A Trump–Putyin-találkozó – Az orosz előrenyomulás és Ukrajna legfontosabb védelmi pajzsa, a Donbasz
Szerkesztő: Udvarhelyi Erzsébet

A NATO továbbra is az Egyesült Államok vezetésével működik, az amerikaiak szerepet játszanak Oroszország elrettentésében, és megmarad az atomernyő is. Az ankarai NATO-csúcs eredménye, hogy lefektették annak az átalakulásnak az alapjait, amelyet a terhek megosztásának, másként NATO 3.0-nak nevezhetünk: a cél egy erősebb Európa és ezzel együtt egy erősebb NATO. Az amerikaiak továbbra is meghatározó szerepet töltenek be a NATO-ban, ugyanakkor azt várják, hogy Európa és Kanada vállaljon sokkal nagyobb szerepet Európa hagyományos katonai védelmében. Dr. Somkuti Bálint hadtörténész–biztonságpolitikai szakértővel az európai biztonság kérdéseiről beszélgettünk.

Az amerikai erők több iráni érdekeltségű hajót feltartóztattak a Közel-Kelet térségében az ismét életbe léptetett tengeri blokád részeként. A washingtoni idő szerint a szerda reggeli órákban Irán ellen indított támadás 90 percig tartott, és a Hormuzi-szorosban fekvő, a teheráni kormány felügyelete alatt álló Nagy-Tunb szigeten katonai védelmi rendszereket és rakétatároló létesítményeket, valamint indítóállásokat érintett.

Erdogan török elnök neooszmán restauráción keresztül az Oszmán Birodalom régi területeit befolyása alá vonva igyekszik pozícióját megerősíteni a Közel-Keleten. Trump fontolóra veszi Törökország visszaengedését az F-35-ös programba, közben az USA minthogy ha hátrébb lépne a NATO-ból, önmaga is részlegesen kivonulna a kontinens védelméből. Dr. Sayfo Omarral, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetőjével, az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézetének kutatójával beszélgettünk.

Az Egyesült Államok nem csupán több európai pénzt kér, hanem azt is, hogy Európa vegye át a kontinens hagyományos védelmének jelentős részét. Több amerikai elemzés ezt már „NATO 3.0”-ként emlegeti. A csúcstalálkozó annak a folyamatnak az újabb állomása, ami tavaly Hágában kezdődött. A NATO akkor fogadta el az új, 5 százalékos védelmi kiadási célt, amelyből 3,5 százalék közvetlen katonai kiadás, 1,5 százalék pedig a védelemmel összefüggő infrastruktúrára és iparra fordítandó.

Törökország stratégiai jelentőségének erősödése mellett – melynek kifejeződése, hogy Törökország újra részese lehet az F35-ös programnak – és túl azon, hogy Donald Trump minél több védelemre költött pénzt szeretne kisajtolni a NATO-szövetségesekből, az ankarai NATO-csúcs egyik legfontosabb konklúziója, hogy Hollandia bejelentette, nem tud több katonai felszerelést nyújtani, pénzt igen, de fegyvert nem, Ukrajna részére, Zelenszkij pedig légvédelmi támogatást kért. Ukrajna tehát kifáradhat a konfliktusban, amennyiben a légvédelmi rakétatermelést az USA nem tudja fizetni. Dr. Somkuti Bálint hadtörténész–biztonságpolitikai szakértővel beszélgettünk.

Hónapokig tartó politikai vita és európai parlamenti képviselők, valamint emberi jogi csoportok tiltakozása előzte meg az öttagú tálib küldöttség brüsszeli látogatását. A tálibok június 23-án érkeztek a belga fővárosba Abdul Kahar Balhi, a tálib külügyminisztérium szóvivőjének vezetésével, hogy EU-tisztviselőkkel és 15 tagország képviselőivel tárgyaljanak a kiutasított, valamint súlyos bűncselekményeket elkövető afgán állampolgárok visszaküldéséről. Dócza Edith-tel, a Migrációkutató Intézet vezető elemzőjével beszélgettünk.

