A jászolba született Kisjézus ünnepéről Benyik György plébánossal beszélgetünk.
Riporter: Tráser László

Klebelsberg Kunó, a Horthy korszak legendás vallás- és közoktatás minisztere, akinek idején ötezer iskolai tanteremmel gyarapodott a magyar iskolarendszer, a ma Romániához tartozó Pécskán született, ahol ma is ápolják emlékét.

Az útszéli kereszt állítás sok évszázados hagyomány hazánkban. A falvak, kisvárosok közötti utak nem is képzelhetők el nélkülük. A Kereszténydemokrata Néppárt évek óta igyekszik gondozni, óvni, védeni ezeket az útszéli keresztfákat.

Január 5-én töltötte be nyolcvanadik életévét Barsi Balázs, Széchenyi-díjas ferences szerzetes, akinek könyveit olvasva, prédikációit hallgatva generációk nőttek fel úgy, hogy általuk mélyebben beleláthattak a keresztény hit titkába. Születésnapi köszöntéséhez kapcsolódva holnap este fél 7-kor a pesti ferences templomban hálaadó szentmisét celebrál. A jubiláló ferences szerzetessel a Credo – a Hiszekegy – egyik soráról beszélgetünk.

A Kádár-korszakban propaganda céllal megjelentetett Prónay Pál ellenforradalmi naplójegyzetei több mint 60 év után ismét napvilágot láttak. Most viszont a maguk eredeti szövegével olvashatóak.

Vízkereszt ünnepe mára elhalványult a köznapokban, pedig egy évszázadoktól fogva jeles nap, a karácsonyi ünnepkör lezárása, a tavaszváró farsangi hagyomány kezdete.

Ma, a béke világnapján Budapesten és Pécsen fáklyás felvonulásra és ökumenikus imádságra hív mindenkit a Sant’Egidio közösség.
A budapesti felvonulás 16.30-kor a Salkaházi Sára-rakparttól indul, a Corvinus Egyetem elől, és az Egyetemi (Kisboldogasszony-) templomnál ér véget, ahol 17.30-kor ökumenikus és vallásközi imádság kezdődik, amelyet Martos Levente Balázs esztergom-budapesti segédpüspök vezet. Imádsággal szolgál Fabiny Tamás evangélikus püspök, Radvánszki Péter rabbi és Szabó Ferenc református lelkész.
Pécsen a felvonulók este 17 órakor találkoznak a ferencesek templománál, majd imádsággal emlékeznek meg a háborútól szenvedő országokról a Lyceum-templomban.

Beszédünknek dallama és ritmusa van, még ha a közbeszéd ezt a zeneiséget háttérbe szorítja, sőt el is torzítja - ezt állítják a magyar és külföldi nyelvészek is, csak úgy, mint a többi nyelv esetében. A nyelv zeneiségének észleléséhez természetesen elmélyült, alapos beszélgetések adnak megfigyelési lehetőséget, amire sajnos egyre kevesebb lehetőséget engedélyez rohanó életmódunk - állítja Nagy János nyelvész professzor.

Tóth Marcell történész-doktorandusz, szegedi levéltáros tanulmányának célja, hogy az 1919 májusában francia támogatással Aradon megalakult kabinet létrejöttének előzményeit, tevékenységét, tagjainak mezőhegyesi internálását, majd megszűnését bemutassa.

Az aradi Magyar Minisztérium hivatalosan 1919. május 6-tól május 30-ig működött, s e 25 nap mintegy felét is román internálásban töltötte tagjainak többsége. A kormány létrejöttéhez a legjelentősebb lökést a helyi francia megszálló csapatok adták, az ő kezdeményezésük, támogatásuk nélkül sem az ellenforradalmi mozgalmak nem jöttek volna létre, sem a kabinet nem alakult volna meg. Gróf Károlyi Gyula szinte véletlenül került az élére, tagjai között pedig az aradi és temesvári polgári elit, a különböző polgári pártok képviselői mellett a zavaros időszakra jellemző kalandorok is jelen voltak. A kabinet valódi kormányzást nem folytatott, csupán próbálta azt imitálni. [...] Kisebb sikereket azonban elértek - olvasható Tóth Marcell történész doktorandusz, szegedi levéltáros tanulmányában.

A Kisjézus karácsonyi születése a legnagyobb keresztény téli ünnep, heteken át tartó előkészülettel, mely időszakot majd Vízkereszt zár le majd az új esztendőben. A mára évezredes katolikus magyarság számos népszokást őriz, melyeket Szent Karácsonyhoz kötöttek - derül ki Kohári Nándor történész szavaiból.

Szent Karácsony ünnepe a legnagyobb ünnepe Európának, még ha sajnos a körülmények nem is változtak, nem lett békésebb a világ...

A pálos rend névadójának és védőszentjének, Első Remete Szent Pál emléknapja alkalmából a rend történetéről, a pálos szerzetesek egykori és mai feladatairól, szerepéről valamint egyéni küldetéséről Csóka János szerzetes beszélt.

Köllő Sándor atya szokása szerint most is hazalátogatott Erdélybe, hogy felkeresse rokonait. Ilyenkor az ottani liturgiába is bekapcsolódik. A szilveszteri kézdivásárhelyi hálaadó szentmiséről, a csíksomlyói új évi első szombati Mária-köszöntésről, valamint a vízkereszthez kötődő januári erdélyi szokásokról mesélt Tráser László mikrofonja előtt.

Majd 40 éve rendeznek a Kárpát-medencei magyar középiskolások számára helyesírási vetélkedőt Gyulán, az Erkel Ferenc Gimnáziumban.

A verseny elődöntőit már az előző hónapokban megtartották, a sikeresen szereplők már a döntőre készülnek, melyet február utolsó napjaiban tartanak.

A több száz diákot megmozgató helyesírási versenyről Tráser László készített összeállítást.