Donald Trump szerepe békeegyezmények és tűzszünetek elérésében – A Nobel-békedíj
Szerkesztő: Udvarhelyi Erzsébet

Nyilvánosságra került Donald Trump amerikai elnök 28 pontból álló béketerve, amelyet az orosz–ukrán háború lezárására terjesztett elő. A héten az Egyesült Arab Emírségek fővárosában, Abu-Dzabiban további amerikai–orosz és amerikai–ukrán tárgyalások zajlottak. Dr. Somkuti Bálint hadtörténésszel, biztonságpolitikai szakértővel beszélgetünk.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden, egy nappal franciaországi látogatása után a spanyol miniszterelnökkel, Pedro Sánchezzel és VI. Fülöp királlyal találkozott. Szerdán Isztambulba látogatott, hogy megpróbálja újraindítani a béketárgyalásokat Oroszországgal. Dr. Somkuti Bálint hadtörténésszel, biztonságpolitikai szakértővel beszélgettünk.

Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Donald Trump amerikai elnökkel tárgyalt a Fehér Házban. Magyarország teljes mentességet kapott az orosz energiahordozókat sújtó amerikai szankciók alól, időkorlát nélkül, valamint nukleáris és pénzügyi együttműködésről is megállapodtak. Magyarországra további amerikai befektetések érkeznek. Hadiipari és űripari együttműködésről is megállapodást kötöttek.

Donald Trump azt is megerősítette, hogy szeretne Budapesten béketalálkozót tartani, de azért nem most, mert úgy gondolja, „nem történne semmi jelentős”.
Megállapodás született az amerikai féllel a nukleáris együttműködés kérdéseiről is. Paks2-ügyben is egyezségre jutottak: a Biden-adminisztráció által bevezetett szankciót eltörlik, Paks2 megépítésével szemben semmilyen amerikai kifogás nem merül fel. Orbán Viktor kormányfő bejelentette: a magyar kormány nukleáris fűtőanyag-beszállítási szerződést kötött az amerikai Westinghouse vállalattal a Paks I atomerőmű ellátására. A megállapodás értéke 114 millió dollár. Emellett Magyarország amerikai cseppfolyósított földgázt is vásárol majd, mintegy 600 millió dollár értékben, növelve energiafüggetlenségét. Abban is megállapodtak, hogy amerikai technológiát vezetnek be Magyarországon, és megnyitják az utat a nukleáris kiserőművek előtt.

A pénteki Orbán–Trump-találkozó nemcsak az amerikai–magyar kapcsolatok új szakaszát nyithatja meg, elemzések szerint gazdasági, hadiipari és energetikai megállapodások sora születhet Washingtonban, miközben a béke ügye is kiemelt téma lesz.
A háború felszínre hozta az energiapolitika kérdését. Dr. Somkuti Bálint hadtörténésszel, biztonságpolitikai szakértővel beszélgettünk.

Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy támogatja, hogy a jelenlegi frontvonal mentén fagyasszák be az orosz–ukrán háborút. Moszkva csak a „hosszú távú, tartós béke” iránt érdeklődik. Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök budapesti csúcstalálkozójáról dr. Somkuti Bálint hadtörténésszel, biztonságpolitikai szakértővel beszélgettünk.

Hétfőn Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy támogatja, hogy a jelenlegi frontvonal mentén fagyasszák be az orosz–ukrán háborút. Moszkva csak a „hosszú távú, tartós béke” iránt érdeklődik. Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök budapesti csúcstalálkozójáról dr. Somkuti Bálint hadtörténésszel, biztonságpolitikai szakértővel beszélgettünk.