2026. június 12-én valamennyi uniós tagállamban alkalmazandóvá vált az Európai Unió új migrációs és menekültügyi paktuma. A 10 jogszabályból álló átfogó reformcsomag célja a közös európai szabályozás szigorítása és a folyamatok gyorsítása. A megújult rendszer legfontosabb sarokkövei a gyorsított határeljárások: A külső határokra érkező menedékkérők esetében szigorúbb és gyorsabb vizsgálatokat (szűrést) vezetnek be. Fontos pont a kötelező szolidaritás elve, a tagállamoknak kötelező jelleggel szolidaritást kell vállalniuk. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy vagy migránsok áthelyezését (átvételét) kell vállalniuk, vagy anyagi/egyéb hozzájárulást kell nyújtaniuk azon országok számára, amelyekre a legnagyobb nyomás nehezedik. A gyorsabb kitoloncolás által pedig hatékonyabbá válnak a visszaküldési eljárások azok számára, akik nem jogosultak a védelemre. Első ízben mind a 27 tagállamnak ugyanazt a szabályrendszert kell alkalmaznia a határellenőrzésekre, a menekültügyi eljárásokra, a befogadás feltételeire, valamint a menedékkérők országok közötti áthelyezését szolgáló szolidaritási mechanizmusra vonatkozóan.

Jelentős változás az első belépő ország szabályának elhagyása. Eddig az úgynevezett dublini rendszer volt érvényben, minden migránsért az az ország felelt, amelyben az EU-ba érkezett. Vagyis ha valaki Görögországon keresztül érkezett az Unióba, akkor Görögország volt az illetékes ország. Ha egy ilyen, illegálisan érkezett migránst például Németországból vagy Belgiumból kitoloncoltak, akkor őt visszaküldték Görögországba. Ez a szabály most megszűnik. Dócza Edith-tel, a Migrációkutató Intézet vezető elemzőjével beszélgettünk.

Megállapodott az Egyesült Államok és Irán a konfliktus lezárásáról. Az egyezség megszületése nyomán megnyílik a Hormuzi-szoros, és az Egyesült Államok véget vet az iráni kikötők tengeri blokádjának. A keretmegállapodás végrehajtását pénteken kezdi meg a perzsa állam. Egy 60 napos tűzszüneti időszak keretében pedig ennél átfogóbb megállapodást dolgoznak majd ki a felek.

Teherán következetesen azt hangoztatta, hogy a Washingtonnal kötendő megállapodásnak ki kell terjednie a libanoni harcok leállítására is, és a Hezbollah és Izrael közötti tűzszünetet a rendezés egyik feltételének tekintette. Bár Izrael és Libanon június elején amerikai közvetítéssel megállapodott egy tűzszünet végrehajtásáról, a Hezbollah elutasította az egyezséget, Izrael pedig közölte, hogy nem vonja ki erőit Dél-Libanonból. A harcok ezt követően is folytatódtak, vasárnap pedig izraeli légicsapás érte Bejrút déli elővárosait, miután a Hezbollah lövedékeket indított észak-izraeli célpontok felé. Dr. Sayfo Omarral, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetőjével, az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézetének kutatójával beszélgettünk.

Mintegy húszezer ember nem jut ivóvízhez a dél-iráni Szirik kikötővárosban, miután amerikai támadás ért két környékbeli víztározót – jelentette szerdán az iráni állami televízió. Az amerikai hadsereg kedd éjszaka és szerda hajnalban több hullámban intézett támadásokat iráni célpontok ellen, miután egy iráni drón eltalált egy amerikai helikoptert. Irán válaszul öböl menti országokban található amerikai bázisokat vett célba. Mindeközben a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) kormányzótanácsa szerdán határozatot fogadott el, amelyben felszólítja Iránt, hogy adjon számot uránkészleteiről és engedje a szervezet ellenőreit, hogy hitelesítse ezeket.

Donald Trump amerikai elnök elismerte, hogy múlt héten indulatos telefonbeszélgetést folytatott Benjamin Netanyahu izraeli miniszterelnökkel a libanoni katonai műveletek miatt, amit azzal magyarázott, hogy az izraeli művelet kisiklathat egy Iránt érintő szélesebb békemegállapodást. Irán a Hezbollah miatt ragaszkodik ahhoz, hogy Izrael Libanon elleni hadműveleteire is vonatkozzon a tűzszünet. Az Egyesült Államok és Irán között április 8-án életbe lépett fegyvernyugvás nem terjed ki a Hezbollah elleni izraeli hadműveletekre. Izrael folyamatosan hajt végre légicsapásokat és szárazföldi műveleteket Libanonban a Hezbollah célpontjai ellen. Már a háború kezdete óta úgy tűnik, hogy Izrael és az USA érdekei mindössze részlegesen fedik egymást. Az Egyesült Államok legfőbb célkitűzése, hogy a Hormuzi-szorosban újraindulhasson a hajóforgalom. Dr. Sayfo Omarral, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetőjével, az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézetének kutatójával beszélgettünk.

