A madár és a klímaváltozás
1. rész: opportunisták, nyerészkedők és "lúzerek"
Szerkesztő: Pozsgai Nóra

A hattyú halála az, amikor a sárgaorrú hattyú belefagy a svéd vizekbe (a rozsomák meg dörzsöli a markát). Na de ehhez nagyon butának kell lenni. Az okosabbja inkább hozzánk jön télire: novembertől láthatjuk tavainkon.

Kisebb és kevésbé tarka mint a széncinke, de nagyon csinos. Papfejűnek is hívják. Népes családjával rengeteg rovart elfogyaszt. Elég bizalmas, középhegységi erdeinkben fordul elő, de télen etetőre is szívesen jön.

Új "magyar" madarunk van: idén már nemcsak turistának jött, hanem fészkelt és fiókákat is nevelt nálunk a sivatagok szép ragadozója: a kuhi. Miért érdekes ez? És hányféle madarunk is van Magyarországon?

Labdaszerű gimbgömb barna tyúkocska, utána gurulnak pingponglabda méretű csibéi. Nem túl jó repülő a dagika madár, ezért szívesebben közlekedik gyalogosan. Afrikába is könnyítve utazik, ha nem is hajón, mint Gombóc Artúr (akit ugye még a repülő sem bírt el), hanem az úgynevezett "köves gázlókon" kel át.
Orbán Zoltán, az MME szóvivője mesél róla.

Északi nyíresekből jön késő ősszel, szemfülesnek kell lenni, hogy észrevegyük ezt a karcsú, borvörös hónaljú rigót. Ha szerencsénk van, novemberben a többi rigóval együtt benézhet a kertünkbe bogyóra, etetőre, itatóra.

Zene, költészet, képzőművészet, sőt, mitológiai történetek ihkletője ez a kecses, szép, és párjához hű madár. Még a magyar koronázási paláston is ott díszeleg. Ám súlyos árat fizetett a nagy népszerűségért. Olykor jobb volna kevésbé -- vagy inkább okosabban -- szeretni...

Darumadár fenn az égen hazafelé szálldogál... Tízezrével, százezrével vonulnak át hazánkon, és közben hetekre megpihennek. Egyszer az életben látni kell az esti daru behúzást a Hortobágyon!

Egészen különleges, egyedi viselkedésmintákra derítettek fényt a nemrég végzett kutatások.
Halmos Gergővel, az MME igazgatójával beszélgetünk.

Karácsony második napja van,
köszönt és minden jót kíván
két gerle, és egy CSÍZ a csupasz körtefán.

Részlet az angol karácsonyi népi mondókából (Tarbay Ede fordítása).
Közben egy angol madarász ismerősömtől megtudtam: az eredeti versikében, angolul, nem a csíz, hanem a fogoly szerepel -- amiről, ugyebár, kevéssé hihető, hogy egy körtefán üldögélne. Mi magyarok - megütközvén az angol elme bizarr bakugrásain - a hihető csízre racionalizáltuk a versikét.

On the second day of Christmas my true love sent to me
Two turtle doves,
And a PARTRIDGE in a pear tree.