Aláírta hétfőn Sarm es-Sejkben a gázai tűzszüneti megállapodást Donald Trump amerikai elnök, Recep Tayyip Erdogan török államfő, Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök és Tamím bin Hamad al-Száni katari emír. Donald Trump kijelentette, hogy mostantól mindenki csatlakozni akar majd az Ábrahám-megállapodásokhoz, a Közel-Kelet békéjét célzó diplomáciai kezdeményezéshez. Azt is elmondta, hogy a gázai újjáépítés feltétele a Hamász lefegyverzése. A négy aláíró állam – az Egyesült Államok, Egyiptom, Katar és Törökország – garanciavállaló országként vállalta, hogy ügyel a gázai tűzszüneti megállapodás betartására.

Csaknem három tucat ország, köztük európai és közel-keleti államok vezetői vettek részt a csúcstalálkozón. Jelen volt António Guterres ENSZ-főtitkár, Keir Starmer brit miniszterelnök, II. Abdalláh jordániai király, Friedrich Merz német kancellár, Emmanuel Macron francia államfő, Pedro Sánchez spanyol és Giorgia Meloni olasz kormányfő, valamint Mahmúd Abbász, a Palesztin Nemzeti Hatóság elnöke. Az Európai Uniót Antónia Costa, a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanács elnöke képviselte. Orbán Viktor miniszterelnök is Sarm es-Sejkbe utazott.

Trump szerint a dokumentum, amelynek pontos tartalmát nem tették közzé, meghatározza azokat a „szabályokat és rendelkezéseket”, amelyek a két évvel ezelőtt kezdődött háború befejezéséhez vezető lépésekhez szükségesek Izrael és a Hamász palesztin iszlamista szervezet között a Gázai övezetben. Az amerikai elnök szerint évek szenvedéseit követően a Gázai övezeti háború véget ért, humanitárius segély áramlik a térségbe, és elkezdődik az újjáépítés. Donald Trump szeptember végén ismertette a most aláírt megállapodás alapjául szolgáló béketervét, amely szerint a gázai háború lezárását célzó folyamat első szakasza a túszok elengedését tartalmazza, valamint Izrael részéről 2000 palesztin fogoly átadását és az izraeli hadsereg visszavonását egy meghatározott vonal mögé a Gázai övezeten belül. Dr. Somkuti Bálint hadtörténésszel, biztonságpolitikai szakértővel beszélgettünk.

A Nobel-békedíj idei kitüntetettjét október 10-én nevezi meg a Nobel-bizottság. Donald Trump amerikai elnököt több ország – köztük Izrael, Pakisztán és Kambodzsa – is javasolta a Nobel-békedíjra, békeegyezmények vagy tűzszünetek tető alá hozásában játszott szerepe miatt. Netanjahu izraeli miniszterelnök júliusi washingtoni látogatásakor bejelentette, hogy Trumpot Nobel-békedíjra jelölte az Ábrahám-egyezmények megkötése miatt. A legutóbbi eredmény augusztus elején született: véget ért a csaknem 40 éve tartó Hegyi-Karabah-konfliktus. Idén 338 jelölés érkezett a Nobel-békedíjra.

Trump mellett emlegetik várományosként Julija Navalnaját, Zelenszkij ukrán elnököt, az újabban Izrael-ellenes akcióiról híres Greta Thunberget, sőt még Elon Muskot is. A bizottság jelöltjei közül nagyobb eséllyel emelkedhetnek ki nemzetközi humanitárius szervezetek, amelyek alapvető segítséget nyújtanak konfliktusövezetekben.

Két évvel ezelőtt, október 7-én a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet brutális támadást indított Izrael ellen. Nagyjából 170-nél tart most az ENSZ-ben a palesztin államot elismerők száma. Dr. Somkuti Bálint hadtörténésszel, biztonságpolitikai szakértővel beszélgettünk.

A Washington Post által ismertetett háromoldalas terv keretében létrejönne az azonnali tűzszűnet, a Hamász 48 óra alatt kiengedné az összes izraeli túszt, és átadná az elhunyt túszok holttesteit, az övezetet pedig ideiglenesen egy Hamász nélküli ideiglenes kormányzat igazgatná.

Donald Trump amerikai elnök gázai béketervéről N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet szakértővel, az MTA doktorával, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanárával, a MTA Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársával beszélgettünk.

