Hornyák Lászlóval, a Hartmann ügyvezető igazgatójával, a fertőtlenítés jelentőségéről beszélgetünk.
Szerkesztő: Sallai Éva

Dr. Baksa Brigitta néprajzkutató az Apor Vilmos Katolikus Főiskola főiskolai tanára. Tankönyvei, tudományos előadásai, tanulmányai elősegítik a néphagyományok bemutatását a köznevelésben és a felsőoktatásban tanulók számára. Mai műsorunkban a farsang eredetéről, a híres karneválokról, a mohácsi busójárásról, a legismertebb farsangi népszokásokról, farsangi ételekről, valamint a farsang jeles napjaihoz kapcsolódó szokásokról beszélgetünk.
(fotó: https://mta.hu, https://bookline.hu)

Klebelsberg Kunó a Horthy-korszak kiemelkedő kultúrpolitikusa volt. 1875. november 13-án osztrák származású arisztokrata családba született. A magyar Országgyűlés 2025-öt emlékévvé nyilvánította. Nánai Mihály történésszel, a Rubicon Intézet tudományos főmunkatársával beszélgetünk.

A téli időszakban a szemüvegviselőknek különösen fontos a megfelelő védelem a hó és a hideg okozta problémák (párásodás, szemszárazság, szél okozta irritáció), a hófelszínről visszatükröződő UV-sugárzás és a vakító fény ellen, melyek szerepet játszanak a szürkehályog és a látásromlás kialakulásában.
Horváth Krisztina látszerész, optometrista, kontaktológussal szemünk védelmének fontosságáról, a szemüveg téli időszakban történő helyes használatáról, a szemszárazság és a hóvakság elleni védekezésről, a kontaktlencse kezeléséről, helyes használatáról, valamint a látszerész szakma szépségeiről beszélgetünk.
(fotók: https://www.levaioptika.hu, https://www.facebook.com/share/1FaSG6bYDm/)

A 2025-ös jubileum szentévet értékeljük dr Gárdonyi Máté egyháztörténésszel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kar, Közép- és Újkori Egyháztörténeti Tanszékének vezetőjével. A Szentév 2024 december 24 én kezdődött a szent kapu megnyitásának szertartásával.

A mai autók sok mindent tudnak. A tapadási határon tartják a járművet, hogy a vezető kezében maradjon az irányítás veszélyes helyzetekben is. A baj akkor van, ha az autó már csak csúszik az úton.
Egy új magyar szabadalom erre a jelenségre kínál megoldást.
Úgy tűnik, egyre több minden kerül az autó elektronikus rendszereinek a hatáskörébe. De hol húzódnak a határok? Miért nem találkozunk az utakon a régóta beharangozott önvezető autókkal?
Vendégem Dr. Szalay Zsolt, tanszékvezető, egyetemi docens; BME Gépjárműtechnológia Tsz.

Gróh Gáspár irodalomtörténész, kritikus, esszé- és közíró, a Magyar Szemle korábbi főszerkesztője. Fő kutatási területe az irodalom a történelemben és a történelem az irodalomban. Mai műsorunkban folytatjuk a múlt heti Kerengőben "virtuális" mesteréről, Illyés Gyuláról elhangzott beszélgetésünket. Ezúttal édesapja, Gróh János (1923 - 2007) életútjáról az általa szerkesztett Gróh János A művész és a "téma" - Képek, válogatott írások című tanulmánykötet kapcsán beszélgetünk.

"Apám életútjáról nehéz írni. Nemcsak azért, mert az apám volt. Külső története nem mond sokat, ő maga is eseménytelennek érezte. Holott minden napjának megvolt a története, olykor túlzsúfolt, belső gazdagságban, többnyire láthatatlan aktivitásban – de volt, hogy évtizednyi idő telt el említésre méltó külső események nélkül. Színes és gazdag gyerekkorát, a Képzőművészeti Főiskolán töltött, sokat ígérő éveket a legsötétebb Rákosi-korban félredobottság követte: innen kellett volna visszaküzdenie magát tervezett pályájára. Ez nem történt meg, helyette egy másik életút következett. 1956 váratlan tüneményén kívül meglehetősen egyhangú: egyetlen munkahely a nyugdíjig – ami meghozta legszebb alkotó éveit, majd negyedszázadot. De lehet-e kárpótolni valakit azért, hogy úgy élte le élete alkotásra leginkább alkalmas részét, hogy annak kereteit nem ő alakíthatta? Pótolja-e veszteségeit, hogy ahova került, ott is helytállt, maradandót alkotott, és megtalálta benne önmagát is – de csak jobb híján?
Ez nemcsak az ő kérdése lehet, hanem generációjáé is. Volt, aki kibírta, volt, aki nem. Volt, aki elmenekült, volt, aki itt maradt: mikor megkapták művészdiplomájukat, már tombolt a Rákosi-rendszer. Ha a művészettörténészek nemcsak a beteljesedett művészpályákról írnának, hanem azokról is, amelyek elakadtak, lenne itt mit kutatniuk: az elveszett generáció meg nem valósult életműveiről, szerteszórt, eltékozolt, boldogtalan tehetségeiről – akik között még sikeresek is lehettek. (Utóbbira nagyszerű és megrendítő példa Csernus Tibor. Sikerek Párizsban, utolsó korszaka zseniálisan megfestett képeiről mégis süt a magány és emberi kétségbeesés...)" - részlet a kötet Szubjektív jegyzetek apám életéről című fejezetéből.
(fotó: https://www.mmakiado.hu)

Dél-Amerika jelene és jövője a múlt árnyékában. Lénárt András Latin-Amerika szakértő, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Hispanisztika Tanszékének docense a műsor vendége.

Január 3-án az Egyesült Államok célzott, összehangolt akció keretében elfogta Nicolás Maduro venezuelai elnököt, diktátort, akit később New Yorkba szállítottak. Donald Trump kisvártatva bejelentette: az Egyesült Államok átveszi Venezuela irányítását: átmenetileg a hatalomból eltávolított diktátor alelnökével, Delcy Rodriguezzel fognak együttműködni. Miért nem a Béke Nobel-díjas María Corina Machadoval?...
Az akció összetett okairól, a kivitelezéséről, valamint a folytatásról és a következményekről Reile Zsoltot, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját kérdezzük.

A korona mérnöki szemmel. Egy cikk a neves tudományos folyóiratban: https://rdcu.be/eWV6j.
Hoz-e újdonságot a korona történetében?
Vendégem a cikk szerzője, Barabássy Miklós.

foto: parlament.hu

A korona mérnöki szemmel. Egy cikk a neves tudományos folyóiratban: https://rdcu.be/eWV6j.
Hoz-e újdonságot a korona történetében?
Vendégem a cikk szerzője, Barabássy Miklós.

foto: parlament.hu

Közéleti eseményekről beszélgetünk Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel.