyetem [KRE]).

A Hagyományok Házában február 21-én egész napos konferenciát tartottak Mese 25 - Konferencia a mesemondás hagyományának továbbéltetéséről címmel a népmese-terület munkájának szakmai irányairól és eredményeiról az érdeklődő szakemberek, pedagógusok és a nagyközönség számára. A tanácskozáson előadást tartottak a Hagyományok Háza munkatársai, valamint az intézményhez kötődő mesemondó szervezetek képviselői. Az előadásokhoz kapcsolódó szakmai kerekasztal, a műhelymunkák és a filmrészletek betekintést nyújtottak a kortárs mesemondó alkalmak világába és a Hagyományok Háza sokirányú tevékenységébe, képzéseibe, amelyek keretében összekapcsolódik a kutatás és a gyakorlat, a múlt és a jelen.
A konferenciát követően Dala Sára néprajzkutatóval, a Hagyományok Háza Közművelődési és Tudományos Szakcsoporjának munkatársával a tanácskozás témaköreiről, a szövegfolklórral kapcsolatos feladatokról beszélgettünk.
A témáról dr. Agócs Gergely néprajzkutató, népzenész, mesemondóval, a Hagyományok Háza szakmai főtanácsadójával folytatjuk beszélgetésünket a Kerengő március 11-én elhangzó adásában.
(fotó: https://hagyomanyokhaza.hu)

A Jogsegély elmúlt adásaiban a cselekvőképesség általános szabályaival, és az ezzel kapcsolatos jogi szabályozással ismerkedtünk meg. Ma elsőként a korlátozottan cselekvőképes kiskorúak által megtehető jognyilatkozatokkal folytatjuk Szalay Kornél Géza jogásszal.

Hogyan befolyásolja a politikát és milyen szerepe van geopolitikai hatalmi harcokban? És milyen lehetőségei, feladatai vannak Magyarországnak, ha nem akar lemaradni?

1. Gernot Blümel korábbi osztrák pénzügyminiszter ma egy mesterséges intelligenciával foglalkozó technológiai nemzetközi cég vezetője. A napokban az MCC Magyar-Német Intézet meghívására előadást tartott a témában Budapesten. Arról kérdeztük: hogyan hat az MI a politikára, feleslegessé válnak-e a politikusok, és miért adhat új lendületet az MI az Egyházaknak?

2. Siklósi Péter biztonság- és védelempolitikai szakembert, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója elmondja, hogyan használja a hadászat a mesterséges intelligenciát, milyen energetikai kockázatokat rejt, és mit tegyen Magyarország, ha nem akar lemaradni.

Németország a II. világháborút követő évtizedekben Európa gazdasági motorja, és egyfajta mintademokrácia volt. Persze sokáig csak az egyik fele, a Németországi Szövetségi Köztársaság. A másik rész a szovjet érdekzónába tartozó Német Demokratikus Köztársaság volt.
Ez ma már történelem. De a múlt - és itt érdemes akár több száz évre is visszanyúlni - visszaköszön. Hiába az eurómilliárdok, amiket a keleti országrész fejlesztésébe fektetett az egyesült Németország, a mentalitás, a gondolat ma is két Németországot takar.
Mit hoz 2026? Mit hozott az eddig megtartott tartományi választás, és mit hozhatnak a következő tartományi választások?

Vendégem Bauer Bence, a Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója.

Eljött a science fiction világa?
Beköltözik a lakásunkba a háztartási robot? Olyan lesz, mint az ember? Főz, takarít, mosogat, és ha kell társalogni is lehet vele?
Akár igazi társ is lehet egy humanoid robot?
A fentiek kapcsán felmerül a kérdés: mi tartozik a fantázia világába, és mi a valóság?
Számtalan videón látható, ahogy egy robot finoman megfogja a tojást, - nem töri össze -, vagy éppen hátraszaltót csinál.
Mi a fő probléma egy humanoid robot előállítása során: a mechanikai problémák megoldása - kellően finom mozgás, kellően finom érzékelés, az energia táplálás -, vagy az irányítás, az agyi funkciók?

Vendégem Haidegger Tamás, egyetemi tanár; Óbudai Egyetem
Bejczy Antal iRobottechnikai Központ

Németország a II. világháborút követő évtizedekben Európa gazdasági motorja, és egyfajta mintademokrácia volt. Persze sokáig csak az egyik fele, a Németországi Szövetségi Köztársaság. A másik rész a szovjet érdekzónába tartozó Német Demokratikus Köztársaság volt.
Ez ma már történelem. De a múlt - és itt érdemes akár több száz évre is visszanyúlni - visszaköszön. Hiába az eurómilliárdok, amiket a keleti országrész fejlesztésébe fektetett az egyesült Németország, a mentalitás, a gondolat ma is két Németországot takar.
Mit hoz 2026? Mit hozott az eddig megtartott tartományi választás, és mit hozhatnak a következő tartományi választások?

Vendégem Bauer Bence, a Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója.

Eljött a science fiction világa?
Beköltözik a lakásunkba a háztartási robot? Olyan lesz, mint az ember? Főz, takarít, mosogat, és ha kell társalogni is lehet vele?
Akár igazi társ is lehet egy humanoid robot?
A fentiek kapcsán felmerül a kérdés: mi tartozik a fantázia világába, és mi a valóság?
Számtalan videón látható, ahogy egy robot finoman megfogja a tojást, - nem töri össze -, vagy éppen hátraszaltót csinál.
Mi a fő probléma egy humanoid robot előállítása során: a mechanikai problémák megoldása - kellően finom mozgás, kellően finom érzékelés, az energia táplálás -, vagy az irányítás, az agyi funkciók?

Vendégem Haidegger Tamás, egyetemi tanár; Óbudai Egyetem
Bejczy Antal iRobottechnikai Központ

A közélet eseményeiről Lesti Árpád politikai elemzővel beszélgetünk.