Donald Trump amerikai elnök 21 pontos gázai béketervéről N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet szakértővel, az MTA doktorával, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanárával, az MTA Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársával beszélgettünk.

A Washington Post ismertette Donald Trump amerikai elnök 21 pontból álló közel-keleti béketervét, amelynek legfontosabb pontjai az azonnali tűzszünet, valamint hogy a Hamász 48 óra alatt elengedné az összes izraeli túszt, és átadná az elhunyt túszok holttesteit, az övezetet pedig ideiglenesen egy Hamász nélküli, palesztinokból és nemzetközi szakértőkből álló független kormányzat igazgatná, ameddig a Palesztin Hatóság felkészül a hatalom átvételére.

Tartalmazza a tervezet továbbá a Hamász lefegyverzését és az övezet demilitarizálását, ám amnesztiát és biztonságos külföldre menekülést biztosít azoknak a Hamász-tagoknak, akik hajlandóak leadni fegyvereiket. A béketerv a palesztin állam létrehozásának lehetséges útját is felvázolja. A javaslat előírja a humanitárius segítségnyújtás fokozását és a gázai alapvető infrastruktúra helyreállítását. A terv tartalmazza palesztin foglyok fokozatos szabadon bocsátását. Az izraeli hadsereg (IDF) az elképzelés szerint fokozatosan átadná a területet, és csak „peremvidéki jelenlétet” tartana fenn, amíg teljes kivonulása be nem fejeződik. A jelenlegi tervezet új biztosítékot tartalmaz, például Izrael ígéretét arra vonatkozóan, hogy nem annektálja Gázát és nem hajt végre további támadásokat Katar ellen.

Egyelőre nincs kompromisszumos béketerv az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban, de a Kreml bizakodó Putyin és Trump különmegbízottjának találkozója után. Vlagyimir Putyin és az amerikai elnök különleges megbízottja, Steve Witkoff kedden megvitatta Donald Trump rendezési tervét az ukrajnai háborúval kapcsolatban, de nem a részleteket, hanem a dokumentumokban foglaltak lényegét – közölte Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója. Kedden közel öt órán át tárgyalt Vlagyimir Putyin és Steve Witkoff a Kremlben. Steve Witkoff idén immár hatodszor látogatott Oroszországba. A találkozón az orosz és az amerikai fél abban állapodott meg, hogy folytatják a munkát a rendezés érdekében, és hogy nem hozzák nyilvánosságra a tárgyalások tartalmát. Moszkva további négy dokumentumot kapott az eredeti, 27 pontból álló ukrajnai rendezési terv mellett.

A háború lehetséges lezárásával kapcsolatban Vlagyimir Putyin kedden közölte, hogy Európa akadályozza Donald Trump kormányzatát a béke elérésében, és önszántából vonult ki a tárgyalásokról. Az orosz elnök hangoztatta, hogy „nincs béketervük Ukrajnával kapcsolatban”, és kiemelte, hogy „a háború oldalán állnak”.

A keddi moszkvai tárgyalást követően Donald Trump különmegbízottja, Steve Witkoff és az amerikai elnök veje, Jared Kushner lemondták a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tervezett brüsszeli találkozójukat. A Kreml azt állítja, hogy Witkoff és Kushner megígérték: a Putyinnal folytatott tárgyalások után egyenesen Washingtonba utaznak.

Vasárnap Floridában találkozott az amerikai és az ukrán delegáció, hogy a 28 pontos béketervről egyeztessenek. A megvitatott témák között szerepelt a területi cserék, a biztonsági garanciák és Ukrajna NATO-csatlakozásának kérdése is. A november 30-án, Floridában Ukrajna és az Egyesült Államok képviselői között tartott megbeszélések kulcsfontosságú kérdésekben nem hoztak előrelépést. Különösen nem sikerült elmozdulást elérni Oroszország követelésében sem, amely a Donbassz megszállatlan területeire vonatkozik.