Erkölcsi nevelésről beszélgetünk Erős Renáta nővérrel, a Boldogasszony Iskolanővérek tagjával.
Riporter: Tráser László

2030-ban lesz ezer éve, hogy Szent István királyunk elrendelte a Csanádi Egyházmegye megalakítását, amely a Trianoni Békediktátummal három részre szakadt. Az ezeréves évfordulóra készülve a 3 utód-egyházmegye: a Szeged-Csanádi, a Nagybecskereki és a Temesvári Egyházmegye egy kiadványt készített. A szegedi Fogadalmi templomban pedig vándorkiállítás látható.
Erről beszél Köllő Sándor káplán Tráser László mikrofonja előtt.

Tegnap - születésének 110. évfordulóján – koncelebrált szentmisét mutatott be Spányi Antal megyéspüspök Kaszap István emlékére Székesfehérváron a Prohászka templomban. Ezt követően a főpásztor vezetésével a szentéletű kispap sírjához vonultak, hogy közösen imádkozzanak mielőbbi boldoggá avatásért. Spányi Antal megyéspüspöktől a 19 évesen elhunyt jezsuita novícius székesfehérvári tiszteletéről érdeklődünk.

(kép forrása: jezsuita.hu)

Történelmi jelentőségű lépéshez érkezett a kárpátaljai magyar felsőoktatás: a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem kihelyezett képzést indít Vásárosnaményban. Az erről szóló együttműködési megállapodást ünnepélyes keretek között írták alá a felek. Nyíri Kata összeállítása.

A Szegedi Tudományegyetem Társadalomföldrajzi Tanszékének docense hazánk mind a 3100 települését bejárta a közelmúlt éveiben ismeretszerzés, valós tapasztalás és a mindennapok megismerése véget.

Radnóti Miklós szegedi kötődése kevéssé ismert, jóllehet pályája indulása a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumához is kötődik. Miklós Péter történész 2013-ban megjelent, A Szegedi Bölcsészkar Radnóti Miklós diákéveiben című könyvéről beszélgetünk a szerzővel.

„A lelkigondozás egy olyan folyamat, ahol az emberek felfedezhetik értékességüket. Teret és esélyt ad a hazatalálásra: igazi önmagunkhoz, Istenhez, és ezáltal a többi emberhez..” – vallja Hélisz Katalin, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola mesteroktatója. A lelkigondozó képzést sokan felnőtt koruk derekán kezdik el azok közül is, akik teljesen más területről érkeznek. De vajon miért? Diószegi Judit főiskolai hallgatótól - közgazdásztól, gépipari vállalkozótól érdekklődünk személyes motivációjáról és az első félév végi tapasztalatairól.

A háborús viszontagságok ellenére Kárpátalján is megemlékezéseket tartottak március 15-e alkalmából. A hadiállapot szabályait betartva szűk körű rendezvények voltak.

Klebelsberg Kunóról, a 20. századi két világháború közötti magyar kultuszminiszter munkásságáról írt tanulmánykötetet Miklós Péter eszmetörténész, szegedi kutató. Erről a munkáról kérdezte a történészt a riporter, Tráser László.

Egy város történetét emléktárgyai is tükrözik, vagyis ami ma van, az koronként elmúlik, de legalább is elöregszik. Szeged így van a hajóival, hiszen a Szőke Tisza nevű szépséges étterem-hajója, vagy más is, ma már csak emlék. Erről beszélt Kohári Nándor, a régi Szeged kutatója, Tráser László kérdéseire

Húsvét a keresztény világ nagy ünnepe, amely világszerte megmozgatja a hívőket, talán azokat is, akik maguk nem ismerik a történetet, de átérzik az ünnep hangulatát.

Jézust keresztre feszítése előtt a jeruzsálemi nép elé viszik, miután a zsidó nagytanács bűnösnek mondja ki. Pilátus, római helytartó kikéri az emberek véleményét, bűnösnek tartják-e Jézust, vagy helyette Barabást feszítsék meg?
Erős Katalin M. Renáta nővért, a Boldogasszony Iskolanővérek rendjének tagját kérdezzük húsvét ünnepéről, és arról miként lehet a fiataloknak, gyerekeknek az ünnep üzenetét továbbadni.

Manapság az erkölcsi értékek vállalása és mindennapi védelme Európa-szerte kívül vannak a szívesen vállalt cselekedetek körén. Tanárok iskolai tapasztalata is megerősíti: a középiskolások idegenkednek a kioktatástól, fölösleges prédikációként fogadják erkölcsi nevelésüket. Erről kérdezzük Erős Renáta nővért, a Boldogasszony Iskolanővérek rendjének tagját.