Dorog kálvária és aknatorony kilátó
Szerkesztő: Szentirmai Ágnes

Salgótarjánban 1965-ben nyitották meg hazánk első földalatti bányamúzeumát. 1982-ben szabadtéri gépparkkal, 2019-ben új épülettel, benne korszerű, látványos kiállítással bővítették. Itt követhetjük nyomon a környék szénbányászatának történetét.
A József lejtős aknát a városközponttól rövid sétával érjük el. Egykor több mint hetven kilométernyi vágatrendszer húzódott a mélyben. Ma egy közel 300 m-es rész látogatható természetesen szakvezetéssel.

Salgótarján a Karancs és a Medves vonulatainak ölelésében húzódik. Egykor, a nem túl hízelgő, és a nehézipari városainkat jelző ún. piszkos 12 tagja volt. Ma, az ipari múlt árnyékából kilépő, történelmére büszke, felfelé törekvő település. A természet és a modern városrészek különös, harmonikus találkozása jellemzi.
Salgótarjánban a kultúra, az ipartörténet és a kirándulás élménye nem egymás mellett, hanem egymást erősítve jelenik meg. Érdemes megállni, körülnézni, és hagyni, hogy a város lassan mutassa meg egyediségét, szépségeit.

Meglátogatjuk az egykori D'Orsay-kastélyban kialakított Helytörténeti gyűjteményt, Túri János magángyűjtő had és egyenruha történeti kiállítását, a néprajzi tájszobákat, majd műsorunkat friss kenyér illattal, a kovászvarázs műhelyben zárjuk.

Szeghalom Békés vármegyei település, a Berettyó és a Sebes-Körös folyók találkozásánál terül el. Műsorunkban sétálunk majd a Szeleskerti csatorna partján, betérünk az Ambrus Mozgóba, szó lesz Szeghalom dombjairól, templomairól és az idén 100 éves Péter András gimnáziumról.
A vízpartokon élvezzük kicsit a madárdalos tavasz hangulatát, felfedezzük a Vidratanyát és a turisztikai fejlesztés alatt álló Várhelyi tábort.
Kiderül majd honnan ered a város neve és állt-e erődítmény a mai várhely területén?

Műsorunkban kinyílik előttünk a kerítések mögötti világ. Bejárjuk az 1-es terminál sokakban nosztalgiát idéző tereit; végig gurultunk autóval a futópályák mellett, néhány méterről figyelhetjük majd az induló és landoló gépeket.
Felmegyünk az irányítótoronyba, ahonnan jól látható a mindig mozgalmas forgalmi előtér.
Megnézzük, hogyan működik a poggyászosztályozó rendszer; milyen korszerű járművei vannak a repülőtéri tűzoltóságnak; és hogy milyen egy üzemanyagbázis, ahol percenként többtonnányi kerozin sorsa dől el.
Olyan utazásra hívom önöket, melyhez nem kell beszállókártya – csak némi kíváncsiság.
Kísérőm Somogyi Tóth Gábor az Aeropark ügyvezetője, építészmérnök, aki több mint 20 évig volt a reptér forgalmi igazgatója.

- Hogyan kötődött Kunszentmártonhoz és milyen regényei születettek az alföldi városban – tavaly itt adták át az ország legújabb Fekete István emlékhelyét.
- Idén 10 éves a Szent Márton látogatóközpont és egyre népszerűbb a Szent Márton zarándokút alföldi szakasza
- "Meghurcoltak" - a kitelepítés éveit bemutató kiállítást az egykori úri kaszinó épületében láthatják a városba érkezők.

- Mi jellemzi a sándorfalvi citerajátékot?
- Hangszerkészítő, muzsikus, naiv festő - Budai Sándor emlékek gyűjteménye
- Zenekari tagok, akik nemcsak muzsikálnak, de gyűjtik, felújítják és tanítják is a jellegzetes citerajátékot.
- Sándorfalva és a Pallavicini család kapcsolata egykor és ma.
- Ízélmények a települési értéktárban.

Mivel tájékozódnak a halak, mire használták a tapogatót, miért volt kiemelt szerepe a csikósoknak és hogyan tudtak járni a nádarató bocskorban? Többek között ezekre is választ kaphatna a látogatók a Sarród melletti László majorban.
Messzelátónk második felében a kőszegi Fekete Szerecseny patikamúzeumba látogatunk

Szatymaz névét hallva valószínűleg sokaknak az őszibarack jut eszébe. S igen, ez hazánk legismertebb barack termő területe. De mivel érési szezonon kívül vagyunk, a kóstolástól eltekintünk, helyette megnézzük a község egyéb látnivalóit. Érdemes betérni pl. a nem szokványos kialakítású római katolikus templomba; megkeresni azt az épületet ahol egykor Dankó Pista muzsikált. Megcsodálni egy-egy régi faoromzatú nyaralót, a télen is különleges hangulatot idéző Enyingi szélmalmot, vagy kisétálni a község kunhalomra épült temetőjébe.

Salgótarjánban 1965-ben nyitották meg hazánk első földalatti bányamúzeumát. 1982-ben szabadtéri gépparkkal, 2019-ben új épülettel, benne korszerű, látványos kiállítással bővítették. Itt követhetjük nyomon a környék szénbányászatának történetét.
A József lejtős aknát a városközponttól rövid sétával érjük el. Egykor több mint hetven kilométernyi vágatrendszer húzódott a mélyben. Ma egy közel 300 m-es rész látogatható természetesen szakvezetéssel.

A Dorog fölé magasodó egykori aknatorony idézi a térség bányász múltját, de egyben találkozási ponttá is vált: összefonódik a történelem, a hit és a modern alkotások.
A torony oldalában újjászületett kálváriasor letisztult, kortársalkotás; egyszerre tiszteleg a hagyomány előtt és szólítja meg a mai látogatót.
A stációk elgondolkodtatók és valahogy mindenkihez személyesen szólnak.
Aki pedig megmássza a meredeken emelkedő, több mint 200 lépcsőfokot, eléri a domb tetejét, annak feltárul Dorog és a környező táj szépsége; a hegyek, a város, a múlt és a jelen egyetlen panorámába sűrítve.

A Dorog fölé magasodó egykori aknatorony idézi a térség bányász múltját, de egyben találkozási ponttá is vált: összefonódik a történelem, a hit és a modern alkotások.
A torony oldalában újjászületett kálváriasor letisztult, kortársalkotás; egyszerre tiszteleg a hagyomány előtt és szólítja meg a mai látogatót.
A stációk elgondolkodtatók és valahogy mindenkihez személyesen szólnak.
Aki pedig megmássza a meredeken emelkedő, több mint 200 lépcsőfokot, eléri a domb tetejét, annak feltárul Dorog és a környező táj szépsége; a hegyek, a város, a múlt és a jelen egyetlen panorámába sűrítve.