Az Egyesült Államoknak minden bizonnyal sokkal nagyobb szüksége van, hogy közel-keleti szövetségeseit támogassa fegyverekkel, mint Ukrajnát, elsősorban Izrael megvédésére. Mindeközben Brüsszel javában készül a következő Oroszország elleni szankciós csomagra. A közel-keleti háború azonban megugrasztotta az energiahordozók árát, így az orosz olajra kivetett ársapkát valószínűleg kénytelen befagyasztani az EU. Az iráni háború tehát betett az uniós szankcióknak. Az európai álláspont szerint azonban az Oroszország elleni szankcióknak alkalomadtán már fegyverrel is érvényt kell szerezni. Ez az álláspont érvényesülhetett minden bizonnyal a francia fellépésben is. Hétfőn ugyanis a francia haditengerészet újabb, Oroszországból érkező olajszállító hajót állított meg az Atlanti-óceánon.

Mindeközben többek között védelmi együttműködés is szerepel a francia–magyar stratégiai megállapodás megújítása vonatkozásában, amelyről Emmanuel Macron francia elnök tárgyalt Magyar Péter miniszterelnökkel szerdán. Friedrich Merz német kancellár kedden Európa szabadságát és egységét ért fenyegetésként értelmezte Oroszország Ukrajna elleni háborúját, és aláhúzta Németország és Magyarország szorosabb védelmi együttműködését. Napirenden van ráadásul Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásai első fejezetének megnyitása. Az EU keményebben is elkezdheti érvényesíteni érdekeit. Dr. Somkuti Bálint hadtörténész–biztonságpolitikai szakértővel beszélgettünk.

Az orosz–ukrán háború már nem elsődleges szempont az amerikai külpolitikában, ám az Európai Uniónak annál inkább nyilvánvaló érdeke, hogy Ukrajna minél kevesebb területet veszítsen, és egyfajta ütközőzóna maradjon 800 ezer katonával Oroszország és Európa között. Az Egyesült Államok, Donald Trump hármas globális felosztásban, érdekszféra kialakításában gondolkodik. A magyar választások eredménye európai kontextusban a föderalisták megerősödésének feltételét teremtette meg a szuverenistákkal szemben, és úgy tűnik, hogy a Közép-Európát kulturális-civilizációs egyensúllyá tevő, Trump által vázolt elképzelés minden bizonnyal gyengülni fog. A brit választásokon azonban a nem főáramhoz tartozó pártok előretörését láthattuk legutóbb, Nagy-Britanniában a Reform UK mind a walesi, mind a skóciai parlamenti választásokon történelmi áttörést ért el. Németországban, Brandenburgban az Afd szintén történelmi áttörést ért el, a franciáknál a Nemzeti Tömörülés példátlanul erős pozícióba került az elmúlt években, és Németországban első helyre várják az Afd-t. Dr. Magyarics Tamás történésszel, az ELTE professor emeritusával az I. világháború előtti erőegyensúly-politikához való visszatérésről, az Egyesült Államok európai uniós és Ukrajna-politikájáról, valamint a közép-európai régió kulturális-civilizációs egyensúlyáról beszélgettünk.

A Hormuzi-szoros lezárása pillangóhatást vált ki, hatása az egész világon végighullámzik. Nem csupán az olaj „kiengedése”, „átengedése” a kérdés. Az iráni események következtében nemcsak az olaj, az energia, hanem az élelmiszerek ára is világszerte emelkedésnek indult, és egyre több jel utal arra, hogy a geopolitikai konfliktus árát végül a hétköznapi emberek fizethetik meg. Az ENSZ arra figyelmeztet, hogy több tízmillió embert fenyeget éhezés világszerte, mert az ellátási láncok szakadozása és a geopolitikai feszültségek miatt a drágulás közvetlenül begyűrűzik az élelmiszerárakba, ami globális szinten akár jelentős terméskiesést is eredményezhet. Az áthaladó hajóktól Irán később vámot kérhet, így márpedig a perzsa állam végső soron nagyobb bevételhez is juthat a Hormuzi-szoros megnyitása után. Ráadásul Oroszország több fronton is nyertes lehet. Az orosz olajexport Kínába és Indiába felértékelődhet. Elképzelhető, hogy Donald Trump amerikai elnöknek ellenszélben kell majd kormányoznia az utolsó két évben. Avagy amit az Egyesült Államok kihagyott a számításból. Dr. Magyarics Tamás történésszel, az ELTE professor emeritusával beszélgettünk.